Jövőre a szeptemberi Inflációs jelentésben vártnál érdemben magasabb inflációra számít a jegybank – közölte az MNB monetáris tanácsa, amely szerint a külső inflációs hatások tartós megemelkedése és a másodkörös inflációs kockázatok erősödése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesznek szükségessé.
A keddi kamatdöntést indokló közleményében a grémium azt írta, hogy változatlanul az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű folytatását tartják szükségesnek, a kamatemelések további mértékének meghatározásában pedig a decemberi Inflációs jelentés előrejelzése lesz meghatározó. A monetáris tanács 30 bázisponttal 2,10 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.
Azt is közölték, a bankrendszeri likviditás szűkítése érdekében a jegybank megszünteti a forintlikviditást nyújtó swapeszköz alkalmazását. Emellett egy új, korlátos, eseti jellegű és rövid futamidejű jegybanki diszkontkötvényt vezet be, amely támogatja a pénzügyi rendszerben lévő likviditás hatékony sterilizációját. Szintén a monetáris transzmisszió hatékonyságát erősíti, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a devizaegyensúly mutató (DEM) módosításáról döntött, ami nagyobb teret enged a bankok devizaswap-piaci aktivitásának – írták.
A szeptemberi jelentésben vártnál érdemben magasabb 2022-es inflációt a jegybank szerint egyebek mellett az okozza, hogy
a nyersanyagárak nagyobb és tartósabb növekedése az élénk belső keresleti környezetben gyorsan beépül a fogyasztói árakba, így az infláció emelkedése általánosan jelentkezik.
A tartós kínálati hatások, a minimálbér emelésével jövőre élénkülő bérdinamika és az erős gazdasági növekedés mellett a fogyasztóiár-index az idei év végétől csak lassan mérséklődik.
Az infláció MNB várakozása alapján novemberben 7 százalék fölé emelkedik.
A közleményben leszögezték: a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban felerősödtek a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok. Ezek fennállásáig a jegybank készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatát az alapkamat fölött alakítani – hangsúlyozták, megjegyezve, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg.
A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja – erősítette meg a monetáris tanács.
A gazdaság növekedése a korábbinál lassabb ütemben, de a negyedik negyedévben is folytatódik, a magyar GDP 2021-ben várhatóan 6,5-7 százalékkal, 2022-ben 5-6 százalékkal bővül – vetítette előre az MNB. Rövid távon a romló külső kereslet és az ellátási zavarok miatt kieső ipari termelés hatását a tovább növekvő beruházás és fogyasztás tompítja. A jegybank szerint a hazai export teljesítménye a járvány negyedik hullámának kifutásával újra élénkül.
A költségvetés hiánya az idei évtől mérséklődik, míg az államadósság-ráta a szeptemberi devizakötvény-kibocsátással együtt is csökkenő pályára áll. Rövid távon a romló cserearányok és a visszafogottabb exportdinamika miatt a folyó fizetési mérleg egyenlege romlik, azonban az előrejelzési horizonton a kiépült új exportkapacitások és az újra növekvő nettó export hatására ismét javul. A gazdaság külső finanszírozási képessége a GDP 3 százaléka körül stabilizálódik, ezért az ország nettó külső adóssága tovább csökken – mutatott rá a tanács az indoklásában.
