Negatív hitelképességi kilátással kezdik a 2020-as évet a közép- és kelet-európai (CEE) EU-gazdaságok a Moody’s Investors Service szerint, elsősorban a külső növekedési környezet romlása miatt. Magyarország egyéni, befektetési ajánlású államadós-osztályzatának kilátása ugyanakkor változatlanul stabil.
A nemzetközi hitelminősítő hétfőn Londonban ismertetett 14 oldalas előrejelzésében hangsúlyozza azt is, hogy a közép- és kelet-európai EU-régió gazdasági növekedése továbbra is jelentősen meghaladja az Európai Unió egészének növekedési átlagát.
A 
közölte: várakozása szerint a CEE-térség hazai össztermékének (GDP) átlagos növekedési üteme a külső visszahúzó tényezők miatt az idén 3,3 százalékra, 2021-ben 3 százalékra lassul a 2019-re valószínűsített 3,8 százalékról.
A ház szerint ez azt is jelenti, hogy az országcsoport átlagos növekedése az idén 2,1 százalékponttal, jövőre 1,6 százalékponttal lesz gyorsabb az euróövezet várható növekedési üteménél a tavalyi 2,7 százalékpontos növekedési előny után.
A hétfőn ismertetett térségi előrejelzés grafikus kimutatása szerint a magyar hazai össztermék növekedési üteme is lassul ugyan, de 2020-ban 3,4, 2021-ben is még 3 százalékos lesz.
A Moody’s előrejelzése szerint a térségen belül a következő két évben Magyarország mellett Lengyelország és Románia gazdasági növekedése éri el vagy haladja meg a 3 százalékot.
A cég Bulgáriában 2020-ra 3,2 százalékos, 2021-re azonban már csak 2 százalékos GDP-növekedést valószínűsít. A Moody’s Szlovéniában 2,8, illetve 2,7, Szlovákiában 2,2, illetve 2,5, Horvátországban 2,7, illetve 2,4, Csehországban 2,1, illetve 2,3 százalékos növekedést vár 2020-ra és 2021-re.
A hitelminősítő szerint az általa várt térségi lassulást a külső kereslet gyengülése okozza, tekintettel arra, hogy a CEE-gazdaságok mennyire nyitottak kereskedelmi szempontból.
Az országcsoport gazdaságaiban a hazai kereslet – főleg a magánszektorbeli fogyasztás – ugyanakkor továbbra is robusztus lesz, és ennek fő hajtóerejét az alacsony munkanélküliség, valamint a bérnövekedést ösztönző, és így az elkölthető jövedelmi hányadot is emelő szakpolitikai intézkedések adják – áll a Moody’s átfogó térségi jelentésében.
A cég a világgazdaságban 2,6 százalékos, az euróövezetben 1,2 százalékos gazdasági növekedést vár az idén.
Az elemzés szerint a globális és az euróövezeti lassulás növekedési visszahúzó hatását a CEE-térségen belül Szlovénia szenvedi meg a leginkább, mivel exportjában a régió többi gazdaságával összemérve viszonylag magas a hazai hozzáadottérték-tartalom.
A Moody’s szerint a külső környezet romlásával szembeni sérülékenység mércéjén Szlovénia után Szlovákia, Magyarország és Csehország következik.
A cég kiemeli, hogy jóllehet az uniós autóexporttal szemben kilátásba helyezett további amerikai szankciók határideje november 14-én lejárt, az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonya azonban változatlanul feszült, és ha e feszültség tovább éleződik, a CEE-gazdaságok még erősebb növekedési ellenszélbe kerülhetnek.
A Moody’s hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy ezt a tényezőt nem tartja nagyon jelentős növekedési kockázatnak.
A hitelminősítő közölte: becslése szerint ha az európai gyártású járművekre és részegységekre az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vetne ki, az nem egészen 0,1 százalékponttal lassítaná a CEE-térség átlagos növekedését a Moody’s jelenlegi becsléséhez viszonyítva.
Az elemzés szerint a térségi átlagon belül egy ilyen vámszankció Szlovákiában és Magyarországon fejtené ki a legnagyobb hatást: a szlovák gazdaság ebben az esetben 0,2 százalékponttal, a magyar gazdaság 0,1 százalékponttal lassabban növekedne az előrejelzéshez képest.
A Moody’s jelenleg “Baa3” szintű, stabil kilátású államadós-besorolást tart érvényben Magyarországra. Ez az osztályzat a másik két globális hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s módszertanában “BBB mínusz”-nak felel meg.
A Fitch és az S&P tavaly egyaránt egy fokozattal “BBB”-re javította a hosszú futamú magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi “BBB mínusz”-ról, a Moody’s magyar osztályzata így a másik két hitelminősítőénél egy fokozattal alacsonyabb.
A magyar szuverén besorolás idei hitelminősítői felülvizsgálati sorozata februárban kezdődik, amikor az S&P és a Fitch Ratings egyaránt vizsgálja a magyar osztályzatot.
A Moody’s első idei magyar felülvizsgálata márciusban esedékes.
Más nagy londoni házak a Moody’s idei előrejelzésénél lassabb, jövőre viszont jóval gyorsabb növekedést várnak a magyar gazdaságban.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport ugyancsak hétfőn Londonban bemutatott átfogó, 68 oldalas éves feltörekvő piaci prognózisa a magyar gazdaságban az idén 2,8 százalékra lassuló növekedést valószínűsít, szintén mindenekelőtt a gyengülő külső környezet miatt.
A ház hangsúlyozza ugyanakkor, hogy 2021-re a konszenzusos várakozásnál jóval erőteljesebb, 3,5 százalékra visszagyorsuló GDP-növekedéssel számol Magyarországon.
A Morgan Stanley londoni elemzői ebben a környezetben azt valószínűsítik, hogy az idén nem változik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 0,90 százalékos alapkamata, de a ház szerint 2021 harmadik negyedévében 1,00 százalékra emelkedhet a jegybanki kamat.
