A nyugati vállalatokat ismételten arra biztatják, hogy vonuljanak ki Oroszországból, de ez buktatókkal jár, mint azt a Carlsberg és a Danone is tapasztalja: Moszkva állami igazgatás alá helyezi a holdingjaikat, köztük az ország legnagyobb sörgyárát.
Oroszország – még ha régen is – sok nyugati vállalat számára sok szempontból az ígéret földje volt. Befektettek a növekvő piacba, a mintegy 140 millió potenciális vásárló csábítóan hangzott. De legkésőbb az ukrajnai orosz invázió kezdetével ez teljesen megváltozott.
Azóta a nyugati vállalatok dilemmába kerültek: hazai piacukon, az Egyesült Államokban és Európában nyilvános nyomás alá kerültek, hogy megindokolják, miért folytatják az üzleti tevékenységüket Oroszországban, és miért fizetnek ott adót. Néhány vállalat be is jelentette, hogy emiatt kivonul – ez viszont a Kreml részéről ellenintézkedésekhez vezetett.
Most ezeket az ellenintézkedéseket a jelek szerint két nagyon ismert nyugati vállalatra alkalmazzák: a dán Carlsberg sörgyártó óriásra és a francia Danone élelmiszeripari vállalatra. A Kreml mindkét vállalat oroszországi üzletágát állami irányítás alá helyezte. Vlagyimir Putyin elnök vasárnap írt alá egy rendeletet, amely egy állami ügynökségnek adja át az ellenőrzést a Danone, valamint a Carlsberg részesedése felett Oroszország legnagyobb sörgyárában – számolt be a Spiegel.
A Baltika csoport, amelyben a Carlsberg legutóbb 27 százalékos részesedéssel rendelkezett, az utóbbi időben olyan külföldi márkákat főzött licenc alapján, mint a Warsteiner, a Holsten és a Tuborg. Sokáig a kontinens második legnagyobb sörgyárának számított. A Carlsberg júniusban jelentette be a részvénycsomag eladását egy nyilvánosan nem ismertetett vevőnek, amelyhez azonban még engedélyek szükségesek. A Danone októberben jelentette be, hogy kivonul Oroszországból, ami akár egymilliárd eurós leírást is eredményezhet.
A Putyin által most aláírt rendelethez hasonló lépéssel Oroszország áprilisban állami ellenőrzés alá helyezte a német Uniper és a finn Fortum energiaipari konszern nemzeti vállalatát is.
Oroszország tavalyi, Ukrajna elleni támadása óta számos nyugati vállalat kivonult Oroszországból. Az adott üzletág esetleges vagy teljes feladása kapcsán gyakran nagy összegű leírások is társultak.
