Véget ér a fordított adózás a munkaerő-kölcsönzésnél: április 1-től már nem a megrendelő, hanem a munkaerőt kölcsönbe adó cég számítja fel és fizeti meg az általános forgalmi adót – közölte a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Izer Norbert elmondta, a magyar kormány igyekezett elérni Brüsszelben, hogy a munkaerő-kölcsönzésnél továbbra is alkalmazható legyen a 2015 végétől két alkalommal is engedélyezett fordított áfa, azonban a testület a feketegazdaság elleni küzdelemben elért eredmények miatt elutasította Magyarország kérelmét, amely a munkavállalók védelme érdekében még egy ideig fenntartotta volna a fordított adózást.
Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy hat év alatt 17,8 százalékponttal csökkent az adóelkerülés mértéke, a kormány a kockázatokat hangsúlyozta – emelte ki Izer Norbert.
A kormány álláspontja szerint nemcsak az államkassza bevételének biztosítása, hanem az így foglalkoztatott több mint 260 ezer munkavállaló védelme is indokolta a fordított adózás fenntartását.
A munkaerőkölcsönzéssel visszaélő cégek ugyanis jellemzően nemcsak a költségvetést károsítják meg, hanem a munkavállalókat is, akiket nem jelentenek be, így nem lesznek jogosultak ellátásra, vagy ha be is jelentik őket, a bérükből az adót és járulékot “elfelejtik” befizetni – magyarázta az államtitkár.
A fordított áfafizetés célzott és hatékony eszköznek bizonyult: az adóhivatal ellenőrzési adatai szerint a munkaerőkölcsönzéshez köthető áfacsalások értékének aránya a befizetési kötelezettségekhez képest a 2015-ben mért 15 százalékról 2019-re már 5 százalék alá csökkent.
A cél az öt százalékos arány további mérséklése, ez a fordított adózás nélkül is reális – vélekedett az államtitkár.
Mint mondta: a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásokat folyamatosan vizsgálják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kockázatelemzői, és ha valószínűsíthető az adóelkerülés, a revizorok azonnal felkeresik a céget. A csalárd magatartást tanúsítók ellen a büntetőjog eszközrendszerével lép fel a NAV – tette hozzá.
A tagállamokra kötelező uniós áfa irányelv rögzíti, hogy milyen területeken lehet az áfa szokásos fizetési módját megváltoztatni. Ilyen az építőipar vagy a hulladékfelvásárlás, ahol évek óta sikeresen működik a fordított áfa. Ezen túl a tagállamok derogációt, azaz a fő szabálytól egyedi eltérést kérhetnek, amennyiben jelentős áfamegkerülési utakat szeretnének lezárni. Ezzel az eszközzel élt Magyarország a munkaerő-kölcsönzés kapcsán az elmúlt években, amíg ahhoz hozzájárult a bizottság.
Az évtized elején még a fordított adózás számított az egyik legnagyobb csodafegyvernek a feketézőkkel szemben, de mára helyüket Magyarországon átvették az online gazdaságfehérítő eszközök, mint például az online pénztárgép, az ekáer (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) vagy az online számla – összegezte az államtitkár.
