A koronavírus-járvány hatására gyökeresen átalakult a világ nagyobb vállalatvezetőinek legfontosabb kockázati rangsora: első helyre ugrott a munkaerő megtartásával, megszerzésével kapcsolatos kockázat – közölte Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.
A vezérigazgató az 1300 cégvezető megkérdezésével készített felméréséről kiemelte: a járvány kitörésekor szembesült mindenki azzal, hogy nem tudja megoldani a megfelelő végzettségű és számú munkaerő rendelkezésre állását egy adott időben. A globális felmérést a KPMG minden évben elkészíti, 2020-ban rendhagyó módon megismételte az év eleji adatfelvételt.
Az év elején még a 12. helyre rangsorolták a cégvezetők a munkaerőbe történő befektetések értékmegőrzésének kockázatát, ez nyár végére az első helyre ugrott, megelőzve az ellátási lánc zavara és a klímaváltozás által okozott üzleti kockázatot is.
Jelezte: a kutatás szerint 2020 elején még minden második, nyár végére viszont már csak minden harmadik cégvezető bízott vállalata árbevételének 2,5 százalékot meghaladó éves növekedésében a következő három évre.
Rózsai Rezső elmondta: a munkaerő és a HR felértékelődött, személyes problémává vált a vezetők számára is a távmunka bevezetése a személyes jelenlét hiánya miatt.
A digitális átalakulásnak ugyanakkor erős humán aspektusa van, a munkavégzés gyors megváltozása gyors átképzést igényelt.
Példaként említette, hogy a KPMG-nél digitálisan kellett új munkatársakat toborozni, betanítani és munkába állítani, több mint 100 új munkatársat vettek fel a járvány első hulláma alatt.
Kiemelte: a munkaerőpiaci helyzet azért is vált elsődleges kockázattá világszerte, mert a tartósan csökkenő árbevétel és volumen mellett egy cégnek mérlegelnie kell, hogy megtarja a munkaerőt vagy a költségtömegét – benne a bérköltséggel – szerényebb gazdasági kilátásokhoz igazítja. Ez összetettebb kérdés, mint egy profitabilitási számítás – mondta.
Kitért arra, hogy a digitalizáció fontosságáról a járvány hónapjai megerősítették a cégvezetőket: ötből 4 vezető szerint kiemelt figyelem jutott erre a területre a karanténidőszakban. Év elejéhez képest felerősödtek bizonyos meglévő trendek: a fenntarthatóság, a digitalizáció, a rugalmas foglalkoztatás vezérfonallá váltak az üzleti stratégia kialakításában. Kedvező fejleménynek nevezte azt, hogy a vállalatok átfogó és nem “szigetszerű” informatikai fejlesztéseket valósítanak meg vagy terveznek megvalósítani.
Nemcsak arról van szó, hogy a cégvezetők a járvány hatására átértékelték a kockázatokat, hanem arról is, hogy a cégvezetők a járvány miatt sokkal egységesebben szemlélik a vállalatukat és annak környezetét. A klímaváltozás okozta aggodalmak továbbra is ugyanúgy megjelennek, ám beágyazva a kiemelt jelentőségű társadalmi hatásba. A másik erős hatás a Covid-19 mellett az esélyegyenőség, az egyenlő bánásmód mozgalmak hatása Rózsai Rezső szerint, ez a szemlélet beépül a cégek működésébe.
Ismertetése szerint a vírus miatti korlátozások klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatásait a megkérdezett cégvezetők majd kétharmada megőrizné olyan intézkedésekkel, mint kevesebb üzleti utazás, rugalmasabb munkavégzés, lokális üzleti lehetőségek jobb kiaknázása.
Egyes szektorokban kénytelenek elismerni, hogy a klímaváltozás komoly kockázatot jelent a vállalkozásukra: 65 százalékuk jelezte, hogy még a személyes pozícióját is veszélyeztetve érzi.
A fenntarthatósággal minden érdekcsoport erősebben kezdett foglalkozni, a befektetők részéről pedig ez alapvető szempont lett – húzta alá.
A KPMG CEO Outlook című 2020 felmérésében a világ 11 országának 1300 vállalatvezetője vett részt, akik 11 szektort képviselnek. A január-februári felmérést nyár végén megismételték, abban több mint 300-an adtak választ.
