A magyar mezőgazdaság ütésálló, az agrártermékek ütőképesek a piacokért folytatott, kiélezett gazdasági küzdelemben – jelentette ki az agrárminiszter Debrecenben, a 29. Farmer Expo megnyitóján.
Nagy István közölte: a koronavírus-járvány volt a magyar mezőgazdaság terheléspróbája, és az agrárium, a hazai élelmiszeripar kiállta a próbát, a magyar gazdák és élelmiszertermelők a pandémia idején is helytálltak.
Az agrártermékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből 43,6 százalék volt az év első három hónapjában.
Az agrárgazdaság közel 809 millió euróval járult hozzá a nemzetgazdaság több mint 1855 millió eurós többletéhez – mondta a miniszter.
Kitért arra is, hogy a tárca által kidolgozott Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő program három üteme közül az első kettő sikeresen lezárult, a kifizetések szeptemberben kezdődnek a benyújtott és elbírált támogatási kérelmek után.
A program első körében több mint négyezer kérelem érkezett baromfi- és sertéstenyésztőktől, halgazdálkodóktól, élelmiszer-feldolgozóktól és a dísznövény ágazat szereplőitől. A támogatási igény meghaladta a 14 milliárd forintot. A második ütemben a méhészek, az anyajuh, az anyatehén és a tejelő tehén tartók igényelhettek támogatást. A mintegy 30 ezer kérelem több mint 5,3 milliárd forint támogatásra szólt – mondta Nagy István.
Az agrárminiszter szerint minden idők legszárazabb tavaszán vagyunk túl, közel 300 ezer hektárt ér aszálykár. Ez is arra sarkall, hogy folytassák a klímavédelmi intézkedéseket, amelyek közül kiemelkedik a fásítás és az öntözésfejlesztés.
“A versenyképes magyar agrárium egyik alapfeltétele az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése” – állapította meg a szaktárca vezetője megjegyezve, hogy napjainkban a szántóterületek alig két százalékán, mintegy 76 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás.
Hozzátette: az agrárminisztérium célja, hogy az öntözött területeket 2024-ig megduplázzák, és 2030-ra legalább 400 ezer hektárra növeljék.
A kormány évi 17 milliárd, összesen 170 milliárd forint forrást biztosít az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez a következő tíz évben – jelezte Nagy István.
Az agrárminiszter arról is beszélt Debrecenben, hogy az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetése elegendő méretű fejlesztési forrást tartalmaz az agrárfejezetben is.
Kijelentette: a gazdák nem lehetnek az új Közös agrárpolitika (Kap) kárvallottjai, védőháló nélkül az európai gazdák kiszolgáltatottak, és ha a versenyhátrány miatt tönkremennek, “a világ távoli országaiból származó, ismeretlen eredetű áruk árasztják el a piacainkat az egészséges, biztonságos, magyar élelmiszerek helyett“.
Nagy István jelezte azt is, hogy a Kap következő költségvetési időszaka előtt egy évvel meghosszabbítják az Agrár-környezetgazdálkodási programot (Akg); az ötéves Akg támogatási program kerete 250 milliárd forint, ebből eddig 170 milliárd forintot fizettek ki.
Hozzátette: a Kap “mögöttünk álló költségvetési időszakában” eddig 1434 milliárd forint kifizetésére vállaltak kötelezettséget, és 65 ezer igénylőnek már több mint 721 milliárd forintot fizettek ki.
A 29. Farmer Expo megnyitóján a miniszter azt mondta, a találkozó jelentőségét növeli, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta most nyílik első ízben lehetőség arra, hogy a magyar agrárium szereplői személyesen megoszthassák egymással a tapasztalataikat.
