A Boeing kínai üzeme lett a legújabb forró pontja a kibontakozó amerikai-kínai vámháborúnak – a repülőgépgyártó cég legfrissebb kihívása újabb figyelmeztetés a globális ellátási láncok törékenységére.
Újabb repedés jelent meg az Egyesült Államok és Kína gazdasági kapcsolataiban, ezúttal a légiközlekedési iparban. A Boeing sanghaji központú, Zhoushan melletti összeszerelő üzeme, amelyet még a Trump-éra első kereskedelmi konfliktusai idején nyitottak meg, ismét a geopolitikai játszmák kereszttüzébe került. Négy, Kínába szánt 737 MAX repülőgép parkol az üzemben – ám ezek közül három már visszatérésre van jelölve az Egyesült Államokba, anélkül, hogy átadásra kerültek volna.
A háttérben az amerikai vámintézkedések újabb hulláma és a kínai válaszlépések állnak. Bár hivatalos szállítási tilalomról egyelőre nincs megerősítés, az importot gyakorlatilag ellehetetlenítő vámok hatása máris kézzel fogható. Amint arról a Reuters beszámol, az iparági források szerint a Boeing és partnerei jelenleg nem tervezik újabb gépek szállítását Kínába.
Ez érzékenyen érinti a céget, amely korábban szállításainak mintegy egynegyedét a kínai piacra irányította. A 737 MAX modellek visszatérése és az új gépek leszállításának bizonytalansága újabb csapást jelent az amúgy is nehéz évet maga mögött tudó gyártónak – a meghibásodások, munkabeszüntetések, szabályozási szigorítások és az ellátási lánc zavarai után.
Az amerikai Howmet Aerospace beszállító “vis maior” bejelentése a vámköltségek miatt szintén feszültségeket keltett az iparágon belül. Egyes légitársaságok vezérigazgatói már most a gépátvételek halasztását helyezték kilátásba, hogy elkerüljék az extra költségeket.
Elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy a Boeing rövid távon képes más piacokat kiszolgálni, és az Airbus telített kapacitása miatt nem veszíti el teljesen a keresletet. Ugyanakkor hosszabb távon Kína stratégiai fontossága megkérdőjelezhetetlen. A Boeing előrejelzései szerint 2043-ra az ország repülőgépflottája több mint kétszeresére nőhet, és a légiforgalom volumenében Kína megelőzheti az Egyesült Államokat.
A Boeing nyilvántartása szerint jelenleg 130 teljesítetlen megrendelése van kínai légitársaságoktól és bérbeadóktól, köztük 96 darab 737 MAX típusú gépre. Emellett további több száz gépre van megrendelés, amelyeket a gyártó még nem rendelt konkrét vevőhöz – ám iparági becslések szerint ezek jelentős része szintén kínai ügyfelekhez köthető.
A kínai légitársaságok repülőgépeik 55%-át lízingelik, így a helyzet bizonytalanságára válaszul várhatóan sokan inkább a meglévő lízingszerződések meghosszabbítását választják az új gépek átvétele helyett.
A Boeing esete újabb példája annak, hogyan válnak világgazdasági nagyvállalatok a geopolitikai küzdelmek eszközeivé – és milyen gyorsan fordulhatnak át a hosszú távú stratégiai tervek rövid távú krízisekbe egy vámintézkedés nyomán.
Kocsis Erika
Fotó:Freepik
