A magyar bankszektor jövedelmezősége a tulajdonosok által elvárt szint alatt van, hosszabb távon pedig a tavalyi profitráta sem fenntartható – vélik a Magyar Bankszövetség vezetői.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke a Növekedés.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy első ránézésre valóban nagyon jó volt a hazai bankok jövedelmezősége az utóbbi egy-két évben, a szektor 12 százalékos sajáttőke-arányos nyereséget ért el.
A számok mögé tekintve azonban már nem ilyen jó a helyzet. Sok az egyszeri tétel, és közülük is kiemelkednek az értékvesztési visszaírások. Azokat az értékvesztési tartalékokat, amelyeket a bankoknak még a válság alatt meg kellett képeznünk, most egy kivételesen jó gazdasági környezetben vissza tudják írni – tette hozzá.
Most a szektor kockázati költsége így pozitív, ami egyszeri jelenség. Azt is figyelembe kell venni, hogy jelentősek a külföldön megképződött osztalékjövedelmek, amelyek tehát nem a hazai piacon jöttek létre, nem hazai teljesítmény eredményei – fejtette ki.
Már ma is inkább az a jellemző, hogy a bankszektor nem tudja azt a jövedelmezőséget kitermelni, amelyet a tulajdonosok – éppen a nemzetközi összehasonlítások alapján – elvárnának – mondta.
Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a portálnak arról beszélt, hogy hosszabb távon a tavalyi profitráta nem fenntartható. Nem lesznek még éveken keresztül további visszaírások, 2019-ben még érvényesülnek az egyszeri hatások, de már idén sem olyan mértékben, mint tavaly. A “kockázat” most nem a költség, hanem a bevétel, és ez 2020-21-ben meg fog változni, eljön az igazság pillanata. Mindeközben fel kell készülni arra is, hogy nem mehet majd mindig minden ennyire jól – mondta. A gazdaság mostani gyors növekedése sem állandó, a kockázatok növekedésével is számolni kell. Éppen elég figyelmeztetés hangzik el ez ügyben az MNB részéről is – mondta.
Kifejtette, azon túl, hogy az egyedi tranzakciók kisebbek a visegrádi országokéhoz képest, a lakossági hitelek GDP-hez mért aránya is csak körülbelül feleakkora, mint például Csehországban. Ez egyrészt azt jelzi, hogy nincs szó túlhitelezettségről, másrészt viszont azt, hogy kis volumenből tud a hazai bankszektor gazdálkodni. Viszont ez is mutatja, hogy van tér a bővülésre, és a bankok el is indultak azon az egészséges úton, hogy volumen-növekedésből próbálják kompenzálni az egyébként csökkenő marzsokat. Tehát a bevétel nem azért nő, mert stabilak a marzsok, hanem mert egyre nagyobb volumen mellett, a csökkenő marzsok ellenére tesz szert a bankszektor nagyobb bevételre – fejtette ki.
