Nem módosította alapkamatát a Bank of England. A brit jegybank csütörtöki bejelentése alapján a monetáris tanács az eddigi 5,25 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat.
A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja – tizennégy kamatemelést hajtott végre azóta, hogy 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva elkezdte monetáris politikájának eddigi szigorítási ciklusát az inflációs nyomás enyhítése végett.
A kamatemelési sorozat kezdete óta a mostani kamatdöntő ülés volt az első, amelyen a monetáris testület nem emelte a jegybanki kamatszintet.
Ez a döntés volt egyben a legszorosabb a szigorítási ciklus indulása óta: a monetáris tanács kilenc tagja közül öten szavaztak a jelenlegi alapkamat fenntartására, négyen 25 bázispontos emelésre voksoltak.
A kamattartásra voksolt Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója is. A monetáris tanács a döntésről kiadott csütörtöki beszámolójában a brit gazdaság gyenge teljesítményével és az infláció lassulásával indokolta az eddigi szigorítási ciklus leállítását.
A testület felidézi, hogy a brit statisztikai hivatal (ONS) minapi első becslése szerint júliusban 0,5 százalékkal csökkent havi összevetésben a hazai össztermék (GDP).
Mindemellett az S&P Global pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) felmérése szerint a brit gyáripari ágazat és a szolgáltatások szezonálisan kiigazított kompozit beszerzésimenedzser-indexe (BMI) augusztusban 48,6 volt, vagyis a gazdaság aktivitásának élénkülését és lanyhulását jelző tartományok 50-es határszintje alá került.
A Bank of England monetáris tanácsa szerint a történelmi távlatú visszatekintések alapján az 50 alatti BMI-értékek a hazai össztermék visszaesését jelzik.
A brit jegybank pénzügypolitikai testülete felidézi azt is, hogy a tizenkét havi összevetésben számolt infláció a várt gyorsulás helyett 6,7 százalékra csökkent augusztusban az előző havi 6,8 százalékról, és jelenleg 0,4 százalékponttal jár a monetáris tanács által a legutóbbi kamatdöntő ülés idején valószínűsített szint alatt.
Az elemzői előrejelzések átlaga 7 százalékra visszagyorsuló tizenkét havi brit inflációt valószínűsített augusztusra, mindenekelőtt az üzemanyagok drágulása miatt. A statisztikai hivatal beszámolója szerint ugyanakkor az élelmiszerek áremelkedési ütemének jelentős lassulása nagyobb hatással volt az augusztusi inflációra, mint az üzemanyagok drágulása.
Londoni pénzügyi elemzők szerint az infláció csökkenése és a brit gazdaság gyenge teljesítménye miatt látótávolságba került a Bank of England monetáris alapállásának enyhítése.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a jegybanki kamatdöntés csütörtöki bejelentése utáni gyorselemzésében közölte: decemberre már 5 százalék alatti éves összevetésű brit inflációra számít, emellett az idei év utolsó és 2024 első negyedévében enyhe recessziót valószínűsít a brit gazdaságban.
A CEBR londoni elemzői mindezek alapján 2024 második negyedévére várják a Bank of England első kamatcsökkentését, annak ellenére is, hogy előrejelzésük szerint az éves infláció csak 2028-ban tér vissza a jegybank 2 százalékos célszintjére. (MTI)
