Nem csak az új radiátor segít az energiatakarékosságban: az építkezőknek az otthonok szigetelésén is érdemes elgondolkodniuk. Sok fogyasztó azonban szkeptikus: a szigeteléstől penészes lesz-e a ház? Túl drága a szigetelés? Hans Weinreuter, a német Fogyasztói Tanácsadó Központ energetikai szakértője ezzel kapcsolatban adott jótanácsokat a német FOCUS magazin olvasóinak.
Hans Weinreuter számos mítoszt ismer a szigeteléssel kapcsolatban. A Rajna-vidék-Pfalz Fogyasztói Tanácsadó Központ építési és energetikai osztályának vezetője mosolyogva mondja: akkor is tőle várják az igazság kimondását, ha a fizika szabályai az elmúlt években sem változtak. A lakások szigetelése kapcsán Németországban sem rózsás a helyzet: a Német Energiaügynökség szerint a 19 millió német lakóépület közel kétharmada 1979 előtt épült – és többnyire szigetelés nélkül. Energiafogyasztásuk akár ötször magasabb, mint a 2001 után épült új épületeké.
A szigetelés ezért a német fűtési forradalom központi eleme lesz. Ehhez kötődően Hans Weinreuter energetikai szakértő a FOCUS online-nak adott interjújában oszlatta el az öt legismertebb szigetelési mítoszt, elmagyarázva, miért jár valódi megtakarítással a szakszerű szigetelés.
- tévhit: Ha szigetelem a ház homlokzatát, a falak már nem tudnak megfelelően “lélegezni”.
Hans Weinreuter: A falak nem “lélegeznek”! Ez a mítosz a 19. századból származik. Akkoriban Max von Pettenkofer vegyész be akarta bizonyítani, hogy a falak lélegzőek. Fogott egy téglát, és egy tölcséren keresztül ráfújt. A másik oldalon valóban tudta mérni a levegőt. De Pettenkofer elkövetett egy döntő hibát – amit később a tudomány korrigált. A valóságban a házfalakon sosincs akkora légnyomáskülönbség, mint a tüdőben. Normál nyomásviszonyok mellett a falon keresztül nem történik légcsere, csak az ablakok és ajtók nyitásával és zárásával, illetve az ajtó- és ablakkeretek kis résein keresztül. A réseken keresztül történő légcsere azonban nem elegendő, és akár penészesedéshez is vezethet. Ezért évtizedek óta elvárás, hogy az épületburkolat a lehető legjobban légmentes legyen. A szigeteléstől és a “légáteresztő” falakkal kapcsolatos félelmek teljesen alaptalanok. A légcseréhez szellőzésre van szükség.
- tévhit: A szigetelés megakadályozza a nedvességcserét és elősegíti a penészesedést.
H.W.: Éppen ellenkezőleg: a szigetelés valójában segít megelőzni a penészesedést. A legtöbb embernek azonnal a falak sarkaiban lévő penész jut eszébe, különösen a régebbi házakban. Ezek azok a területek, ahol a leghidegebb a beltéri levegő. Amikor a meleg, nedves beltéri levegő találkozik a hidegebb falakkal, a levegő lehűl, és kevesebb nedvességet tud magába szívni. Ez a nedvesség a pedig a falakba kerül.
Focus Online: És akkor megnő a penész kialakulásának kockázata.
H.W.: Pontosan. A külső szigetelés viszont segít melegen tartani a falfelületeket, ami csökkenti a penész kialakulásának kockázatát. A nedvességnek csak két százaléka távozik a falon keresztül. Ezen a külső szigetelés semmit sem változtat. Még a polisztirolból – más néven “hungarocellből” készült szigeteléssel sem.
Focus Online: Gyakran mondják, hogy a „hungarocell” szigetelés olyan, mint egy műanyag zacskó a ház körül. Ez nem igaz?
H.W.: Nem, a polisztirol szigetelés sem teljesen vízhatlan. De a körülbelül két százalékos arány olyan kicsi, hogy a szigetelésnek nincs jelentős hatása az épület nedvességháztartására. Vagyis a zuhanyozásból, főzésből vagy vasalásból származó nedvességet ki kell szellőztetni. Nyitott rés esetén, a tető és az ablak külső falai közötti illesztéseknél penész képződhet. A meleg levegő kihűl, ahogy kiszökik, és penész képződik az illesztésekben – de ez nem a szigetelés miatt van.
- tévhit: Ha az új belső fűtési rendszer beépítése energiát takarít meg. Akkor nem kell szigetelni.
H.W.:: Az energiafogyasztás általában csökkenthető egy új fűtési rendszerrel, de vannak határok. Ez nagyon egyszerű: a fűtési rendszernek mindig annyi energiát kell a házba juttatnia, amennyit az az épületburkolaton keresztül elveszít. Ha az épületburkolat jól szigetelt, kevesebb energiára van szükség a fűtéshez. Ne feledjük a költségtényezőt: minél többet kell fűteni, annál drágább lesz.
- tévhit: A külső szigetelésen spórolhatok, mert a belső szigetelés általában olcsóbb.
H.W.: A belső szigetelés soha nem olyan hatékony, mint a külső szigetelés. A belső szigetelés a lakóterületet is csökkenti. A homlokzatra könnyebb vastagabb szigetelőréteget felhordani: a 14-20 centiméter vastagság a szabály. A belső térveszteség túl nagy lenne, itt a szigetelés vastagsága általában négy és nyolc centiméter között van.
Focus Online: Vannak kivételek?
H.W.: A belső szigetelés jó megoldás a műemlék épületek homlokzatainál. A bérlőknek az is előnyös, ha a bérbeadó hozzájárulásával a lakást anélkül leszigetelhetik le, hogy a homlokzathoz kellene nyúlniuk.
- tévhit: A szigetelés drága – sosem lesz rá pénzem!
W.H.: Ez az egyedi esettől függ. Minél rosszabb az épület jelenlegi szigetelése, annál több energiát lehet azonnal megtakarítani az új szigeteléssel. Az épülettulajdonosoknak előre ki kell számolniuk, hogy mennyibe fog kerülni a szigetelés. Mivel sajnos a jelenlegi építési árak emelkednek, fontos, hogy előre számoljunk: mennyi energiát takarít meg a szigetelés? Hogyan fognak alakulni az energiaárak? A szigetelés azonban hosszú távú biztonságot nyújt: például akkor, amikor a gáz és a fűtőolaj ára váratlan magasságokba emelkedett, a szigetelt házak lakói sokkal jobban átvészelték a válságot, mint a szigeteletlen régi épületek lakói.
Tippek és trükkök
A külső homlokzaton kívül az épületnek vannak más kritikus pontjai is, ahol érdemes szigetelni. A felső és alsó szintek mennyezetének szigetelésével például sok pénzt lehet megtakarítani – mondja az energetikai szakértő. A padláson, ha azt nem lakáscélra használják, felülről is fel lehet vinni egy réteg szigetelést, ami egy kis kézügyességgel megoldható. Ugyanez vonatkozik a pince padlójának alulról történő szigetelésére is, ha a pince nem fűtött. A pincefödém szigetelése azonban a belmagasságot is csökkenti valamennyire. A szakértő szerint az új ablakok a legdrágábbak – ezek négyzetméterenként többe kerülnek, mint a külső szigetelés.
Fotó:Freepik
