A német szövetségi kormány szerint a tavasszal valószínűsített 3,5 százalék helyett csak 2,6 százalékkal bővülhet Németország hazai összterméke (GDP) az idén.
Az Európai Unió legnagyobb gazdaságában a szűk ellátási keresztmetszetek és a világszerte magas energiaárak miatt “elmarad a remélt év végi hajrá” – mondta berlini tájékoztatóján Peter Altmaier, az ügyvezető kormány gazdasági minisztere.
A német gazdaság teljesítménye így a korábban vártnál egy negyedévvel később, 2022 első negyedévének végére érheti el a koronavírus-világjárvány előtti szintet.
Jövőre már 4,1 százalékos lehet a GDP-növekedés, szemben a tavasszal valószínűsített 3,6 százalékkal, de csak akkor, ha nem fogják vissza újabb tényezők a gazdaság lendületét – húzta alá a miniszter.
Az új típusú koronavírus ismét erősödő terjedésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a telet ismét a világjárvány határozza meg, és ennek lehetnek “negatív gazdasági következményei“. Azonban valószínűleg sikerül majd újabb nagyszabású lezárások nélkül kezelni a helyzetet. Ehhez viszont be kell tartani a közösségi maszkviselés szabályát és a többi fertőzésvédelmi előírást – mondta Peter Altmaier.
Kifejtette, hogy kettősség jellemzi a német gazdaságot. A GDP nagyjából 70 százalékát megtermelő és a munkahelyek csaknem háromnegyedét biztosító szolgáltatási szektort a járvány első évében történt zuhanás után egyre inkább stabilizálja az oltási kampány előrehaladása.
A korlátozások lazításával ismét növekvő lakossági fogyasztás a gazdasági növekedés legfőbb bázisa lett.
A feldolgozóipart viszont nagyban hátráltatja az alapanyagok és alkatrészek, például a félvezetők, mikrocsipek hiánya és az energiaárak emelkedése. Azonban amint enyhül az ellátási feszültség, jelentkezik majd a lemaradás ledolgozásának hatása, így 2022-ben erőteljes lehet a növekedés a szektorban – mondta a miniszter.
Az új szövetségi parlament keddi megalakulásával ügyvezetővé vált kormány is arra számít, hogy az ipari termelés feltételeinek javulása mellett az energiaárak is normalizálódnak majd, és így lassul a fogyasztói árak emelkedési üteme.
Előrejelzése szerint az idén éves átlagban 3 százalék – 1993 óta a legmagasabb – lesz az infláció, majd jövőre 2,2 százalékra, 2023-ban pedig 1,7 százalékra süllyed.
A prognózisban kiemelték, hogy már 2022 elején jelentősen csökkenhet az infláció, mert megszűnik a 2020 második felében bevezetett átmeneti áfacsökkentés bázishatása.
