Kezdőlap Világgazdaság Nyugati vita - Profitmaximalizálás vagy társadalmi felelősségvállalás?!
No menu items!

Nyugati vita – Profitmaximalizálás vagy társadalmi felelősségvállalás?!

Társadalmi felelősségvállalás vagy profitmaximalizálásEgyre több nyugati kormány írja jogszabályba, hogy a cégeknek társadalmi célokat is követniük kell. Topmenedzserek sokasága támogatja a szemléletváltás. Szavakban. Mégsem e szerint cselekednek. A kritikusok szerint a társadalmi célok kitűzése és a cselekvés azok elérése érdekében a demokratikusan választott kormányok joga és kötelessége.  

A szavakat nem követik tettek

A világ egyik legnagyobb élelmiszerkonszernje, a Danone 2020. januári közgyűlése elsöprő többséggel fogadott el egy irányelvet ’Vállalat társadalmi misszióval’ címmel. Ezzel az első tőzsdei cégként tett eleget a francia Gazdasági és Pénzügyminisztérium ’Akcióterv a növekedésért és a vállalatok átalakításáért’ elnevezésű rendeletének. Bruno Le Maire, a szakminiszter által többször korszakos jelentőségűnek nevezett iránymutatás szerint a gazdasági szereplőknek a jövőben társadalmi célokat is követniük kellene, mint például az egészség- és a környezet védelme, valamint az erőforrások felelős felhasználása.

Danone lesz az első tőzsdén jegyzett társaság, amely 2019 -ben elfogadta a francia jog által létrehozott „Entreprise à Mission” modellt (…) hogy felügyelje környezetvédelmi, társadalmi és társadalmi céljainak előrehaladását.

A Danone cégcsoport vezetője, Emmanuel Faber, akit a sajtó rendszeresen az ’emberközpontú és környezettudatos cégvezető’ eposzi jelzőivel illet, akkor vált sztárrá, amikor 2019-ben lemondott a cégének évi 1,2 millió euróba kerülő neki járó privát nyugdíjbiztosításáról. Reputációja tovább növekedett, amikor kiderült, hogy irodájában függ a világhírű fotográfus, Lee Jeffries egy hajléktalanról készült alkotása függ. Majd, amikor a világcég részvényesei előtt 2020 nyarán

bejelentette, hogy ’emberközpontú és a környezetvédelmet szem előtt tartó’ konszerné átalakítja a Danone-t.

Így nagy volt a meglepetés, amikor 5 hónappal később 2.000, köztük 500 franciaországi álláshely felszámolását jelentette be a világcég, az 1919 óta tartó cégtörténet legnagyobb elbocsátási hullámát. A kiváltó ok a Danone részvényárfolyamának folyamatos esése volt a megelőző hónapokban. A pandémia nem játszhatott benne szerepet, az ugyanis még növelte is az élelmiszerkonszern bevételét. „Én se tudok azon változtatni, hogy a profit alapvető fontosságú egy vállalat számára” – magyarázta a döntést Faber.

Mások se jobbak

Társadalmi felelősségvállalás: Larry Fink CO2 mentes gazdaságot prédikált, kőolajba invesztált
Larry Fink CO2 mentes gazdaságot prédikált, kőolajba invesztált

„Tegyünk többet a társadalomért!” – hívta fel topmenedzser kollégáit 2021 elején Larry Fink, a világ egyik legnagyobb alapkezelője, a BlackRock vezetője. Síkra szállt a CO2-mentes gazdaságért is, miközben a BlackRock 2020-ban 85 milliárd dollárt invesztált kőolajtermelő cégekbe.

Szintén csak kinyilatkoztatás maradt a Business Roundtable felhívása a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáért. „A részvényeseknek nem járhat jobb elbánás, mint az alkalmazottaknak” – állt a dokumentumban.

A befolyásos lobbi szervezet soraiba Fink mellett olyanok tartoznak, mint az Amazon alapító-elnöke, Jeff  Bezos és a JP Morgen bankházat 15 évig vezető Jamie Dimon.

„A jó vezető a dolgozókba invesztálja a legtöbbet. Az elégedett munkaerő a siker biztos receptje”

– monda az elkötelezett kapitalista hírében álló Dimon az állásfoglalás kapcsán.

„A gazdaság van az emberekért, és nem az emberek a gazdaságért” – tette hozzá a tengerentúlon szokásos pátosszal.

Az állam nem kér a felelősségből

Bruno Le Maire a párizsi repülőteret privatizál ígéret fejébe

Ellentmondásosak a kormányzati célkitűzések és tettek is. A francia Gazdasági Minisztérium említett akciótervében szerepel a még megmaradt állami vállalatok privatizációját is. „Fejfájás nélkül adjuk magánkézbe a párizsi repülőteret, ha a vásárló hitet tesz a társadalmi felelősség mellett” – magyarázta Bruno Le Maire, miért nem lát ellentmondást.

Hasonló elveket fogalmazott meg a korábbi brit miniszterelnök, David Cameron. „A társadalmi feladatokat adni a magáncégeknek nem lappangó szocializmus” – mondta a konzervatív kormányfő 2006-ban egy vállalati lobbi szervezet közgyűlésén. „Ha a cégek önként fogalmaznak meg és teljesítenek társadalmi és környezeti célokat, nincs szükség állami szabályozásra.”

Nincs új a nap alatt

A magángazdaság társadalmi felelőssége az USA-ban az ’50-es évektől téma. Ekkortól általános a legnagyobb, hogy kisszámú, sokszor ugyan ahhoz a családhoz tartozó tulajdonos helyett pénzügyi befektetők kezében van a nagyvállalatok részvényeinek többsége. A patriarchák helyét menedzserek foglalták el a vezetői székekbe.

Howard Bowen: a nem tulajdonos cégvezetők az össztársadalmi érdekekért dolgozhatnak

Lehet-e jó vezető, aki nem tulajdonos, és így a részvényárfolyam növekedésén keresztül közvetlenül nem részesül a cég sikerében? – tették fel a kérdést közgazdászok. „Igen! Éppen azért, mert nem tulajdonos, képes valamennyi csoport, így a dolgozók érdekeit is figyelembe venni és a céget össztársadalmi érdekekre tekintettel vezetni” – adta meg a választ Howard Bowen, a kor meghatározó közgazdásza.

A ’60-as évek végén, a polgárjogi mozgalom hatására sosem látott társadalmi nyomás alá kerültek a vállalatok. Tömegek keltek fel az ellen, hogy döntő hatásuk van a gazdasági, politikai és társadalmi folyamatokra, miközben csak a profitmaximalizálást tartják szem előtt.

Milton Friedman a neoliberalizmus főideológusa

„A vállalatok legfontosabb társadalmi feladata a nyereségük maximalizálása” – írta Milton Friedman ’70-ben a New York Timesban publikált értekezésében. „Az által tehetnek a legtöbbet az emberekért, hogy gazdasági növekedésről gondoskodva megteremtik állam szociális kiadásainak forrását” – vélte a Nobel-díjas közgazdászlegenda, a neoliberalizmus főideológusa. „A létező szocializmus bizonyítja, hogy az állam és a vállalatok feladatainak összekeverése csődhöz vezet.”

Némileg más okokból, de szintén elutasította a társadalmi célokért aktív vállalat gondolatát a Rockefeller Brothers Fund (RBF) ’60-as elemzése. Az alapító okirata szerint „egy igazságos világért és a fenntartható fejlődésér” küzdő alapítvány tanulmánya szerint,

„aki a cégeknek kormányzati feladatokat akar adni, megfeledkezik arról, hogy a tulajdonosok érdekében és utasítására tevékenykedő szervezetek, tehát választói kontroll nélkül döntenék el, milyen társadalmi célokat követnek”.

Nem tökéletes, de több mint a semmi

A francia akcióterv kritikusai is elismerik annak történelmi jelentőségét: elsőként került be egy piacgazdaság polgári törvénykönyvébe, hogy a gazdasági társaságoknak „tekintettelek kell lenniük tevékenységük szociális és ökológiai kihatásaira”.

Jean-Philippe Denis

Jean-Philippe Denis, az Université Paris-Saclay vállalatgazdász professzora szerint azonban látni kell, hogy az elv megszegése nem jár büntetőjogi következményekkel a menedzserekre nézve. Szerinte ezért akceptálta a Munkaadók Szövetsége, a Medef az új rendeletet.

Semmi sem elég

„Ha nagyobb felelősségvállalást követelünk a vállalatoktól, beismerjük, hogy a kormányok nem voltak képesek alapvető feladatuk ellátására, a jövedelmek szociális szempontú újraosztására” – nyilatkozta az akcióterv körüli vitával összefüggésben Jean-Charles Simon, a vezető francia befektetési tanácsadó cég, a ETF Patrimoine vezetője. Hozzátéve, hogy szerinte a cégek sosem lesznek képesek eleget tenni a közvélemény és a politika elvárásának. „Ha a kisujjukat nyújtják, az egész karjuk fog kelleni.”

Erre az egyébként baloldali Le Monde Diplomatique (LMd) hozott fel egy példát. Amikor a Danone vezetője lemondott a nyugdíj-előtakarékosságáról a világ legjelentősebb, civil szervezeteket tömörítő szövetsége, az Oxfam új követeléssel állt elő: az osztalék maximalizálására hívta fel a Danone-t, egyúttal egy szociális és ökologikus célokra felhasználható alap létrehozását követelte, amelybe a felső határ feletti nyereségrész kerülne.

Demokratikus deficit

A neoliberális Simon úgy érvel, leginkább azért van a vállalatok társadalmi felelőssége ellen, mert antidemokratikusnak tartja azt:

a parlamentek feladata társadalmi kérdésekről dönteni, nem pedig a gazdasági társaságok részvényesi közgyűléseinek, illetve menedzsmentjeinek.

Hasonló véleményen van az egykori Clinton-adminisztráció munkaügyi minisztere, a Demokrata Párt baloldali szárnyához sorolt Robert Reich is. Szerinte a vállalatoknak társadalmi felelőssége a munkaügyi szabályokat betartásában és az adófizetésben áll. A társadalmi célok kitűzésé és a cselekvés azok elérése érdekében a demokratikusan választott kormányok joga és kötelessége.

Petrus Szabolcs

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Több mint 100 világváros vezetője találkozik Bécsben

Július 2. és 4. között több mint száz városvezető és döntéshozó érkezik több mint 50 városból, hogy részt vegyen a bécsi Városházán megrendezett World Cities Summit elnevezésű világvárosi csúcstalálkozó 14. főpolgármesteri konferenciáján. A eseményen a résztvevők a közösen vitatják meg a városokat érintő aktuális kihívásokat és osztják meg egymással gyakorlati, innovatív megoldásaikat.

Új küldetés: itthon tartani és egyben tartani a mozduló magánvagyont

A komplex, partneri alapon működő családi vagyontervezési szolgáltatás nem csak a gazdagok kényelmét szolgálja – nemzetgazdasági jelentősége van.

Már 1500 milliárd forint értékben hirdettünk pályázatot az agrárium fejlesztésére

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében már 46 pályázati felhívást tett közzé az agrártárca, összesen 1502 milliárd forint forrással.

NGM: a kormány mindent megtesz a hazai ipar fellendítése érdekében

Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 májusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a 2025. áprilisinál. Azonban bizakodásra ad okot, hogy a legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártás is bővült.
Hirdetés

Hírek

Több mint 100 világváros vezetője találkozik Bécsben

Július 2. és 4. között több mint száz városvezető és döntéshozó érkezik több mint 50 városból, hogy részt vegyen a bécsi Városházán megrendezett World Cities Summit elnevezésű világvárosi csúcstalálkozó 14. főpolgármesteri konferenciáján. A eseményen a résztvevők a közösen vitatják meg a városokat érintő aktuális kihívásokat és osztják meg egymással gyakorlati, innovatív megoldásaikat.

KSH: májusban 2,6 százalékkal elmaradt az ipari termelés az egy évvel korábbitól

2025 májusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a 2025. áprilisinál.

Otthon Start programmal nagyon nagyot léphet előre a fiatalok otthonteremtése

Az Otthon Start programmal a kormány egy olyan terméket alkotott, amire évtizedek óta nem volt példa és általa nagyon nagyot léphet előre a fiatalok otthonteremtése.

Magyarországnak is jön a zöld pénz. 3,66 milliárd eurót oszt szét az EU.

Fotó:wikipedia Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank ma...

10 év, tripla új lakás négyzetméter ár. Az ÉVOSZ elnök most mégis lát reményt.

Az építőipar és a hazai építőanyag gyártás számára is...

Société Générale pert nyert Horvátországgal szemben a devizahitelesek ügyében

A Société Générale francia bank megnyerte azt pert, amelyet a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított Horvátország ellen Washingtonban a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében

A vendégek messziről elkerülik azokat az éttermeket, ahol rossz a mosdók állapota

A Tork nemzetközi felmérésében a válaszadók 73%-a arról számolt be, hogy a kellemetlen mosdóélmények alapvetően befolyásolják döntésüket, hogy visszatérő vendégek lesznek-e1 a vendéglátóhelyeken

Óriásbábokkal hangolunk a Székesfehérvári Királyi Napokra

Székesfehérvár belvárosa idén nyáron ismét megelevenedik: folytatódik a népszerű Királyok a belvárosban eseménysorozat, amely a Székesfehérvári Királyi Napok előprogramjaként varázslatos élményekkel tölti meg a júliusi szombati napokat.
Hirdetés

Gazdaság

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.