Kezdőlap Pénzvilág Öngondoskodás. Az átlagnál rosszabb helyzetben a magyarok
No menu items!

Öngondoskodás. Az átlagnál rosszabb helyzetben a magyarok

Egy tizenhat országra kiterjedő felmérés szerint a magyaroknak az átlagnál jóval nagyobb százaléka – közel fele –  nem rendelkezik semmilyen kiegészítő nyugdíjcélú megtakarítással. Akik félretesznek ilyen célokra, azok körében viszont a nyugdíjbiztosítási szerződések száma idén már átlépi a négyszázezres küszöböt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A 2019-es közvéleménykutatása után az európai biztosítók szervezete, az Insurance Europe idén is megkérdezte az európai polgárokat nyugdíjmegtakarítási szokásaikról. Ezúttal a két évvel ezelőtti tíz helyett tizenhat ország 16 ezer lakójától gyűjtötték be a válaszokat. A korábbihoz képest most kimaradtak a lengyelek, a németekhez, osztrákokhoz, svájciakhoz, luxemburgiakhoz, franciákhoz, olaszokhoz, spanyolokhoz, portugálokhoz és magyarokhoz csatlakoztak viszont a dánok, a finnek, a görögök, az írek, a hollandok, a norvégok és a svédek. 

Az elsősorban gazdag észak-európai országokkal bővülő felmérésből kissé kedvezőbb kép bontakozik ki, mint két éve: az akkori 43 százalékkal szemben a válaszadóknak csak 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs valamilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítása. Ennek a kategóriának a harminc százaléka érzi úgy, hogy ezt nem tudja megengedni magának, míg ötvenöt százalékuk tervezi a közeljövőben, hogy belevág egy nyugdíj célú megtakarításba, vagy legalábbis érdeklődik, csak nincs elég információja a lehetőségekről.

A magyarországi válaszadóknak az átlagnál jóval nagyobb, negyvennyolc százaléka nem rendelkezik ilyen tartalékokkal – idén két százalékkal többen mondták ezt, mint két éve.  

Bár ez az eltérés hibahatáron belül van, de a növekedésben szerepet játszhattak az elmúlt két év járványhullámai is. A felmérésben az európaiak ötöde mondta azt, hogy a Covid-19 hatással volt a nyugdíjmegtakarításaira. A magyarok esetében ez harminc százalék volt. A legtöbben csökkentették rendszeres befizetéseiket vagy elhalasztották azok tervezett megkezdését, mindössze három százaléknyian adták fel terveiket – épp olyan arányban, mint amennyien növelték félretett összegeik nagyságát. Ezzel a magyarok a vizsgált európai mezőny középső harmadában helyezkednek el. A görögök, portugálok vagy az írek esetében például jóval nagyobb hatása volt a pandémiának a nyugdíjmegtakarításokra. A jelentős eltérések a felmérés készítői szerint az állami támogatások különbözőségével magyarázhatók, valamint, hogy a helyi szabályozások engednek-e nyugdíj előtti hozzáférést a megtakarításokhoz.  

A hosszú távú megtakarítók kockázatvállalási hajlandósága igen alacsony. Az európai válaszadók 83 százaléka biztos szeretne lenni abban, hogy legalább a befektetett pénzét visszakapja, s csak tizenhét százalék vállalná a magasabb megtérülést úgy is, ha közben esetleg a pénze egy részének elvesztését kockáztatná. A magyarok az átlagnál is óvatosabbak, 85 százalékuk menne biztosra. 

A kifizetéseket illetően kirajzolódik, hogy milyen meghatározó szerepe van a pénzügyi tudatosságra nevelésnek a helyes döntések meghozatalában Európa-szerte. Amikor általánosságban tették fel a kérdést, ki hogyan szeretné megkapni a megtakarítását, a válaszadók 43 százaléka az éves járadékot részesítette előnyben, húsz százalék vette volna fel a teljes összeget egyben, további harminchét százalék valamilyen rugalmas hozzáférést választott volna. De amikor úgy hangzott a kérdés, hogy a nyugdíjba vonuláskor kb 18 millió forintnak megfelelő euróösszeget szeretne-e kézhez kapni, vagy élete végéig évi kb 900 ezer forintnyit, akkor már 54 százalék választotta az egyösszegű kifizetést.

A magyarok esetében az általános kérdésnél 35 százalék volt a járadék, harminc a teljes összeg azonnali felvétele mellett, és pontosan hoztuk az európai átlagot, amikor konkrét összegekről volt szó.

Összegzésében az Insurance Europe is arra hívja fel a figyelmet, hogy a pénzügyi edukációnak nagy szerepe van a reális nyugdíjtervek kialakításában. A fogyasztók nagymértékben nyitottak a biztosítók által hagyományosan kínált pénzügyi garanciákra a nyugdíjtartalékok idő előtti felélésével szemben, s meghatározó, hogy a jövőben a szabályozók is segítsék ezt, valamint az aggasztó európai nyugdíjas jövőkép biztatóbbra formálását. Annál is inkább, mivel az előrejelzések szerint 2080-ra csaknem megkétszereződik a 65 év felettiek, illetve a 20-64 közötti korosztályok aránya – az utóbbiak rovására.  

Idehaza az öngondoskodás keretei között egyre többen választják a nyugdíjbiztosításokat. Az MNB adatai szerint 2021 harmadik negyedév végén a rendszeres díjú nyugdíjbiztosítási szerződések száma megközelítette a 400 ezret, míg az egyszeri díjasoké meghaladta az ötezret. A szokásos az év végi hajrát követően a folyamatos díjas szerződések száma, még konzervatív becslések alapján is biztosan átlépi idén a 400 ezres küszöböt.  

Hazánkban 2014 óta ösztönzi az állam a nyugdíjas évekre vonatkozó öngondoskodást, azóta vehető igénybe adókedvezmény a nyugdíjbiztosítások díjai után, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. A kedvezmény kezelésének módja is az öngondoskodást segíti, hiszen az adóból visszajáró összeget az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét. Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor. 

A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján évről évre egyre többen igénylik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét és az összeg is folyamatosan nő. A 2020-as adóévre vonatkozóan több, mint 312 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségévelközel 15,3 milliárd forint összegben. Ez fejenként átlag közel 49 ezer forint adókedvezményt jelentett, szemben az öt évvel korábbi 44 ezerrel.  

A gyermeket nevelő szülők jövő év elején visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójuk (szja) összegét, legfeljebb az átlagjövedelemig. Ez jövőre akár lökést is adhat az öngondoskodásnak, hiszen az szja-visszatérítés ugyanúgy gyarapíthatja a nyugdíjmegtakarítást, mint eddig. Mindössze annyi a különbség, hogy az adó-visszatérítés összege nem automatikusan érkezik az öngondoskodási számlára, hanem a megtakarítónak kell egy eseti befizetéssel elhelyeznie. Ebben az esetben is jár a befizetések utáni 20 százalékos adóvisszatérítés. Ezek alapján jövőre akár még többen is maximalizálhatják a nyugdíjcélú megtakarítások után kapható adójóváírást. 

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Mol többségi tulajdonába kerül a BME Fenntartó Zrt.

Közép-Európa egyik legnagyobb iparvállalata, a Mol 50 milliárd forintos vételi ajánlatot tett az állami tulajdonú BME Fenntartó Zrt.-re

Befektetésre ajánlja Magyarországot a Moody’s

A Moody’s ismét megerősítette Magyarország államadósság-besorolását, és a többi hitelminősítőhöz hasonlóan továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat

Visszavonta a jegybank az Impact Alapkezelő engedélyét

Megszüntette tevékenységét az Impact Alapkezelő - közölte az MTI-vel pénteken a Duna House Holding Nyrt., amelynek 100 százalékos tulajdonában áll az alapkezelő.

Duna Napok – Három napig Torockó a világ magyarságának központja

A néptánc, a népzene, a népi kultúra lesz idén...
Hirdetés

Hírek

Befektetésre ajánlja Magyarországot a Moody’s

A Moody’s ismét megerősítette Magyarország államadósság-besorolását, és a többi hitelminősítőhöz hasonlóan továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat

Visszavonta a jegybank az Impact Alapkezelő engedélyét

Megszüntette tevékenységét az Impact Alapkezelő - közölte az MTI-vel pénteken a Duna House Holding Nyrt., amelynek 100 százalékos tulajdonában áll az alapkezelő.

Duna Napok – Három napig Torockó a világ magyarságának központja

A néptánc, a népzene, a népi kultúra lesz idén...

Tudta? Van Horvátországnak másik arca is

A Karl May regények hőse, Winnetou generációk óta éli tovább kalandjait nemcsak a könyvek lapjain, hanem a legendás filmadaptációk révén is. Kevesen tudják azonban, hogy a vadnyugat sziklás tájai és folyói valójában nem az amerikai kontinensen, hanem sok esetben Horvátország festői vidékein elevenedtek meg.

A Hortobágyi Csárdában lett hungarikum a csárda

Hungarikummá nyilvánították a csárdát és a badacsonyi kéknyelűt a Hungarikum Bizottság hortobágyi ülésén.

Majd júliusban jön a magyar dinnye, késik a dinnyeszezon

A megszokottnál később kezdődhet az idén a hazai dinnyeszezon, a hűvös tavasz komoly fejtörést okozott a gazdálkodóknak.

Illegális szociális otthonokat számolt fel a NAV

Két illegális szociális otthon működésének vetett véget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Hajdú-Bihar vármegyében, ennek köszönhetően az idős lakók ma már biztonságban, méltó körülmények között, szakemberek gondozásában élnek

Áprilisban 1,4 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet

2025 áprilisában a kivitel volumene 2,3 százalékkal, a behozatalé 0,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának volumenétől.
Hirdetés

Gazdaság

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a péntek délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Családban marad a pénz: ennyit nyerhetnek a családtagok, ha közösen bankolnak

Hatékonyan menedzselhetők akár egy többgenerációs család pénzügyei is, ma már több bank is kínál erre alkalmas szolgáltatásokat. A közös bankolással akár több ezer forintot is spórolhatnak havonta, emellett a pénzügyi tudatosságot is fejleszthetik

Az MNB üdvözli a jegybanktörvény módosítását

A jegybank a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett

Július 1-től újabb szigor az online számlaadat-szolgáltatásban. Itt van mire figyeljünk.

Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,