Kétmillió nyugdíjas él ma Magyarországon, ami a lakosság durván egyötödét teszi ki. Minden két aktív dolgozóra egy nyugdíjas jut, a helyzet pedig a Ratkó korszakban születettek gyerekeinek nyugállományba vonulásával még rosszabb lesz. A ma aktív dolgozók már nem tehetik meg, hogy a homokba dugják a fejüket: időben el kell gondolkodniuk az öngondoskodással kapcsolatban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2035 és 41 között robban a nyugdíjas bumm: a hat év alatt egymillióan érik majd el a nyugdíjkorhatárt, ami jócskán megnöveli majd a nyugellátásra jogosultak számát. Az elöregedő társadalom már régóta fennálló demográfiai probléma, hisz a nyugdíjra jogosultakat egy olyan társadalom hivatott eltartani, ami fogyó tendenciát mutat. Ezzel már össze is áll a kép: az állam már most alig bírja fenntartani az egyensúlyt és a helyzet tovább romlik.
„A csökkenő népességszám régóta megoldandó probléma, az előrejelzések szerint pedig 2038-ra 500 ezerrel kevesebb lesz a népesség, mint most. A Ratkó korszakban születettek nemrég mentek vagy épp most mennek nyugdíjba és hamarosan követik őket az ő gyermekeik is. Az utánuk jövő generáció pedig már egy olyan kiélezett helyzettel kell, hogy szembesüljön, ami az állami költségvetés egyik legnagyobb problémája is: egyre több a nyugdíjas és egyre kevesebb, aki képes eltartani őket” – fejtette ki Ujszászi Zoltán a Trimont Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetője.
A nyugdíjak összege nagyjából tudta követni a minimálbért: idén az átlag nyugdíj 208 ezer forint, ám ez az összeg közel sem a többség nyugdíját takarja.
„A nyilvánosan elérhető adatok szerint az 500 ezer körüli, vagy a feletti nyugdíjak nagyon felhúzzák az átlagösszeget. A valóságban sokkal több a 120 ezer körüli nyugdíj, sőt nagy számban vannak, akiknek 60 ezer forint, vagy az alatti összegből kell gazdálkodniuk havonta” – tette hozzá a szakértő.
34 évet dolgozunk le átlagosan
Ujszászi Zoltán szerint nem árt tisztában lenni azzal, mennyi nyugdíjra is számíthatunk, ugyanis nagyon sokakat ér meglepetés, amikor megállapítják a havi juttatás összegét.
„A számításnál először is azt kell tudni, hogy az 1988 előtti munkaévek bér szempontjából nem számítanak bele a nyugdíjba. Az évek szempontjából ott szokott meglepetés lenni, amikor kiderül, hogy a GYED és a GYES időszaka sem számít bele a ledolgozott évekbe. Ezen kívül fontos még, hogy az éves nettó jövedelmet veszik figyelembe, a ledolgozott napokat pedig „nettósítják”, vagyis a szabadság, táppénz nem számít bele.
Azt sem árt szem előtt tartani, hogy van egy egyéni járulékfizetési felső határ, ami évente változott és 2013-ig volt életben, ezért ezt is figyelembe kell venni. Amikor ezt összesítették, a napok számát felszorozzák az aktuális év napi bérplafonjával. Ezt követően úgynevezett jelen értékre hozzák az adott évet, majd összegzik az összes évet, amit elosztanak a ledolgozott napokkal és elosztják 12-vel. Itt jön képbe az úgynevezett korrekciós szorzó, ami minden esetben a ledolgozott évek számától függ. Húsz év alatt a minimum nyugdíj jár, aztán a ledolgozott évek növekedésével emelkedik a százalék, míg eléri a maximális 80 százalékot negyven év esetén. Átlagban 34 évet dolgozunk, ez azt jelenti, hogy a járandóság 72 százalékát kapjuk majd kézhez havonta” – magyarázta Ujszászi Zoltán.
Minél korábban érdemes elkezdeni az öngondoskodást
A szakértő szerint elkerülhetetlen, hogy minél hamarabb elkezdjünk gondolkodni egy olyan megtakarításban, ami lehetővé teszi, hogy előre gondoskodjunk a nyugdíjas éveinkről.
„Minél előbb kezdjük el az öngondoskodást, annál kevesebbe kerül nekünk havonta. Három megtakarítási formában lehet gondolkodni: az önkéntes nyugdíjpénztárban, a nyugdíj előtakarékossági számlában, illetve a legújabb formában, a nyugdíjbiztosításban. Ez utóbbit igen gyakran szoktuk ajánlani, mert nagyon kedvező hozamokkal, illetve rugalmassággal rendelkezik és húsz százalékos adókedvezmény is jön a megtakarításhoz” – világított rá a szakértő, aki azt is hozzátette, a Trimont Biztosítási Alkusz Kft. a piac összes biztosítójának és pénzintézeteinek a legjobb ajánlatait gyűjti össze az ügyfelek számára.
Ujszászi Zoltán szerint mintegy hét százalékos hozammal lehet számolni, amihez az adókedvezmény is hozzájön. Ha például negyven évesen havi negyvenezer forintot tennénk félre a nyugdíjas évekre, 25 év után – értékkövetés nélkül – 28 millió forintot vehetnénk ki megtakarításként. Ebből 12 millió forintot fizettünk be mi magunk, 16 millió a hozam és 3 milliót tesz ki az adókedvezmény. Ezt az összeget természetesen életjáradékként is kérhetjük, miközben likvid befektetést is kérhetünk. Ebben az esetben a példánál maradva havi 155 ezer forintot vehetünk ki havonta húsz éven keresztül.
„A fentiek tükrében érdemes ezzel kapcsolatban minél előbb lépni, hiszen a nyugdíjbiztosítási szerződések az aláíráskori nyugdíjkorhatárt veszik figyelembe, ami ma 65 év. Mivel a nyugdíjkorhatár emelése folyamatosan napirendi pont, fel kell készülnünk” – tette hozzá a szakértő.
