Németországban a közlekedés felelős a CO2 kibocsátás 25%-áért. Ez körülbelül megfelel az európai átlagnak. Mindenki egyetért, hogy a mobilitásnak környezetbarátabbá kell válnia. Ebben sokan kulcsszerepet szánnak az autonóm vezetésnek, tehát az önjáró autóknak.
Az európai gyártók már az öreg kontinensen is gőzerővel tesztelnek. Nincs könnyű dolguk. A biztonsági előírások sokkal szigorúbbak, mint az USA-ban és Ázsiában. Európában vezető nélkül csak a tesztpályákon járhatnak az autók.
A VW-nél biztosak benne, hogy a belátható jövőben a járművek meghatározó része vezető nélkül rója majd az utakat. Várakozásuk szerint az áttörés a teherszállításban következik be először. Erről egy hamburgi, sajtónyilvános teszten beszélt a világ második legnagyobb autógyártója. Az eseményen a német közlekedési miniszter, Andreas Scheuer is beleült egy robotautóba.
A tesztpályán minden mindennel kommunikál: az autók egymással, a lámpákkal és a közlekedési táblákkal. Azonban a való világban tárgyak és élőlények sokaságára kell a robotautónak tekintettel lennie, amelyekkel nincs digitális kapcsolatban. Ezért lennének fontosan a közúti tesztek.
Hamburgban nem csak tesztelik, már használják is az önműködő járműveket. Igaz nem a közúton. A kikötő zárt területén robot teherautók is részt vesznek az áruszállításban.
Két év múlva az észak-német város ad otthont az ITS (World Congress on Intelligent Transport Systems) világkongresszusnak, az autonóm közlekedésben érintett cégek legnagyobb seregszemléjének. A tervek szerint akár 50 km/h sebesség mellett is biztonságosan közlekedő robottaxik fogják a résztvevőket szállítani.
A VW leányvállalata, a Moia lesz a szolgáltató, amely a hamburgi ITS után a hagyományos taxipiacot is meg akarja hódítani. Az autógyártó a Moiával és carsharingre specializálódott leányvállalatával, a WeSharerrel együtt meghatározó szeletet akar a jövő mobilitásának tortájából.
A közlekedési miniszter nem érkezett üres kézzel Hamburgba. 29 milliárd eurós alap létrehozását jelentett be az autonóm közlekedéssel összefüggő kutatások támogatására. Az eseményen szintén jelen lévő hamburgi főpolgármester örül az állami forrásoknak.
Úgy látja az elektromos és önvezető járművek oldhatják meg a nagyvárosi közlekedési legnagyobb kihívását:
„Tekintettel a metropoliszok folyamatosan növekvő lakosságszámára a jelenlegi életminőség fenntartása nagyobb közlekedési kapacitás és kisebb forgalom, valamint alacsonyabb káros anyag kibocsátás egyszeri biztosítása nélkül nem lehetséges.”
Szakértők szkeptikusan nyilatkoznak arról, hogy az önvezető járművek terjedése forgalomcsökkenéshez vezetne. Sokan épp az ellenkezőjét prognosztizálják: Az autózásnak ez az új, komfortosabb módja sokakat visszaterelhet a buszról és a vonatról a saját autóba.
Magyarország is szeletet kér a fejlesztési tortából
2017-ben kezdték építeni és idén májusban adták át Európa egyik legmodernebb járműipari tesztpályáját Zalaegerszegen. A 250 hektáros ZalaZONE a hagyományos, a vezethetőségre és menetstabilitásra koncentráló járműdinamikai tesztpályákhoz képest a jövőben meghatározó járműtechnológiák, az elektromosság és önvezetés kutatására és tesztelésére is lehetőséget nyújt. Orbán Viktor az átadáson a következő évtized egyik legfontosabb autóipari fejlesztési, kutatási helyszínének nevezte a 45 milliárd forint kormánytámogatással épült ZalaZONE-t. A pálya 2020-ig tovább bővül. Összesen 4000 új munkahely fog létrejönni.
