Az állam szabályozói szerepének erősödésére, az árszabályozások alkalmazására a lakosságot ért negatív költségsokkok miatt van szükség – mondta a Magyar Nemzetnek a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. Nagy Márton hangsúlyozta, szokatlan helyzetben szokatlan lépések szükségesek, az árszabályozás például nem túl gyakori lépés, de a járvány miatt egyes részpiacok működése zavarokat mutat, az ellátási láncok akadoznak, energiaválság, infláció és ezt kísérő kamatsokkok sújtják a háztartásokat.
Kifejtette, hogy a kamatstop fél évet ad a bankoknak és az ügyfeleknek, hogy átszerződjenek a változóból a fix kamatozású hitelekbe. Hozzátette, a piaci várakozások alapján a magyar hozamgörbe inverzzé válhat. Ez azt jelenti, hogy a rövid oldali hozamok már magasabbak lesznek, mint a hosszú oldali hozamok. Az ügyfelek tehát kamatstop nélkül jobban járnak, ha fix hitelként, nem pedig változóként folytatják a törlesztést – mondta.
A főtanácsadó elmondta, egy hitel átszerződése időigényes és költségekkel jár, ezért fontos, hogy ebben az átmeneti fél évben lebontsák ezeket a korlátokat és az átszerződés szinte automatizmusként működjön.
Közölte, a lakossági hitelpiac erős, mivel továbbra is jelen van egy nagyfokú jegybanki és állami támogatás. A vállalati hitelpiacon viszont nincs jegybanki támogatás, a kedvezményes államilag támogatott Széchenyi-kártyaprogram is csak fél évig, 2022 június végéig elérhető az európai uniós állami támogatási szabályai miatt.
Nagy Márton úgy vélte, érdemes lenne a lakossági hitelpiacon megtartani a zöld lakásvásárlási hitelt és a csok-hiteleket és a vállalati hitelpiacon visszahozni a zöld beruházásokat finanszírozó célzott jegybanki Növekedési hitelprogramot és Növekedési kötvényprogramot.
A főtanácsadó szerint idén mind a gazdasági növekedés, mind pedig az infláció 5 százalék körül lehet.
Az idei növekedést a 25 százalékot meghaladó beruházási ráta és megugró fogyasztás húzhatja – mondta Nagy Márton, aki kifejtette: a lakosság rendelkezésére álló jövedelme 30-35 százalékkal lesz magasabb 2022 első negyedévében 2021 azonos időszakához viszonyítva. A minimálbéremelés, ágazati béremelések, a 25 évesek szja mentessége, a fegyverpénz és a 13. havi nyugdíj tartós, míg a családi szja visszatérítés egyszeri transzferként működik
A főtanácsadó szerint a nagy kérdés az egyszeri, közel 600 milliárd forintos transzfer felhasználása. Egy átlagos háztartás a jövedelmének 81 százalékát elfogyasztja, 9 százalékát beruházásra, újlakás-vásárlásra költi, míg 10 százalékát megtakarítja. Az egyszeri transzfereknél a megtakarítás aránya nagyobb lehet, de így is az egyszeri transzfer 60-65 százaléka fogyasztásra mehet el, azon belül is áruk vásárlására – fejtette ki Nagy Márton.
