Az Oroszország által blokkolt kikötők miatt a gabona Ukrajnából való kijuttatása kritikus feladat, ami arra kényszeríti a kormányokat és a vállalatokat, hogy új útvonalakat keressenek.
A növényzettel benőtt, rozsdás vasúti sínek, amelyek az Ukrajna délnyugati csücskében fekvő Reni és a romániai Galac kikötője között futnak, már hosszú ideje nincsenek használatban, csupán a szovjet idők elfeledett maradványai. Ráadásul a 20 kilométeres vonal mintegy negyede hiányzik.
A régi keleti blokk hálózatának más relikviáihoz hasonlóan azonban a Duna mentén húzódó útvonal is szerepet játszhat a létfontosságú élelmiszer-szállítmányok biztosítására irányuló, egyre nagyobb és összetettebb műveletben.
Az európai vezetők kétségbeesetten próbálnak rájönni, hogyan lehetne kivinni a gabonát Ukrajnából, amelynek exportja általában nagyobb, mint az egész Európai Unióé. Oroszország, amelyet az ENSZ azzal vádol, hogy háborút folytat a globális élelmezésbiztonság ellen, a múlt héten azt közölte, hogy megnyitja a tengeri folyosókat, hogy feloldja az olyan kikötők, mint a fekete-tengeri Odesza elzártságát, ha az országgal szembeni szankciókat feloldják. Ukrajna azonban biztonsági aggályok miatt szkeptikusan nyilatkozott.
A labirintusszerű kihívás miatt a politikusok a haditengerészeti kísérettől kezdve a Balti-tengerre való áthelyezésig mindent fontolóra vettek, amit csak lehet. A kikötők, a logisztikai vállalatok és a mezőgazdaságban dolgozó tisztviselők, akiket a régióból megkérdeztek, azt mondják, hogy olyan megoldások után kutatnak, mint a közúti szállítás átirányítása és az olyan vasúti összeköttetések felélesztése, mint amilyen a Renit és Galacot összekötő vasútvonal.
A feladatot nehezíti a teherautó sofőrök hiánya és az a tény, hogy a szovjetek az európai szabványnál szélesebb nyomtávot használtak. Az EU szerint ez a meglévő útvonalakon akár 30 napos késedelmet is okozhat a határokon, mivel a rakományt át kell helyezni a keskenyebb nyomtávra, és a váminfrastruktúra túlterhelt.
A romániai és lengyelországi kikötők eközben túlterheltek, vagy már most is a kapacitásuk határán vannak, miközben a megnövekedett kereslet kezeléséhez hiányzik a szakszemélyzet. A kereskedelmi tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy a szűk keresztmetszetek még akkor is súlyosbodni fognak, amikor Európa többi része a jövő hónapban megkezdi a búza betakarítását.
“A probléma nagyságrendje óriási. Az elmúlt 15 évben úgy fejlesztettük az infrastruktúránkat, hogy azt nem lehet egyszerűen egy másik célállomással, egy másik kikötővel helyettesíteni”
– mondta Tarasz Kacska, Ukrajna gazdaságfejlesztési miniszterhelyettese egy konferencián még májusban.
Ukrajna jelentős búza-, kukorica- és árpaszállító, és a világ napraforgóolaj-értékesítésének élén áll. A jövőbeni termésmennyiség kétségtelenül csökkenni fog a háború miatt, de még mindig van 20 millió tonna gabonája a tavalyi évről.
Ukrajna ugyanakkor bővíti az exportkapacitást a nyugati határán, és egyszerűsíti az EU-val kötött kereskedelmi megállapodásokat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke május 24-én azt mondta, hogy az EU azon dolgozik, hogy az Ukrajnában elakadt gabonát eljuttassa a globális piacokra az európai kikötőkbe vezető “szolidaritási sávok” megnyitásával, valamint a különböző szállítási módok finanszírozásával. Ukrajna varsói nagykövete arra számít, hogy az ukrán gabona 80 százalékát Lengyelország fogja átvenni.
A helyszínen dolgozók szerint azonban ezt könnyebb mondani, mint megtenni, ha a térképet nézzük, különösen a vasúti hálózatot.
Szlovákiában a fő közlekedési szolgáltató a múlt hónapban 12 szerelvényen keresztül 18 ezer tonna kukoricát szállított Ukrajnából, és teherfuvarozó magáncégek is részt vesznek benne. A probléma az, hogy az ukrán széles nyomtávú vagonokból a rakományt át kell rakodni a szabványos európai méretű vagonokra, vagy a konténerrészt át kell helyezni más kerekekre.
Lengyelországnak 400 kilométeres széles nyomtávú vasútja van, amely Ukrajnát köti össze a délnyugati ipari régióval, Sziléziával. A vasútvonalat főleg acéltermékek szállítására használják, az utóbbi hetekben pedig menekültek szállítására. Az állami vasúthálózat-üzemeltető PLK SA megkezdte a kapacitásnövelő beruházásokat, megfordítva korábbi, a Fehéroroszországon keresztül Kínáig tartó összeköttetésekre összpontosító tevékenységét.
Áprilisban Lengyelország és Ukrajna megállapodott egy közös teherszállító vállalat létrehozásáról és a határszabályok egyszerűsítéséről. Mivel azonban a lengyel balti kikötőkbe vezető útvonalak már most is zsúfoltak, és a vagonok is hiányoznak, kétséges, hogy Lengyelország képes lesz-e a közeljövőben az ukrán gabona mennyiségét havi 2 millió tonna fölé növelni. Ez az érték a fekete-tengeri kikötőkön keresztül jellemzően havi 5-6 millió tonnával szemben, mondta Roman Szlaszton, az Ukrainian Agribusiness Club ágazati csoport vezérigazgatója.
A Reni-Galac vasútvonal Moldován keresztül viszonylag kis darabja lenne a kirakós játéknak, de jól mutatja a kihívás nagyságát.
A TTS, egy romániai vállalat, amely a Dunán és a konstancai kikötőben tevékenykedik, bokrok és kisebb fák irtásán dolgozik, hogy megnyissa az útvonalat. “Mi egy logisztikai vállalat vagyunk, és sok olyan dolgot csináltunk már ebben az életben, ami dacol a földrajzzal” – mondta Ion Stanciu, a TTS vezérigazgató-helyettese egy május 20-i interjúban. “És most ugyanebből az elvből indulunk ki“.
Románia a Fekete-tengeri Konstanca torlódásainak enyhítése érdekében szeretné felújítani a galaci vonalat. Galac az ukrán rendszerrel kompatibilis széles nyomtávú vasútvonallal kapcsolódik, ami megkönnyítheti a gabonafélék gyorsabb átirányítását. A kormány a hiányzó 4,6 kilométeres szakasz megépítését szeretné felgyorsítani, a munkálatok három hónapot vesznek igénybe – mondta Nicolae Ciuca román miniszterelnök a múlt hónapban.
Az azonban még mindig nem világos, hogy ki fogja ezt elvégezni a TTS szerint, amely két hónapig tesztelte a logisztikai lehetőségeket vasúton és teherautókon keresztül. Az útvonal három országot és három különböző vasúttársaságot érint. Románia közlekedési minisztere azt mondta, hogy reméli, hogy a héten talál egy céget, amely megépíti a hiányzó pályaszakaszt, és ukrán kollégájával együtt Galacba látogathat.
“Ukrajna évente 20 millió tonna fémet és még több gabonát exportált csak vízen, így azt gondolni, hogy ezeket a kapacitásokat teljesen ki lehetne váltani, egy álom”
– mondta Petru Stefanut, a TTS vezérigazgatója. “Mi mindannyian megpróbálunk segíteni nekik, amennyire csak tudunk. De nem tudjuk összehasonlítani azt, amijük volt, és azt, amit elvesztettek.”
A TTS-nek az elmúlt két hónapban mintegy 200 ezer tonna gabonát és fémeket sikerült Ukrajnából elszállítania, bár Stefanut bízik abban, hogy még több fog érkezni, ahogy a Dunán keresztüli útvonalvezetés hatékonyabbá válik.
A szállítások bármilyen növekedése kritikus fontosságú, miután az ukrajnai háború miatt egyre nagyobb az élelmiszerválságtól való félelem. A davosi Világgazdasági Fórumon Von der Leyen azzal vádolta Vlagyimir Putyin elnököt, hogy “az éhséget és a gabonát használja fel a hatalom gyakorlására“, miközben elítélte, hogy Oroszország gabonaraktárakat bombázott és a Fekete-tengeren búzával megrakott ukrán hajókat blokkolt. Az ukrán termés mintegy háromnegyedét jellemzően külföldön értékesítik, és az ország kulcsfontosságú exportőr Afrikába, Ázsiába és a Közel-Keletre, valamint Európába.
Ukrajna mezőgazdasági minisztere arra számít, hogy az idei nyári és őszi betakarítások után további 30-40 millió tonna gabonát kell majd exportálni. Bár a gabonát el lehet tárolni, a gazdáknak el kell adniuk, hogy forrásokat szerezzenek a 2023-as készletek bevetéséhez, mivel a téli gabonaféléket, például a búzát csak néhány hónap múlva vetik el.
Kees Huizinga, az Ukrajnában élő, 400 embert foglalkoztató holland gazdálkodó korábban egy nap alatt el tudta juttatni egy 25 tonnás kamionnyi gabonáját a Fekete-tengeren lévő odeszai terminálokhoz és vissza. A sofőrök most egy hetet töltenek utazással, sorban állással és határellenőrzéssel – háromszoros költséggel -, hogy új útvonalon, közvetlenül a határon túl, Romániában rakodjanak ki.
Az EU a tranzit megkönnyítése érdekében felmentette a gabonaimportot az állat- és növény-egészségügyi bizonyítványok megkövetelése alól. A május közepéig eltelt három hét alatt azonban Huizinga csak 150 tonnát szállított ki. Normális esetben ez néhány óra alatt menne. Aggódik, hogy amint Románia hamarosan megkezdi a saját aratását, a torlódások súlyosbodhatnak.
“Ez katasztrófa lesz” – mondta Huizinga, aki 15 ezer hektáron gazdálkodik és 2000 tejelő tehenet fej, a fővárostól, Kijevtől 200 kilométerre délre. Egyelőre “legalább tehetünk valamit. De másfél hónap múlva elkezdik a betakarítást, és akkor vége. Az összes helyi fickónak, nekik is szükségük van a saját infrastruktúrájukra” – mondta.
Ennek helyreállítása nem fog egyhamar megtörténni. Litvánia is nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megpróbálja helyettesíteni Odeszát, de ez is bonyolultnak bizonyul a Fekete-tenger biztonsága miatt.
Litvánia a balti-tengeri Klaipeda kikötőjén keresztül évente mintegy 8 millió tonnát tudna kezelni, a lengyel vasúton keresztül azonban csak 1 millió tonnát tudnak elszállítani az ország közlekedési minisztere szerint. Egy Ukrajnából érkező mezőgazdasági áruszállítás próbaszállítása három hétig tartott.
“Egyszerűen nem léteznek alternatívák Odeszával szemben, hogy olyan mennyiségű gabonát küldjünk, amilyen mennyiséget Ukrajna felhalmozott és felhalmoz majd a nyár folyamán” – mondta Gabrielius Landsbergis május 26-án.
“Vagy el kell fogadnunk, hogy a gabona elrohad, a világ egy része élelmiszerhiánnyal fog küzdeni, az árak emelkedni fognak, vagy meg kell találnunk a módját, hogyan oldjuk fel Odesza blokkolását”
Egyelőre a legreálisabb megoldás továbbra is Románia, Konstanca és a Fekete-tengert a Dunával összekötő Sulina-csatorna. A kikötő vámügynöksége embereket vett fel, hogy segítsen a megnövekedett szállítmányok kezelésében, a hajók sorban állnak, hogy beléphessenek. A román vasúttársaság rendezte a kikötői összeköttetéseket és megkezdte a javítási munkálatokat, amelyek eredményeként már jövőre 30-40 százalékkalkal nőhet a szállítási kapacitás – mondta Florin Goidea kikötőigazgató.
“Sokkal nagyobb mennyiségek érkezésére számítunk, ez még csak a kezdet. Az idei nyár nagyon zsúfolt lesz. Nem lesz könnyű dolgunk, de meg kell találnunk a megoldásokat” – mondta. (Bloomberg)
