A szakképzés társadalmi elfogadottságát a gimnáziumokéval egyenlővé kell tenni úgy, hogy egymás pozícióit erősítve egyenrangú versenytársakká váljanak. Az elmúlt két évben a szakképzési centrumok tagintézményeinek csaknem fele újult meg, és az év végéig további tizennégy felújított iskolát adnak át – közölte az innovációs és technológiai miniszter szombaton Kiskunhalason.
Palkovics László a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma energetikai korszerűsítését követő ünnepélyes intézményátadásán hangsúlyozta: “a korunkat jellemző technológiai változás és fejlődés szükségessé teszi, hogy a gazdaság minden ágazatában szintet lépjünk”.
Hozzátette, a magasabb minőség és nagyobb hatékonyság elérésének vezérfonala az innováció kell, hogy legyen.
A minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiája azokat az intézkedéseket foglalja magába, amelyek a szintlépést segítik a vállalatok termelékenysége, a digitális világra való átállás, a szakképzés vagy éppen a mesterséges intelligencia alkalmazásának területein – mondta Palkovics László.
A miniszter kiemelte, az elmúlt két évben fejlesztésekre mintegy 10 milliárd forintot fordítottak, és az idei költségvetésből is 9 milliárd forint áll rendelkezésre.
A minisztérium célja ugyanis, hogy még ebben a ciklusban valamennyi szakképző intézmény fejlesztése megvalósuljon.
Mint mondta, az átfogó szakképzési infrastruktúra-fejlesztési programot az indokolta, hogy a tartalmi kérdések mellett az infrastrukturális és a tanműhely-fejlesztések is elengedhetetlenek.
Palkovics László szerint az iskolákból kikerülő fiatalok az alapkompetenciákon túl olyan tudással és készségekkel kell, rendelkezzenek, amelyek segítségével megállják a helyüket a 4. ipari forradalom átalakuló munkaköreiben is.
További cél, hogy a szakképzés társadalmi elfogadottsága egyezzen meg a gimnáziumokéval, és egymás pozícióit erősítve egyenrangú versenytársakká váljanak. Emellett fontos az is, hogy a diákok és szüleik elhiggyék, szakképzettséggel Magyarországon ugyanúgy lehet boldogulni, mint más végzettséggel - fogalmazott.
A miniszter hangsúlyozta, Bács-Kiskun az ország legnagyobb és lassan gazdaságilag az egyik legfontosabb megyéje különös hangsúlyt fektet a szakképző intézmények továbbfejlesztésére.
Bányai Gábor, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: a kormány tagjai 2012 után felismerték, hogy “nagyon sok pénz hiányzik” mind infrastrukturális, mind képzési szinten a szakképzési rendszerből, így ezek pótlására jelentős lépéseket tettek. A változások eredményeként mára elmondható, hogy a kiskunhalasi Vári Szabó István Szakképző Iskola a szakképzés egyik fellegvára lett.
Emlékeztetett, Vári Szabó István Kiskunhalas egykori polgármestere volt az, aki felismerte a szakképzés fontosságát és megteremtette ennek alapjait. A település jegyzőjével 1887-ben alapítottak iparos tanonciskolát Kiskunhalason.
Papp Gyula, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum főigazgatója elmondta: a kiskunhalasi Vári Szabó István Szakképző Iskolát és Kollégiumot több mint 330 millió forint uniós és kormányzati támogatásból, valamint saját forrásból korszerűsítették. A 2017 nyara óta folyó munkák során valamennyi nyílászárót újra cserélték, kondenzációs kazánokat vásároltak és szigetelték az intézményt. Új parkolót építettek, és megkezdődött az épület belső megújulása is.
A jelenleg 570 diák oktatását ellátó intézményben több mint 40 szakmát kínálnak a fiataloknak. Választhatnak az építő-, fém- és vendéglátóipari szakmák közül, de tanulhatnak asztalosnak, villanyszerelőnek, vagy éppen varrónak is.
A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum hároméves fennállása alatt beruházásokra, korszerűsítésekre és karbantartásokra több mint 1,6 milliárd forintot, informatikai eszközökre 157 millió, egyéb eszközfejlesztésre pedig 325 millió forintot költöttek – tette hozzá a főigazgató.
