Az uniós források sorsa rövidebb, a gázár körüli bizonytalanság a mai állás szerint hosszabb ideig megnehezíti a forint jelentősebb erősödését és a tartós árfolyam kialakulását. Ami elengedhetetlen a cégek stabil ártervezéséhez és az infláció letöréséhez – mondta AzÜzletnek Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
„Bár az euró árfolyama az elmúlt héten már 400 forint alatt is járt – 398 környékén -, tartósan nem tudta áttörni ezt a fontos lélektani határt. Igaz, szeptember első hetében egy viszonylag szűk sávban mozgott, de a 405 forintos jegyzés is erre az időszakra esik” – elemez Németh Dávid.
A szakember szerint a pénzpiacokon most mindenki a híreket várja azzal kapcsolatban, hogy Magyarország megkapja-e, és ha igen, mikor a nagyon várt EU-s forrásokat, amivel kapcsolatban látszik, hogy a kormány a miniszterek utazásával, a korrupció elleni tervek felvázolásával és törvénybe foglalásával a jogszabályalkotásban is mindent megtesz azért, hogy Brüsszellel tisztázzák a részleteket, és Magyarország megkaphassa az uniós pénzeket.
„Nyilván ez valamennyire tudja támogatni a forintot, de én azt látom, hogy minden ilyen hírt óvatosan fogad a piac, addig, amíg nem lesz kézzelfogható eredmény.”
A kérdésre, mi történne, ha nagyjából egy hónap távlatában megszületne a megállapodás, az elemző azt válaszolta, hogy akkor biztosan erősödni tudna a forint, két-három százalékot.
„Abszolút lehetséges lenne egy 8-10 forintnyi erősödés, akár 390 környékéig az euróval szemben. Természetesen akkor, ha marad a jelenlegi árfolyam, mert jelenleg az is nagy kérdés, hogy a következő egy hónapban mi történik összességében a kockázatvállalási kedvvel, és mindez ez hogyan befolyásolja az egész régiót.”
A szakértő szerint a következő nagy kérdés az, hogy ha egy jelentősebb forinterősödés bekövetkezne, az mennyire lenne tartós.
„Akkor már előjöhetnének az olyan fontos szintek, mint a 390 és a 385, és az lenne a kérdés, hogy a forint ezeket is át tudná-e törni. Ha ez sikerülne, az mindenképpen nagyon kedvezően hatna az inflációra, mert az importált inflációnk (vagyis az importált árukban realizált áremelkedés) elkezdene csökkenni, vagy legalábbis nem romlana tovább. Ha ez a helyzet előállna, ismét ott tartanánk, mint májusban, amikor 385 forintos árfolyammal számolhattunk. Ebben az esetben meg tudna állni az árfolyamgyengülés vezérelte infláció, ami leggyorsabban az élelmiszerek, a használt gépjárművek és az iparcikkek esetében éreztetné kedvező hatását. Az új autók esetében leginkább az a kérdés, miként alakulnak az ellátási láncok, mennyire van hiány a szükséges alkatrészekből, és ott már az is nagy előrelépésnek számítana, ha végre stabilizálódnának az árak, mert ha megszűnne a folyamatos drágulás, az már önmagában lefelé húzná az inflációt” – magyarázza az elemző.
Kiemelve: a tartós árfolyamstabilitás azonban nem egy-két hetet, hanem több hónapos időtávot jelent.
„Ha a jövő év nyaráig minimum 380-385 körül tudna maradni a forint árfolyama, az már egy olyan tartós időszak lenne, aminek már érezhetően pozitív hatásai lennének az inflációra vonatkozóan. A jelenlegi helyzetben azonban hiába kezdődik el a cégeknél a tervezés időszaka, most még olyan időszakot élünk, amikor minden tervet nagyjából havonta, kéthavonta részben felülvizsgálnak és újraírnak, majd ennek alapján tárgyalnak a beszállítókkal és a kereskedelmi partnereikkel is. Ezért is nevezhetjük a mai állapotokat nagyon-nagyon bizonytalan időszaknak.”
Németh Dávid kifejtette, a forint árfolyama és az egész Európai Unió gazdasága szempontjából a legnagyobb kérdés az, hogy miként alakul a gáz ára és elsőként az, hogy lesz-e elég gáz a télre Európában.
„Ez egy óriási kockázati faktor, ami jelen állás szerint az egész télen itt fog lebegni egész Európa feje fölött. Ha semmi nem változik, ez a helyzet október közepétől kezd élesedni, mert nagyjából akkor szokták elkezdeni a tárolókból a gáz felhasználását. Eleinte még kisebb mértékben, majd ahogy megyünk a hidegbe, decemberben, januárban, februárban egyre többet és többet használnak fel a gáztárolókból úgy is, hogy mellette érkezik be a friss gáz is. Ha viszont semmilyen gáz nem érkezne, az már nemcsak az árfolyam szempontjából lenne óriási kockázati faktor” – értékel a szakember.
Érsek M. Zoltán
