Az infláció folytatólagos emelkedésére, valamint az elhúzódó inflációs kockázatokra tekintettel a várakozásoknál nagyobb mértékben, 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetárs Tanácsa. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint nem is annyira az emelés ténye, mint a hozzá társuló üzenet ígér szigorítást.
„Miközben első ránézésre nagy kamatemelés történt, a pénzpiaci szigorítás szempontjából önmagában ez a lépés nem tekinthető drasztikusnak. Inkább az üzenete a fontos. Az MNB ugyanis most az alapkamatot emelte föl, de valójában az egyhetes betét az, ami sokkal inkább meghatározza a piaci kamatszintet. Ebből a szempontból viszont jelentős fejlemény, hogy az MNB meglépte, hogy az alapkamatot összezárja az egyhetes betéti kamattal – amire a döntés indokolásában elhangzottak szerint csak később és fokozatosan kerül majd sor. A tényleges szigorítás abban is megmutatkozik, hogy az MNB szükség esetén készen áll arra, hogy radikálisan emelje még a kamatokat. Vagyis még további komoly szigorítással kell számolni” – elemez Németh Dávid.
A szakértő szerint pozitívumként értékelhető, hogy az MNB nem folytat kettős kommunikációt azzal, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti kamat egyirányba halad. A mostani lépés egyben a belső kereslet fékezésével az infláció letörését is szolgálja.
„Azzal, hogy folyamatosan emelkednek a kamatok, egyértelműen drágulnak az új hiteletek, amelyek iránt – legyen szó fogyasztói vagy ingatlanhitelről – nyilván csökken majd a kereslet, ami lassítja a belső fogyasztást és vele a gazdaságot. Ugyanakkor ahhoz, hogy az import termékek és a hazai termékekbe beépített alkatrészek ára ne emelkedjen, elengedhetetlen lenne a forint erősödése.”
Német Dávid hozzátette: az MNB kamatemelése természetesen a forint erősödését is célozza, de ehhez ennél messze több mindenre lenne szükség. Amit a kamatemelés utáni forint árfolyamemelkedés átmeneti volta is mutat.
„Amellett, hogy a szigorú monetáris politika elméletileg a forinterősödés irányába hat, ehhez a gazdaságpolitika másik, kormányzati fiskális lábán is támogatásra lenne szükség. Nem véletlenül hangzott el az MNB kamatemelését követő sajtótájékoztatón is, mennyire fontos az EU-val történő megállapodás az európai uniós forrásokról. Az lenne az az esemény, ami amellett, hogy hosszútávon is növelné a bizalmat a magyar gazdaság és a kormány irányába, a forint erősödését is elhozhatná, ha közben egyértelműen látszik, hogy a fiskális kiigazítás is ténylegesen, fenntartható módon halad előre. Vagyis ha a költségvetési fegyelem mellett az is megmutatkozik, hogy a kormány által tett ígéretek ténylegesen megvalósulnak.”
Így összegzett a szakértő, kifejtve: a mostani MNB döntésben számára nem is a kamatemelés mértéke, hanem a kétfajta alapkamat összezárása jelenti a pozitív meglepetés faktort. Emellett egyértelmű, hogy a jegybank célja az volt, hogy azt közvetítse: rendkívüli módon elkötelezett a számára a jelen helyzetben prioritást jelentő infláció letörésében, ami még a gazdasági növekedés biztosításánál is fontosabb lett.
Érsek M. Zoltán