Az önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona megtorpanást követően 1700 milliárd forint fölé nőtt az idei második negyedévben, ami eddig nem tapasztalt szintre emelte a pénztárakban kezelt nyugdíjmegtakarításokat – közölte friss adatai alapján az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ).
A szervezet tájékoztatása szerint a vagyongyarapodás annak köszönhető, hogy a tagi és munkáltatói befizetések további növekedése mellett folytatódott a hozamok múlt év közepétől elkezdődött javulása, az első negyedévi mintegy 2,2 százalékot követően a szektor átlagosan 6,3 százalékos hozamot ért el. Ezzel a kedvezőtlen tőkepiaci körülmények miatt tavaly bekövetkezett veszteségek jelentős részét már sikerült ledolgozniuk a pénztáraknak.
Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke a közleményben kifejtette: a 2008-as válság és az azt követő időszak tapasztalatai alapján abban bíznak, hogy az infláció már megindult enyhülése mellett, és a jelenlegi egyre javuló hozamkörnyezetben középtávon visszatér a reálhozam.
A nyugdíjpénztárak tagdíjbevételei 29,3 milliárd forintot tettek ki a második negyedévben, ami meghaladja mind az első negyedéves, mind az egy évvel korábbi értéket. A munkavállalók befizetései lényegében stagnáltak éves összevetésben, a munkáltatók hozzájárulása ugyanakkor több mint 19 százalékkal ugrott meg. Bár a befizetések túlnyomó többségét továbbra is a munkavállalók teljesítik, a munkáltatói oldal részesedése az összes befizetésből a 2022-es 32 százalékról 37 százalékra emelkedett.
Nemcsak a teljes pénztári vagyon, hanem az egy főre jutó átlagos vagyon nagysága is új csúcsot ért el, a második negyedévben meghaladta az 1,6 millió forintot – jelezte az ÖPOSZ.
Az önkéntes egészségpénztárakban folytatódott a taglétszám ütemes növekedése, a második negyedévben már 1,01 milliót számlált a tagság. Az egészség- és nyugdíjpénztárak összesített taglétszáma így elérte a 2,06 milliót, ami meghaladja a 2022-es 2,03 milliós szintet.
A második negyedévben tovább nőtt az egészségpénztárak összesített vagyona is, ami éves összevetésben csaknem 17 százalékkal, 75,5 milliárd forintra emelkedve szintén új csúcsot ért el.
A tagdíjbevételek 23 százalékot meghaladó második negyedévi növekedésének oka elsősorban a tagok aktivitása. Befizetéseik 28 százalékkal emelkedtek, miközben a munkáltatók hozzájárulása kevesebb mint 2 százalékkal nőtt, pedig az első negyedévben még kiegyenlítettek voltak ezek az arányok. Az egészségpénztárak esetében a tagok befizetéseinek aránya 84 százalékot tett ki.
Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele mellett ugrásszerűen nőtt a kiegészítő szolgáltatások iránti érdeklődés, a gyermekekkel kapcsolatos szolgáltatási kiadások 65 százalékkal emelkedtek egy év alatt, a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztéshez teljesített kifizetések összege pedig 61 százalékkal.
