A Mol a 35 éves hulladékgazdálkodási koncesszióval azt a célt tűzte ki, hogy teljesítse az Európai Unió újrahasznosítási célszámait, és jövedelmezően működtesse a rendszert hosszú távon – mondta a Mol elnök-vezérigazgatója a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expo és Élményprogram szerdai panelbeszélgetésében, amelyet Áder János volt köztársasági elnökkel, a rendezvényt szervező Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnökével folytatott.
Hernádi Zsolt kiemelte: jelenleg a hulladék 51 százaléka szemétlerakóban végzi, az uniós célkitűzés, hogy ezt az arányt 2040-ig 10 százalékra szorítsák le.
A Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) a koncessziós szerződés alapján vállalta, hogy az átvett hulladék 65 százalékát hasznosítja újra, jelenleg ez 32 százalék. A koncesszió része a lakosságnál keletkező fém- és elektronikai hulladék összegyűjtése is.
Az elektronikai hulladék újrahasznosítási aránya extrém alacsony szinten, 20 százalékon áll, miközben ennek nagy része ritka és drága alapanyag – arany, réz, ritkaföldfémek – és átlagosan 90-95 százalékban újra feldolgozható.
Elmondta, hogy 2024. január elsején indul az üveg, a PET palackok és fémdobozok visszagyűjtése, betétdíjas rendszerben.
Évente mintegy 60 ezer tonna PET palack kerül a hulladékba, a jogszabály szerint 2025-re a forgalomba hozott italpalackok 77 százalékát, 2029-re 90 százalékát kell újrahasznosítani.
Az üvegre vonatkozó betétrendszer számos országban jól működik, példaként Norvégiát, a balti államokat vagy Szlovákiát említette.
A betétdíjas termékek visszaváltására 4 ezer automatát állítanak üzembe a rendszer 2024. január elsejei indulására és 8 ezer visszaváltási pont lesz elérhető 2025-re. A Mol célja, hogy minden ezer főnél nagyobb településen működjön visszaváltási pont. Az ezeket üzemeltető cégeket pénzügyileg is érdekelté teszik – tette hozzá.
A zöld átmenettel összegfüggésben megjegyezte: a megújuló energiabefektetések belső megterülési rátája fele akkora, mint a hagyományos gázipari projekteké, de a befektetők, döntéshozók elvárják a zöldítést – fogalmazott. Az alternatív megoldások forrását a szénhidrogén kitermeléséből származó nyereség biztosítja – emelte ki.
A Mol fenntarthatósági céljai között kitért a használt sütőolaj hasznosítására, amelynek begyűjtése jelenleg nagyon alacsony, szerinte a társadalmi tudatosságot kellene erősíteni. A Mol részéről a feldolgozási kapacitások rendelkezésre állnak – mondta.
A Mol célja, hogy tovább növelje a műanyagok újrahasznosítását, ezért tavaly felvásárolták a ReMatot, Magyarország piacvezető műanyag-újrahasznosító vállalatát. A körforgásos gazdaság felé tett fontos lépés a Szarvasi Biogázüzem felvásárlása volt, amely idén nyáron zárult – mondta.
A Mol mindent megtesz, hogy a 2030-as stratégiájában megfogalmazott célokat teljesítse és működését 2050-re karbonsemlegessé tegye – hangsúlyozta.
Áder János a klímakonferenciákon megfogalmazott célok realitásáról szóló kérdésére Hernádi Zsolt azt válaszolta, hogy az ipari forradalom óta még nem sikerült egyetlen energiahordozót sem kiváltani. Az emberiség soha nem használt annyi szenet és kőolajat, mint manapság, és a fosszilis energiahordozók mellett megjelenő megújuló energiaforrások arra voltak elegendők, hogy a növekvő igényeket elégítsék ki – mondta.
Kitért arra, hogy az orosz földgázról való levallás Európában szerinte rövid távú politikai döntés volt, de a következmények hosszú távon hatnak. A lépés jelentős beruházási fellendülést hozott a szektorban: jelenleg több tucat LNG terminál van tervben vagy fejlesztés alatt a kontinensen és ezeknek a beruházásoknak meg kell terülniük.
A Mol mintegy 30 projektet indított, hogy növelje a nem orosz eredetű kőolaj bedolgozását a magyar és szlovák kőolajfinomítóiba, ennek összköltsége elérheti az 500-700 millió dollárt, az Európai Unió azonban az átállásra nem biztosított forrást – mondta.
“Brüsszel hozott egy politikai döntést, de ennek kárát az érintetteknek kell megoldani” – fogalmazott a cégvezető.
Horvátország a helyzetet kihasználva ötszörösére emelte a gáztranzit díját, de Brüsszel a Mol erre irányuló megkeresései ellenére egyelőre nem intézkedett az ügyben – jegyezte meg.
Az ingyenesen látogatható expo és élményprogram október 1-ig várja az érdeklődőket a Hungexpo területén.(MTI)
