A költségvetési hiányt és az államadósságot csökkenő pályára kell állítani, a csökkenés ténye pedig fontosabb, mint annak a mértéke: a hiány mérséklésének fokozatosnak kell lennie – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára.
Banai Péter Benő a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) konferenciáján azt mondta, a konvergenciaprogramban felvázolt hiánypályával Magyarország nem fog “kilógni“ az uniós átlagból.
Rámutatott: 2021-2022-ben semmilyen uniós szabály nincs a költségvetési hiányra, vagy az államadósságra, ahogy azt sem lehet még tudni, mit fognak javasolni 2023-tól. Mivel az Európai Bizottság eddig nem fogalmazott meg sem új javaslatokat, sem érdemi iránymutatást a költségvetési szabályrendszer reformjának várható alakulásáról, ezért a növekedést támogató költségvetési politika további támogatást kap az államtitkár szerint.
Szerinte nem kell majd nagyon radikális és gyors költségvetési konszolidációt előíró új EU-s szabályrendszerre számítani, mivel
2021-ben 11 ország adósságrátája nő, és 2022-ben is az EB előrejelzése szerint 8 országnál fog nőni a mutató.
A Költségvetési válasz a Covid-19 okozta világjárványra címmel megtartott előadásában kiemelte, hogy a válságot megelőző 10 évben dinamikus gazdasági növekedést ért el az ország, miközben az egyensúlyi mutatók kedvezően alakultak: az államháztartás hiányát 3 százalék alatt tartották, a GDP-arányos bruttó államadósság is kedvezően alakult, 2019. év végén 65,5 százalék volt, és a folyó fizetési mérleg is többletet mutatott. Mindezek miatt “megtehettük azt, hogy nagyobb államháztartási hiánnyal reagáljunk a válság okozta problémákra” – fogalmazott.
Ez a gazdasági-költségvetési stabilitás volt az alapja annak, hogy a kormány és a jegybank is azonnali összehangolt intézkedéssel tudott fellépni a járvány okozta negatív hatások ellen, így a gazdaság “magára talált“. Európai összevetésben az egyik legjelentősebb, a GDP mintegy 30 százalékát kitevő intézkedéscsomagról döntöttek – jegyezte meg. A GDP-növekedése már meghaladja a válság előttit, miközben az unió egészére, vagy fontos exportpartnerekre – mint Németország – ez még nem igaz. Emellett a foglalkoztatottak száma 4,7 millió felett van, összességében ezért makrogazdasági szinten sikeresnek nevezte a kormányzati-jegybanki intézkedéssorozatot.
Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a korábbi növekedési pályától, trendtől még messze van az ország. A gazdaság teljesítménye még kisebb, mint a potenciális teljesítmény, azaz a kibocsátási rés még negatív. Ez alapján van még helye a költségvetési élénkítésnek, nem lehet a fiskális élénkítést egyik napról a másikra radikálisan visszavágni – mondta. Ezért a hiánypályát fokozatosan érdemes csökkenteni, mint ahogy súlyos betegség után sem lehet azonnal a normál kerékvágásba visszatérni, kell az alkalmazkodási időszak – fejtette ki.
A tárca számításai szerint 2024-körül záródhat a kibocsátási rés, ezért 2024-ben számolnak 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal.
Arra is kitért, hogy a költségvetés alakulását övező negatív kockázatok miatt is kell a hiány csökkentésének fokozatosnak lennie, ezek közé sorolta a járvány esetleges további hullámát, vagy az ellátási láncok akadozását. A magas infláció miatt pedig emelkedhetnek a kamatok, ami visszavetheti a növekedést.
A pozitív kockázatok közé sorolta a beruházás-vezérelt magas növekedési ütem tartós fennmaradását. A háztartások jelentős többletjövedelme a fogyasztást fogja húzni, az uniós források felhasználása – megelőlegezéssel – gyors ütemben folytatódni fog – mondta, hozzátéve: ez bár plusz finanszírozási terhet jelent, viszont támaszt ad a növekedésnek.
