Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb fegyvert talált, amelyet az Ukrajnát támogató európai országok ellen használhat: a kazah nyersolajat. És ez szinte semmibe sem kerül neki.
Miközben az óra ketyeg, és az orosz olajra vonatkozó európai szankciók december 5-én életbe lépnek, Putyin megkezdte a megtorlást: Novorosszijszk városának bírósága arra kötelezte a Caspian Pipeline Consortium (CPC) nevű vállalatot, hogy egy hónapra állítsa le a szállítást a fekete-tengeri exporttermináljáról, büntetésül azért, mert megsértett bizonyos előírásokat – írja Julian Lee, a Bloomberg olajstratégája.
A lépés lényege orosz szempontból az, hogy elsősorban nem az orosz nyersolaj áramlását korlátozzák, amelyet amúgy is át lehet terelni máshová, hanem a szomszédos Kazahsztánból származó termelést. Így csaknem napi 1,5 millió hordónyi – szankciókkal nem sújtott – kazah nyersolajat lehet elvonni az amúgy is szűkös európai piacról, Oroszország számára gyakorlatilag költségmentesen.
Az európai piacokra irányuló szállításokat – ahová a CPC nyersolajának mintegy kétharmada kerül – már most is korlátozzák a líbiai zavargások, amelyek az észak-afrikai ország exportját a felére csökkentették – és valószínűleg még lejjebb fogják vinni -, valamint az, hogy a vevők kerülik az orosz olajat.
Miután több mint 20 évig viszonylag zavartalanul működött, a CPC-csővezeték többször is meghibásodott azóta, hogy Putyin csapatai megszállták Ukrajnát, és az európai országok elkezdtek segélyeket és fegyvereket küldeni a kijevi kormánynak.
Márciusban egy vihar megrongált két rakodóbóját, ami több hétre az egész terminált működésképtelenné tette, és az áramlást jóval csökkentette áprilisban is. A nyugodt május után júniusban a tengerfenék vizsgálata során egy második világháborús aknára bukkantak, ami miatt a három bója közül kettőnél fel kellett függeszteni a rakodást. Alighogy újra üzembe helyezték őket, a kikötőt ismét támadás érte.
Az Orosz Föderáció miniszterelnök-helyettese által elrendelt, a veszélyes üzemelési létesítmények ellenőrzése “számos dokumentált jogsértést tárt fel az olajszennyezés elleni védekezési terv (OSR) alapján”
– olvasható a CPC honlapján közzétett közleményben. Bár a vállalat november 30-ig kapott határidőt a jogsértések orvoslására, a bírósághoz kérelmet nyújtottak be a működés felfüggesztésére a kihágás büntetéseként.
A leállás, ha végrehajtják, gyakorlatilag nem lesz hatással az orosz olajexportra. Az orosz eredetű nyersolaj a CPC mennyiségének csak mintegy 10 százalékát teszi ki, és átirányítható alternatív felvevőpiacokra.
A nagyobb csapást Kazahsztán fogja érezni, amely szénhidrogénexportjának közel 80 százaléka a vezetékre támaszkodik, és kevés mozgástérrel rendelkezik e függőség csökkentésére.
A napi egymillió hordónyi könnyű nyersolaj elvesztése azonban súlyos csapás lenne Európa számára is. A CPC áramlásának leállításával, még ha csak rövid időre is, Oroszország megbüntethetné nyugati riválisait a már amúgy is emelkedett nyersolajárak felhajtásával, miközben potenciálisan növelhetné a saját, gyakorlatilag sértetlen exportjából származó állami bevételeket.
