A korona-járványnak súlyosabb gazdasági következményei lesznek, mint egy háborúnak, mégis helyes a mindennapi élet és a gazdaság mesterséges kómában tartását – véli a baloldali olasz napilap, a Repubblica. A szerkesztőségi cikke több segítséget vár az államtól a cég és a bajba került háztartások számára.
A járványok pusztítóbbak, mint a háborúk
Két hét alatt 12 millióan vesztették el az állásukat az USA-ban! – egy szám, amely a cikk szerint jól érzékelteti a válság dimenzióját. „Ilyen pusztító gazdasági földrengést még nem volt.”
Az amerikai jegybank, a Fed tanulmánya szerint a múlt nagy járványainak, a XIV. századi pestisnek, a XIX. századi kolerának és az 1918/19-es spanyolnáthának súlyosabb és hosszabban tartó következményei voltak, mint a világháborúknak. A nagy járványokat meredek, hirtelen esés, majd hosszú pangás követte. A minimális kamatok és hozamok évtizedekig alacsonyan tartották a beruházási hajlandóságát. A Fed gazdaságtörténészei mégis optimisták. „Alacsony kamatok mellett az államoknak finanszírozni tudják a gazdasági mentőcsomagokat.” Ezt a múlt járványai után is megtehették volna, de akkoriban az állam, illetve az uralkodók alig vállaltak szerepet a gazdaságirányításban. Fel sem merült a költségvetési beavatkozás ötlete.
Prognózisok: rossz és még rosszabb
Hollandiában, ahol az életet és a gazdaságot az európai országok többségénél kevésbé korlátozták, a kormány legalább havi 2 százalékos zsugorodással számol. A francia statisztikai hivatal elemzése szerint a karantén minden hónapja 3 százalékkal csökkenti a 2020-as GDP-t.
A legnagyobb olasz munkaadó szövetség, a Cofindustria szerint bármilyen állami segítség is jön, Itáliában elkerülhetetlen a még ezeknél is nagyobb recesszió. Már 2019-ben is alig volt GDP-növekedés. A gazdaság a korona-járvány előtt is komoly problémákkal küzdött, ezért a kihatásai hosszabb távúak lesznek, mint a kontinens más országaiban. A legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank elemzői még 2021-ben is 3-4 százalékos olasz visszaeséssel számolnak.
Véget kell vetni a korlátozásoknak?
„Nem” – fogalmaz tömören a baloldali Repubblica. A Fed tanulmányára hivatkozik. E szerint az 1918/19-es spanyolnátha idején azokban az amerikai városokban, ahol karantént vezettek be, nem csak a halottak száma volt alacsonyabb, de a gazdaság is hamarabb magához tért. Például St. Louisban. Philadelphia, ahol – a gazdasági hatásokra hivatkozva – alig vezettek be korlátozásokat a járvány elszabadult és hosszabb időre bénított meg a mindennapi életet és a gazdaságot, mint a St. Louis-i szigor.
Számos olasz közgazdász szerint „épp a karantén akadályozza meg a gazdasági összeomlását” – áll a publicisztikában. A társadalombiztosítási rendszernek azonban gondoskodnia kell a munkavállalók és az egyéni vállalkozok kiesett jövedelmének pótlásáról. A költségvetésnek pedig a bevétel nélkül maradt cégek likviditásának megőrzéséről. „Minden áron meg kell akadályozni egy csődhullámot és az azzal párosuló tömeges munkanélküliséget” – hív fel az újság.
Segíteni kell!
A Repubblica a franciákat és a németeket hozza fel követelendő példaként:
„Párhuzamosan segítenek a munkaadóknak és a munkavállalóknak.” Nagyvonalúan támogatják az elbocsátások alternatíváját jelentő csökkentett munkát és hitelgaranciát adnak a cégeknek. Párizs a GDP 12, Berlin pedig a 24 százalékának megfelelő volumenű mentőcsomagot fogadott el! A Repubblica elismeri, hogy Róma még nagyobb, a GDP 50 százalékára rúgó csomagot fogadott el. „De a részletszabályok hiányoznak, pedig sürgősen cselekedni kellene” – figyelmeztetnek a cikkírók.
A BIS bázeli székhelyű, a nemzetközi bankok közötti monetáris együttműködés szervezője, a központi bankok szövetsége.
Ráadásul az újságírók szerint a hitelgarancia nem lesz elegendő. Véleményükkel nincsenek egyedül. „Beszélni kell az állami hitelátvállalásról” – fogalmazott a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) elnöke. Agustín Carstens szerint a vállalati hitelállományának növekedése az elkövetkező 3 hónapban meg fogja haladni a teljes előző év alatt felhalmozott adósságok összegét.
Oliver Blanchard, aki 7 évig volt az IMF vezető közgazdásza, állami hitelátvállalási alapok létrehozását javasolja a kormányoknak.
„A munkahelyeket biztosító vállalatok megmentéséhez képest az államadósság növekedése sokadrangú kérdés” – zárul a Repubblica szerkesztőségi cikke a francia közgazdászt idézve.
Petrus Szabolcs
