Sósvízű tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt a déli-sarkvidéknél egy nagy földalatti tó mellett.
Olasz kutatók, akik a Nature Astronomy című tudományos lapban számoltak be felfedezésükről, két évvel ezelőtt azonosították a nagyobbik tavat, amelyről szintén kibővítették ismereteiket.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express szondájának radarja által gyűjtött adatok segítségével több száz mérfölddel kiterjesztették a kutatási területet.
A becslések szerint húsz, mintegy 30 kilométeres, a jeges felszín alatt 1,5 kilométerre lévő sósvízű tó mellett három kisebb, különböző méretű víztestet fedeztek fel, melyek a nagy tótól függetlenek.
Nagyjából négymilliárd éve a Mars meleg és nedves planéta volt, csakúgy, mint a Föld. A vörös bolygó azonban azzá a sivár és száraz világgá változott, ahogyan ma ismeri a tudomány.
A Sebastian Emanuel Lauro, a római Roma Tre Egyetem tudósa vezette kutatócsoport hasonló módszert alkalmazott, mint amelyet a Földön is használnak, hogy feltárják a Déli-sarkvidék és a kanadai sarkvidék rejtett tavait. Felfedezéseik több mint 100 radarmegfigyelésen alapulnak, melyeket a Mars Express 2010 és 2019 között végzett. Az űrszondát 2003-ban indították útnak.
Ezek a potenciális víztestek mind növelik annak esélyét, hogy a Marson, vagy a Mars belsejében mikrobiális élet lehet. A só magas koncentrációja valószínűleg megakadályozza, hogy megfagyjon a víz. A Mars déli sarkpontjánál a felszíni hőmérséklet a becslések szerint mínusz 113 Celsius-fok, mely a mélységgel egyenes arányosságban fokozatosan melegszik.
A víztestek biológiai szempontból érdekesnek tűnnek, “a jövőbeli Mars-misszióknak célpontja lesz ez a régió” – emelték ki a tudósok.
