Egyre több országban okoz gondot a sosem látott mennyiségű plasztik és egészségügyi hulladék kezelése. A COVID mellett eddig kevés figyelmet kapott ennek hatása, de hosszú távon súlyosak a következmények.
Megdöbbentő számok Ázsiából
Február közepén a vuhani ’Tongji Kórház’ mellett ideiglenes hulladékfeldolgozót létesítettek. Nem győzték már elszállítani a hatalmas mennyiségű, részben veszélyes hulladékot. A járvány csúcsidőszakában naponta 240 tonna állt elő! A megszokott mennyiség hatszorosa. Közel ötször annyi, amennyit a 10 millió vuhanitól naponta kommunális hulladékként begyűjtenek. Az elrettentő számokat az ’Asien Development Bank’ (ADB) hozta nyilvánosságra, hogy felhívja a világ figyelmét a probléma súlyosságára. Az ENSZ égisze alatt működő, gazdaságfejlesztést finanszírozó pénzintézet elkötelezett a környezetvédelem kérdésében. Számos ilyen projektet támogat az ázsiai országokban. A hulladék mennyiségének ugrásszerű megemelkedését legalább akkora problémának tartják, mint a COVID gazdasági következményeit.
A probléma nem csak a korona-epicentrumát, Vuhant érinti. Manilában, a Fülöp-Szigetek fővárosában a járvány kezdete óta napi 280 tonna egészségügyi hulladék keletkezik. Jakartában 212, Bangkokban 210, Hanoiban 160 tonna – sorolja az ázsiai fővárosokat az ADB jelentése. A legtöbb helyen feldolgozatlanul áll a kórházak udvarán a nagyrészt veszélyes hulladék. Thaiföldön például az ország teljes napi szemétfeldolgozó kapacitása 43 tonna. Kevesebb, mint a bangkoki kórházakban naponta képződő hulladékmennyiség negyede!
Máshol sem jobb a helyzet
A járvány által különösen sújtott Spanyolország fővárosában, Madridban háromszorosára nőtt a kórházi hulladék mennyiség. Az egész ország összesen 11 hulladékfeldolgozó üzemel. Képtelenek megbirkózni ekkora mennyiséggel. Sok önkormányzat köztisztasági vállalata kétségbeesésében az elégetésre szánt kommunális hulladékhoz keveri a részben fokozottan veszélyes szemetet.
Az elrettentő számok ellenére az egészségügyi intézmények a problémának csak egy kis szeletét jelentik. A 7,5 milliárd földlakó nagy többsége – önként vagy a hatósági előírások miatt – kesztyűt és maszkot hord. Nagy részben egyszer használatos műanyagot. Újrahasznosíthatók lennének, ha az üzemek bírnák kapacitással. Erre azonban még a nyugati országokban sem képesek.Londonban például már a Temzét is ellepte a műanyag.
Világszerte nagy feltűnést kellette amikor egy ázsiai környezetvédő szervezet, a ’OceansAsian’ aktivistái műanyag kesztyűk tucatjaira bukkantak Sokon, egy Hong-Kong közeli lakatlan szigeten a parttól sok száz méterre.
Az Economist elemzése üzleti számokkal igazolja a plasztikproblémát: 2020 első felében 166 milliárd dollárra emelkedett a műanyag kesztyűt gyártó cégek forgalma. Tavaly az egész évben 800 millióért értékesítettek. 207-szeres emelkedés!
Más gondok is vannak
Civil szervezetek a halmozódó szemétnél is nagyobb veszélynek tartják, hogy tömegek fognak hosszú távon is egyre több egyszer használatos termékeket vásárolni – régi, rossz szokás, amelyről sok éves intenzív marketing munkával sikerült legalább a nyugati világban hellyel-közel leszoktatni az embereket. Az USA-ban becslések szerint az idén 250-300 százalékkal emelkedett a szemétbe került az egyszer használatos termékek mennyisége.
A szemét mennyiségének drasztikus emelkedéséhez hozzájárul az online áruházak forgalmának ugrásszerű emelkedése. A világ legnagyobbja, az Amazon január óta éves összehasonlításban 65 százalékkal növelte bevételét. A kiszállított csomagok száma 25 százalékkal nőtt. Ennyivel emelkedett tehát a kézbesítés után rögtön a szemétbe kerülő csomagolóanyag mennyisége is.
Száz egészségügyi szakember a Greenpeacon keresztül intézett felhívást a világ közvéleményéhez: „A többször felhasználható védőfelszerelések rendszeres fertőtlenítéssel ugyan olyan hatékonyak, mint az egyszer használatosak. Válasszuk az utóbbiakat!” Kérdés, hányakhoz jutott el a felhívás, illetve hányan fogják követni.
