Jogerősen négy év hat hónap és nyolc év közötti börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla azokat a vádlottakat, akik úgy értékesítettek Szlovákiából importált tejet, hogy nem fizették meg utána az áfát.
A hat férfit bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében mondta ki bűnösnek a táblabíróság, és összességében több mint 90 millió forintra vagyonelkobzást is elrendelt.
Az elsőrendű vádlott 2011-ben került kapcsolatba egy szlovákiai tejgyár logisztikai igazgatójával. Ezután az unokaöccsével együtt kétszintes céghálózatot hozott létre.
Az első szinten lévő gazdasági társaságok hiányosan, késve nyújtottak be adóbevallást, és költségeik ellentételezésére fiktív számlákat használtak föl.
A második szinten lévő társaságok tényleges gazdasági tevékenységet nem folytattak. Szerepük pusztán az volt, hogy a tejet megvásárló, majd a multinacionális cégek felé továbbító, nagykereskedelemmel foglalkozó társaságok közvetlenül ne az importáló vállalkozásokkal álljanak kapcsolatban.
A cégeket névleg az ügy többi vádlottja vezette, havonta 150-350 ezer forint közötti fizetésért, de ténylegesen az elsőrendű vádlott és unokaöccse irányította. A csoport valamennyi tagja tisztában volt azzal, hogy az első szinten lévő gazdasági társaságok nem teljesítik adófizetési kötelezettségeiket, így a szervezet tagjai bűncselekményt követnek el. Ezzel a 2010-es évek elején összességében több mint 2 milliárd forintos kárt okoztak az állami költségvetésnek.
A táblabíróság enyhítette az első fokon a Szolnoki Törvényszék által a vádlottakra kiszabott hat és kilenc év közötti fegyházbüntetésen.
Joó Attila tanácsvezető bíró indoklásában kifejtette, hogy a táblabíróság kirekesztette a harmadrendű vádlott telefonjának lehallgatásakor nyert információkat a bizonyítékok közül. A nyomozóhatóság ugyanis a bíróság által engedélyezett titkos információgyűjtés határidejének lejárta után csak több mint két hónappal tett feljelentést az ügyben, ami nem felel meg a törvényben előírt haladéktalanság elvének.
A tanácsvezető bíró közölte, hogy a törvényszék helyesen járt el, amikor megállapította, hogy a vádlottak bűnszervezetben követték el a bűncselekményeket. Az elsőfokú ítélet utáni jogszabályváltozás alapján – a konspiratív működés hiánya miatt – azonban ez már nem állapítható meg, csak a bűnszövetségben történő elkövetés.
