A Takarékbank makrogazdasági elemzői a 2021-es GDP-prognózisukat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8 százalékról, az idei évi növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7 százalékról, alapvetően az alkatrészhiányok miatt.
A pénzintézet elemzői szerint az infláció az idén 5,5 százalékra gyorsulhat a tavalyi 5,1 százalékról.
A jegybanki alapkamat az első negyedévben 4 százalékra emelkedhet, és az év végéig ezen a szinten maradhat; az egyhetes betéti kamat pedig az infláció alakulásának függvényében 4,75-5,00 százalékig emelkedhet – ismertették.
Az energia-, a nyersanyag-, és agrárárak meredek emelkedése, valamint az erőteljes bérkiáramlás felfelé mutató kockázatot jelent az infláció mértékére – jelezték.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az inflációt külső sokkok fűtik, legkésőbb azonban az év végétől a bázishatások mérsékelni fogják a mutatót. Az árak, beleértve az üzemanyagét és a nyersanyagokét, várhatóan a jelenlegi szinteken rögzülnek, ha az átmeneti árcsúcsok után valamennyire vissza is korrigálnak – hangsúlyozta.
Az elemző szerint az év elején a fogyasztás fűtheti a növekedést, amelyet támogat az szja visszatérítése a családoknak, a 13. havi nyugdíj, a fegyverpénz, a 25 év alattiak szja-mentessége, a minimálbér és az ágazati béremelések.
A következő negyedévekben az ipari termelés várhatóan stabilizálódik az új kapacitások üzembe helyezésével, a chiphiány azonban még egy ideig fékezheti a növekedést – hangsúlyozta.
Az ipar teljesítménye visszapattant a járvány előtti szintre, és “valahol annak környékén oldalazik” – fogalmazott az elemző. A szektor növekedési kilátásait kedvezően befolyásolja az, hogy tavaly rekordmértékű, 2000 milliárd forint működőtőke áramlott be az országba, az összeg döntő része az akkumlátorgyártás területén jelenik meg fokozatosan – fűzte hozzá.
A bérkiáramlás erőteljes lesz 2022-ben, megközelíti a 13 százalékot, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, illetve az ágazati béremelések hatására – mutatott rá Suppan Gergely. Felhívta a figyelmet arra, hogy az szja-visszatérítés miatt februárban a nettó bérnövekedés elérheti a 60 százalékot is.
A nettó bérek reálnövekedése 2013-2022 között meghaladja a 86 százalékot az elemző számításai szerint.
A pénzintézet előrejelzése értelmében az államháztartás hiánya a következő években fokozatosan újra a 3 százalékos szint alá süllyedhet az idei évre tervezett 4,9 százalék után. Az államadósság-ráta pedig az idei évtől ismét csökkenő pályára állhat, a 2021-es 78,2 százalékról 2022-ben 75 százalék alá süllyedhet. Az elemző szerint a külkereskedelem többlete az idei év első felében tovább csökken, azt követően, hogy tavaly 2 milliárd euró közelébe mérséklődhetett az egy évvel korábbi 5,62 milliárd euró után.
Az év végére a forint euróértéke a 350-355 közötti sávba kerülhet vissza – derül ki a prognózisból.
