Fotó: facebook/Panyi Miklós
Világviszonylatban is kiemelkedő projektek jöhetnek létre Magyarországon, és példaértékű együttműködés alakulhat ki a jogalkotó, a vevők, a fejlesztők és a zöld megújulást is támogató bankok között – hangsúlyozta Zentai Péter ingatlanfejlesztő, az Infotér Contech 2025 Konferencián.
Az „Építőipar a nemzetpolitika és szociálpolitika szolgálatában” című panelbeszélgetés középpontjában az index tudósítása szerint az Otthon Start Program állt, amelynek célja, hogy az első lakásukat vásárlók számára tartósan elérhető, 3 százalékos hitellel támogatott új otthonok épüljenek – miközben a magyar építőipar is új lendületet kap. Zentai Péter szerint a magassági építkezés a jövő egyik kulcsa: a gazdaságosságot az teszi lehetővé, hogy az alsóbb emeleteket kedvezőbb áron lehet értékesíteni, miközben a fejlesztések megtérülése a felső szinteken biztosított. Az új lakóházak így nemcsak modern és energiatakarékos formában valósulhatnak meg, hanem a városi térszerkezetet is hatékonyabban használják ki.
A kerekasztal résztvevői – Zentai Péter, a Nádor Group, a Hilaris és az iDOM Csoport alapító tulajdonosa, Panyi Miklós, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese és stratégiai államtitkára, Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, Hüse István, az Indotek Group ingatlanfejlesztési igazgatója, valamint Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke és a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezetője – egyetértettek abban, hogy a program hosszú távon a teljes ágazatot dinamizálhatja.
A kormányzat a 2015-ben elindított CSOK és Babaváró programok sikeres tapasztalataira építve hirdetett hosszú távú elköteleződést az Otthon Start mellett. A cél, hogy évente 70–80 ezer új lakás építési engedélye szülessen meg – elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban –, miközben a fejlesztések zöld, energiahatékony és társadalmilag fenntartható irányba mutassanak.
Árplafon és tudatos költségcsökkentés
A programban 1,5 millió forintos négyzetméterenkénti árplafont határoztak meg, amelynek betartását három pillér segíti:
olcsóbb építési telkek bevonása újrazónázással,
kedvezményes projektfinanszírozás,
valamint tudatos kivitelezési költségcsökkentés.
A 70–30-as szabály biztosítja, hogy a lakások többsége az árplafon alatt maradjon, miközben a felső emeleteken piaci ár képződhet. A számítások szerint telek-, finanszírozási és kivitelezési oldalról egyenként akár 100 ezer forint négyzetméterenkénti megtakarítás is elérhető, ami 10–15 százalékos profitrátát jelenthet – különösen akkor, ha a nagy volumen növeli a piaci versenyt.
A fejlesztők a startvonalnál
A szakértők szerint a fejlesztők már megkezdték a felkészülést: 42 projektcsomag, összesen mintegy 50 ezer lakás előkészítése zajlik. Az Indotek Group mintegy 7 ezer lakással számol, míg Zentai Péter szerint az általuk képviselt cégcsoportok 22 ezer darab, 3 százalékos hitellel elérhető Otthon Start-lakással tervezik bővíteni a budapesti kínálatot – kiváló lokációkban, kedvező finanszírozási konstrukciókkal.
A programhoz kapcsolódó „kiemelt státusz” várhatóan 6–12 hónappal rövidíti majd a projektindítást, ami akár 80 ezer új lakás megvalósulását is elősegítheti. A gyorsított engedélyezési eljárás és a kormány rugalmas együttműködése az önkormányzatokkal kulcsfontosságú a siker szempontjából.
A kormány nyitott a helyhatóságokkal való közös tervezésre, és rugalmas parkolási, valamint beépítési szabályokkal ösztönzi a 15 perces város koncepció megvalósítását – vagyis azt, hogy a lakók minden alapvető szolgáltatást elérjenek rövid távolságon belül.
Magasépítés és fenntartható városfejlesztés
Zentai Péter rámutatott: Budapesten a rendkívül magas telekárak miatt a magassági építkezés lehet a gazdaságosság kulcsa. Egy adott területre vetítve 15–20 százalékkal több ingatlant kell elhelyezni – természetesen kerülettől és adottságoktól függően –, hogy a fejlesztés megtérüljön.
„Ezzel a jogalkotó segítheti a 70–30-as arány teljesülését, mert a fejlesztések a felső emeleteknél fognak megtérülni, ahol az 1,5 millió forintos limit már nem korlátozza a fejlesztéseket” – fogalmazott a szakember.
Kifejtette: ahhoz, hogy a 21. században minőségi otthonokat lehessen tervezni – okos megoldásokkal, energiatakarékos technológiákkal, megújuló energiaforrásokkal, korszerű árnyékolással és modern designnal –, szükség van a lehetőségek bővítésére.
Az ilyen típusú magasépületek hozzájárulhatnak Budapest zöldítéséhez, új parkok létrehozásához, és a 15 perces városrészek kialakulásához, ahol a lakók gyalogosan elérhetik a boltokat, iskolákat, közlekedési csomópontokat, sport- és munkahelyeket.
Ez a modell nemcsak energia- és költségmegtakarítást eredményez, hanem hosszú távon a klímacélok és környezetvédelmi határértékek teljesülését is segíti. Zentai szerint a világ nagyvárosai – Isztambul, Dubai, Szingapúr, Tokió, Sanghaj, London, New York és Sydney – mind jó példák arra, hogy az önálló, kompakt városrészek képesek élhető és fenntartható környezetet teremteni.
„A limitár nem nyomja rá a bélyegét a minőségre, épp ellenkezőleg: színvonalas fejlesztéseket ösztönözhet. Ezzel berobbanhat a várva várt gazdasági turbina, az építőipar pedig ismét a magyar gazdaság egyik meghatározó pillérévé válhat.” – tette hozzá Zentai Péter.
Ezt lehet tenni a spekuláció ellen
A panelbeszélgetésen a szakértők a program biztonságos megvalósításának feltételeiről is szóltak. Kulcsfontosságú a spekuláció elleni védekezés, így az építési engedélyek továbbértékesítésének tilalma, a minimum 70 százalékos határidős teljesítési kötelezettség, valamint a nyersanyag- és munkabérinfláció kordában tartása.
Az árindexálás és a hatósági ármonitoring nélkülözhetetlen a torzulások elkerüléséhez, miközben a teljes ellátási lánc – a bankoktól a beszállítókig és önkormányzatokig – összehangolt működése a siker záloga lehet.
A banki termékfejlesztés és az építőanyag-árak kontrollja kiemelt szerepet kap a költségek ésszerű szinten tartásában. A résztvevők hangsúlyozták: az Otthon Start nemcsak a lakhatási válságra ad választ, hanem gazdaságélénkítő hatása révén munkahelyeket teremt, és újraindíthatja az évek óta pangó építőipart.
A kormány minimum hét–kilenc éves programciklust ígér, stabil tervezési környezetet biztosítva a fejlesztőknek és a pénzintézeteknek – megalapozva ezzel a magyar lakáspiac következő évtizedét.
é.m.z.
