Miközben Franciaország világszerte ismert a konyhájáról és életstílusáról, a francia gasztronómia és az étkezéshez kapcsolódó rituáléi 2010 óta az UNESCO kulturális örökségének részei.
A francia gasztronómia világszerte híres minőségéről és változatosságáról. Ez a kulináris örökség folyamatosan fejlődik, hála azoknak a szakembereknek, akik állandóan újragondolják a klasszikus ételeket, hogy mindig valami friss és izgalmas élményt nyújtsanak a közönségnek.
A francia gasztronómia megízlelése egyben a „l’art-de-vivre à la française,” azaz a francia életművészet felfedezését is jelenti. Ez magában foglalja a helyi termelők és elkötelezett séfek munkáját, akik szenvedélyüket ételeikben is megjelenítik – magyarázza a francia gasztronómia titkairól a Gastronomos. Legyen szó Normandiáról vagy Provence-ról, Bretagne-ról vagy Elzászról, Burgundiáról, Délnyugatról vagy akár Korzikáról, a francia régiók sokszínűsége és gazdagsága a gasztronómiájukon keresztül válik igazán megismerhetővé.
Az első gasztronómiai világörökség
2010-ben első alkalommal került fel a gasztronómiához kapcsolódó örökség az emberiség szellemi örökségének listájára: a francia gasztronómia. A felvételnél számos szempontot vettek figyelembe, többek között a minőségi, lehetőleg helyi alapanyagok használatát, melyek ízei harmonikusan illeszkednek egymáshoz; a régiók és a terroir (a termőhelyre jellemző talajtípus) sokszínűségét tükröző ételek gondos kiválasztását; az ételek és borok összehangolását; a konyhaművészet minőségét, valamint az asztal esztétikáját.
A franciák minden örömteli alkalommal minőségi ételek köré gyűlnek, legyen szó baráti „aperóról” (kellemes nassolásról) üzleti ebédről vagy ünnepi bankettről. Az ilyen étkezések a társasági élet, az asztal melletti humanizmus és a jólét ünnepei.
A lakoma menete
Egy hagyományos francia étkezés igazi szertartás, amely az előétellel kezdődik, majd legalább négy fogás következik: előétel, főétel hallal és/vagy hússal, sajt, végül desszert. Az étkezés tervezése a menü összeállításától a kóstolásig hosszú és gondos folyamat. Az előkészületek gyakran a piacra vagy vásárra tett kirándulással indulnak, hogy a legjobb alapanyagokat válasszák ki. A menü összeállítását az évszak, az ünnepi alkalom és az ízek harmóniája határozza meg. Közben a résztvevők gyakran osztanak meg egymással ismereteket, tanácsokat és szakmai fortélyokat.
Az alapanyagok beszerzése után a konyhában, a családdal közösen készülnek el az ételek. Ilyenkor a szülők, legyen szó egy sütemény elkészítéséről vagy az asztal megterítéséről, átadják tudásukat és gyakorlati tapasztalataikat a gyerekeknek. Az asztal gondos előkészítése, az evőeszközök precíz elrendezése, a szalvéták művészi összehajtogatása, valamint a poharak megfelelő használatának ismerete olyan értékes hagyományok, amelyeket a franciák nagy becsben tartanak és fontosnak tartanak továbbadni.
Majd amikor elérkezik a kóstolás pillanata, egy sor aprólékos gesztus következik, melyben minden érzékszerv szerepet kap. A szaglás élvezheti az ételekből áradó illatokat, a látvány pedig az asztal díszítése és a gondosan tálalt fogások révén érvényesül. Majd az ízlelés kerül előtérbe, a tapintás is fontos szerepet játszik az ételek textúrája által, míg a hallás érzékelheti az evőeszközök csilingelését és az asztal körüli beszélgetéseket.
Fotók: Freepiks
