Mintegy 100 magyar tejipari vállalkozás versenyképességét erősíti bel- és külföldön a januártól élő áfa-csökkentés, amellyel az ESL (hosszabban eltartható) és az UHT (ultrapasztőrözött) tejek forgalmi adója 18 százalékról 5 százalékra mérséklődött – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára.
Az agrártárca az intézkedéstől a kereslet és a fogyasztás növekedését, valamint az ágazat fehéredését várja.
Az áfa-csökkentés alapvető fontosságú a magyar tejipar szempontjából, a fogyasztók számára pedig a jó minőségű magyar tejhez való hozzáférés mellett megtakarítást is jelent. Egy átlagos négyfős magyar család mintegy 45 ezer forintot fordít évente tejekre, az intézkedés számukra mintegy 6-7 ezer forint megtakarítást eredményezhet – tette hozzá.
Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője az eseményen hangsúlyozta, az áruházlánc vállalja azt, hogy az áfa-csökkentésből származó teljes árkedvezményt továbbadja a vásárlóknak, akik január 2. óta alacsonyabb áron jutnak termékekhez.
Feldman Zsolt kiemelte, a statisztikák szerint Magyarországon átlagosan mintegy 53-54 litert fogyasztanak évente, amelyet növelni kellene azért, mert az egészséges táplálkozáshoz szervesen hozzátartozik a tej.
Az államtitkár elmondta, hogy a kormány fontosnak tartja a fogyasztók terheinek csökkentését és a gazdaság fehérítését. Az áfa-csökkentés egy folyamat része, a mezőgazdasági termékek, az alapvető élelmiszerek forgalmi adójának mérséklése 2014-ben kezdődött. Ugyanebben az évben az áruházak polcain a magyar UHT tejek aránya 15-20 százalék között volt, mostanra ez az arány 80-85 százalékra nőtt, míg az ESL tejek 100 százalékban belföldi előállításúak – fűzte hozzá.
Feldman Zsolt kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tárca az intézkedéstől azt is várja, hogy “megtisztítja” a piacot az import termékektől, és a magyar előállítású UHT tejek piaci részesedése 100 százalékra emelkedik.
Kifejtette: az elmúlt évek tapasztalatai alapján az alapvető élelmiszereknél bekövetkezett áfa-csökkentés árelőnyét a kiskereskedelmi láncok átadták a fogyasztóknak.
Hozzátette: ugyanakkor az is igaz, hogy az alapanyagárak növekedése is óhatatlanul hatással van a végtermék árára. Példaként a sertéshúst említette: ha nem csökkent volna az áfája, akkor az alapanyagárak emelkedése miatt már 1500 forint lenne a kilónkénti ára, és nem csak 1200 forint.
Fodor Attila hozzátette: a sertéstőkehús áfájának csökkentésekor az áruházláncnál azt tapasztalták, hogy mintegy 20 százalék feletti arányban emelkedett a termék eladási mennyisége. A friss tej áfájának mérséklésekor is jelentős méretű átrendeződést tapasztaltak: 2017 első felében a friss termék eladása 60 százalékra nőtt, miközben 30 százalékra csökkent az UHT tej értékesítése, az ESL-é pedig 10 százalékot ért el.
Később a tejpiacon bekövetkezett áremelkedések miatt a friss tej eladási aránya 40 százalékra esett, míg az UHT tejé 40 százalékra, az ESL-é pedig 20 százalékra nőtt- ismertette. Fodor Attila úgy vélte, az UHT és az ESL tej forgalmi adójának csökkentése ismét átalakítja majd az értékesítési részarányokat.