Függetlenül és nem függetlenül a koronavírus-járványtól mind több tanulmány és felmérés készül a következő évtizedek munkaerőpiaci igényeiről. Ezen belül megkülönböztetett figyelem irányul az új karrier-lehetőségekre, amelyek távolról sem függetlenek a hatalmas sebességgel száguldó informatikai, digitális, távközlési, bio- és orvostechnikai forradalom által igényelt új szakmáktól, foglalkozásoktól. Miközben új szakmák tucatjai jelennek meg, meglehetősen sok foglalkozás fog eltűnni, megszűnni. Nem meglepő, hogy a mai általános iskolások mintegy kétharmada várhatóan olyan szakmákban fog dolgozni, amelyek ma még nincsenek, vagy csak éppen kifejlődőben vannak. Az iskoláknak tehát ma még viszonylag ismeretlen technológiák profi használatára és az ezekből fakadó problémák megoldására kell felkészíteniük a fiatalokat. Minden jel arra mutat, hogy a szakmák területén is valósággá válik a tudományos-fantasztikus irodalom és filmek néhány évtizede még elképzelhetetlennek tűnő jövőképe. Az új szakmákhoz, foglalkozásokhoz természetesen új, illetve átalakult készségekre, képességekre van szükség.
Ma még többnyire csak elképzelés, milyenek is lesznek a jövő munkahelyei és szakmái. Annyi azonban biztos, hogy minél inkább fejlődik a világ és a technológia, annál nagyobb eséllyel alakulnak ki a nem távoli jövőben a most még sci-fibe illő állások, és annál több munkát tud majd gép is elvégezni az emberek helyett. Már nemcsak a betanított munkások, de a diplomások állásait is fenyegeti az automatizáció, a robotok és a mesterséges intelligencia (MI). Az előrejelzések szerint a jelenleg ismert szakmák 40 százaléka eltűnhet 2030-ra. Néhány szakma, munkakör, amelyek nagy valószínűséggel megszűnnek idővel: hitelügyintéző, utazási ügynök, könyvtáros, könyvelő, pénztáros, pincér, varrónő, postai alkalmazott, játékvezető-bíró, bankpénztáros, modell, telemarketinges, irodista, adatrögzítő, adminisztrátor, olajipari dolgozó, virágárus, textilipari és egyéb könnyűipari dolgozó, irodai gépek kezelői, elektronikai termék összeszerelő, operátor, nyomdai, logisztikai, mezőgazdasági dolgozó, gyorséttermi szakács, taxisofőr.
Szakmák, munkahelyek jönnek, mennek
Ezeket a feladatokat, illetve a feladatok egy részét szoftverek is könnyedén elvégzik majd (a háziorvos helyett például gép méri meg a vérnyomást, vagy ír fel gyógyszert a felhőbe), miközben az ember lesz az, aki a szoftvereket irányítja, ellenőrzi és hitelesíti. A gyártósorok mellett sem csak emberek, hanem a mainál jóval nagyobb számban dolgoznak majd robotok. Nagyon valószínű, hogy kedvenc éttermünkben is robot fogja felszolgálni az ételt, az italt. A jövőkutatók szerint ez a nagy átalakulás 2-3 évtizeden belül megtörténik. Az azonban már most nyilvánvaló, hogy sok olyan szakma bukkan majd fel a jövőben, amelyeket ma még nem is ismerünk, viszont az ezekhez szükséges tudásanyag nagy részét már most is elsajátíthatjuk. Általában több szakterület találkozik ezeknél a pozícióknál, vegyük például a mesterséges intelligencia-etikust vagy éppen a virtuális valóság-tervezőt.
Meglehetősen megosztott vélemények vannak arról, hogy a technológiai fejlődés csökkenti-e az emberi munkaerőt igénylő munkaköröket, illetve teremt-e annyi munkahelyet, amennyit kiszorít. Az automatizálás várhatóan legalább három hullámban (több évtizeden át) fogja befolyásolni a munkát. De már 2030 végére is valószínűleg a munkahelyek mintegy egyharmada nagy mértékben automatizálódhat, főként az egyszerűbb adminisztratív és irodai munkák területén, valamint a sok manuális feladatot tartalmazó munkakörökben, amelyek egyre precízebben lesznek felválthatók gépekkel. McKinsey Global Institute szerint a 2030-ra a világ dolgozóinak több mint 10 százaléka fog szakmát, foglalkozást változtatni.
Egy nemzetközi felmérés szerint a cégvezetők 72 százaléka egyértelműen előnyben fogja részesíteni a digitális technológiához kapcsolódó innovációkat, vagyis az üzletmenet-folytonosságot biztosító és a piaci célokat szolgáló IT-ismeretekre minden eddiginél nagyobb igény lesz. A vállalatok már most hajlandóak áldozni a stratégiai fontosságú tudásra, és valószínűleg még tovább nyílik majd az olló a digitálisan képzett, illetve képzetlen munkaerő kereseti kilátásai között. Gyökeres változás várható a jelenlegihez képest a jövő munkahelyei által megkövetelt képességek és készségek területén.
Előtérben a SEL és a STEM
A jövőkutatók egy részének véleménye szerint a jövő állásaira szociális és érzelmi alapú felvételi követelmények is lesznek. A közösségi és érzelmi képességek (SEL – Social and Emotional Learning) megkülönböztetett figyelmet kapnak majd a humán erőforrás menedzsment részlegektől a toborzási, felvételi folyamatban. A SEL egy számos képességet felölelő tulajdonsághalmaz, amelyben helyet kapnak az érvényesüléshez szükséges alapképességek, például a tudományos, a pénzügyi és a kulturális ismeretek. A komolyabb munkák azonban ezen túlmenően olyan képességeket is igényelnek majd, amelyek a komplex kihívások megoldásához szükségesek, például kreatív gondolkodás, problémamegoldás. Legalább ennyire fontos adottság lesz a jövő munkahelyein a kognitív rugalmasság, a kíváncsiság, az alkalmazkodás, az együttműködési- és a kezdeményezőkészség. Egy ilyen széles képesség-igény alapján viszont az is elképzelhető, hogy a jövő állásaira már nem is HR-esek és fejvadászok interjúztatnak majd, hanem fejvadász robotok, amelyek szociális és emocionális tesztekkel választják ki a legmegfelelőbb jelöltet.
A SEL mellett a jövő munkavállalóinak az angol STEM betűszót érdemes megjegyezniük, amely a tudomány, technológia, mérnöki képességek és matematika szavak összevonásából keletkezett. A jövőben várhatóan ezek lesznek a fő készségek, képességek, amelyekre a munkavállalóknak szükségük lesz, kiegészítve jó kommunikációs képességgel, logikus és kritikus gondolkodással, alkalmazkodókészséggel, olvasottsággal, kreativitással és problémamegoldó kompetenciával. Az adattudományok jelentősége minden iparágban folyamatosan nő, és a jövőben is nagy szükség lesz adattudósokra. A kiberbiztonság kifejezetten kifizetődő szakterület, hiszen adataink védelme igencsak fontos. A következő évtizedekben is nagyon keresett és népszerű lesz minden tevékenység, aminek köze van a mesterséges intelligenciához. A felhő alapú technológiák elterjedésével jelentősen megnőtt az igény a kapcsolódó ismeretekkel rendelkező szakemberek iránt világszerte. A felhőmérnökök olyan szakemberek, akik jól ismerik a legnépszerűbb felhő-szolgáltatásokat (például AWS, Microsoft, Google), és ezek felhasználásával fejlesztik az alkalmazásokat. A programozás, a kódolás továbbra is nélkülözhetetlen és lényeges szakma lesz.
Igényelt készségcsoportok
A McKinsey Global Institute kutatási jelentése szerint a jövőben három munkavállalói készségcsoport iránt várható jelentős kereslet a szervezetek részéről:
· Társas-érzelmi készségek, ide tartoznak: a kommunikáció, az empátia, az alkalmazkodóképesség és a folyamatos tanulás képessége. Az üzletfejlesztés és a tanácsadási tevékenység megköveteli ezeket a képességeket, és ezeknek a munkáknak a népszerűsége megmarad a következő 10-20 évben is.
· Komplex kognitív készségek, amelyek magukban foglalják a fejlett írástudást, a kritikai gondolkodást, a kvantitatív elemzéseket és a statisztikai készségeket. Mindezek az orvosok, könyvelők, kutatási elemzők és írók munkájában létfontosságúak.
· Technológiai készségek, amelyek magukban foglalnak mindent az alap informatikai készségektől a fejlett IT készségeken át az adatelemzésig és a mérnöki munkáig. Valószínűleg ezek a készségek lesznek a jövőben a legjobban fizetettek.
A fenti megállapítások alapján sem kétséges, hogy elsősorban az állandó változásra való felkészülés készségét kell elsajátítani mindenkinek, aki érvényesülni szeretne a jövő munkaerőpiacán.
Munkahelyi normák Covid-19 után
Mielőtt áttekintenénk néhány előrejelzett jövőbeli szakmát, foglalkozást (amelyek mind jelentős karrier-lehetőségeket jelentenek a mai fiatalok és az „alsó” középkorúak számára), érdemes megismerkedni egy friss kutatás alapján a Covid-19 utáni munkahelyi normákkal. A világ egyik legnagyobb HR cége, az Adecco Csoport 25 ország közel 15 ezer irodai dolgozóját kérdezte meg arról, hogyan módosulnak a munkahelyi igényeik a pandémia hatására. A nemzetközi felmérés alapján öt kritikus területen látnak olyan változásokat, amelyek a járvány lecsengésével hosszú távon is velünk maradnak:
- Megmarad a hibrid munkavégzés
- Az új munkahét rövidebb és rugalmasabb lesz
- A következő járvány a kiégés (burnout) lesz, amely tíz munkavállalóból akár négyet is érinthet. (Az Adecco tanulmánya szerint a dolgozók mentális egészsége kortól és nemtől függetlenül fokozott figyelmet kíván. A vezetők számára azonban ez a tényező egyelőre komoly kihívást jelent. A dolgozók kétharmada ugyanis úgy látja, hogy vezetője nem tudja megfelelően felmérni mentális egészségét.)
- A vezetőknek újra kell építeniük a munkahelyi közösséget. (Miközben a dolgozók és a vezetők a távmunkában folyamatosan kapcsolatban voltak, vannak online egymással, a dolgozók soha nem voltak ennyire elszakadva egymástól. A vezetők kezében van a kulcs, hogy újra összekovácsolják a munkahelyi csapatot, és kialakítsanak egy új munkahelyi kultúrát.)
- A „nagy újragondolás” időszaka jöhet hamarosan. (Egyre több figyelmeztető jel mutat arra, hogy a dolgozók újraértékelik, miért is fontos, mit is jelent számukra a munkahely. A biztonság, a szervezet, a vállalati kultúra, a jó közérzet és a fejlődési lehetőség továbbra is a legfontosabb szempontok számukra. A felmérés szerint azonban ötből két alkalmazott rugalmasabb munkahelyre váltana és több mint 50 százalékuk elégedetlen a jelenlegi karrier lehetőséggel. Mindez azért is nagyon fontos, mert a dolgozók többsége egyetért abban, hogy a cégek a közeljövőben látványos foglalkoztatás-bővítésbe kezdhetnek.)
A felhőmérnöktől az IT-brókerig
Tessék megkapaszkodni, jönnek az új karrier-lehetőségek, amelyek sokak számára nem jelentenek újdonságot, sokak számára viszont első látásra meghökkentőek.
Ezzel folytatjuk a következő részben.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
