Rangot adott annak, aki alkohollal kínálta az újkőkorban társát. Egy nemzetközi tanulmány szerint az ősi Kínában több ezer éve több módon is készítettek alkoholt. A kutatók neolitikumi agyagedények vizsgálatából jutottak erre a következtetésre.
A tanulmány elkészítésében az amerikai Stanford Egyetem, a kínai Csengcsou Egyetem, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia és a Saanhszi Tartományi Régészeti Intézet kutatói vettek részt. A nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az alapanyagoktól függően különböző módszerekkel állítottak elő alkoholos italokat a korai újkőkorban, mintegy 13 ezer évvel ezelőtt élő kínaiak.
A kutatók olyan 7-8 ezer éves agyagedényeket vizsgáltak meg, amelyek a mai Vej-folyó völgyében, Kína északnyugati részén kerültek elő ásatásokon. A leletek szerint a térségben élő egykori emberek rizst, kölest és egyéb alapanyagokat erjesztettek az alkoholkészítéshez. Ezek maradványait az agyagedényeken fedezték fel.
A tanulmány kifejti, hogy a korabeli emberek legalább két módját ismerték az alkoholkészítésnek. Az egyiknél a gabonaszemeket kicsíráztatták, ami cukrot szabadított fel a növényben. A másik módszerhez penészes gabonát vagy gyógynövényt használtak, ami egyszerre tette lehetővé a cukrosodást és az erjedést.
A kutatók megállapították, hogy az agyagedények is különlegesek voltak, elősegítették az erjedési folyamatot. Például néhány edénynek a szája apró volt, de az oldala széles és a nyaka vékony. Ez a forma lehetővé tette, hogy az edényt jól le lehessen zárni, ne kapjon levegőt a tartalma, így elősegítve az alacsony alkoholtartalmú italok készítését.
A tudósok szerint az alkoholos italok fogyasztása a társadalmi és vallási tevékenységekhez kapcsolódhatott. Bizonyos társadalmi státuszt jelenthetett egykor, ha valaki alkoholos itallal tudott megkínálni másokat.
