Az Európai Bizottság az európai szemeszter tavaszi csomagjában figyelmeztetést küldött Magyarország számára, mivel strukturális egyenlegét tekintve a magyar költségvetési pálya jelentősen eltért a 2018-ban előírttól.
Emlékeztettek, Magyarország 2018 óta úgynevezett jelentős eltérési eljárás alá tartozik, ugyanis az ország tartósan eltér a középtávú költségvetési hiánycéltól (MTO), a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése jelentősen meghaladta a referenciaértéket.
A bizottság ezért azt ajánlotta az Európai Unió Tanácsának, hogy tegyen ajánlást az eltérés korrekciójára. Az ajánlás szerint olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek a középtávú költségvetési cél eléréséhez Magyarországot megfelelő korrekciós pályára állítják.
A brüsszeli testület a következő 12-18 hónapra vonatkozó gazdaságpolitikai iránymutatást nyújtó 2019-es országspecifikus ajánlásaiban azt szorgalmazta, hogy idén az elsődleges költségvetési kiadások nettó növekedési üteme ne haladja meg a 3,3 százalékot, jövőre pedig a 4,7 százalékot, és ennek érdekében
Magyarország biztosítsa a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekcióját.
Az Európai Bizottság továbbá azt ajánlotta a magyar kormánynak, folytassa a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációját, különösen továbbképzés révén, valamint javítsa a szociális támogatások és az álláskeresési járadékok megfelelőségét. Javítsa az oktatási eredményeket, és növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi többségi oktatásban. Javítsa az egészségügyi eredményeket a megelőző egészségügyi intézkedések támogatásával és az alapellátás megerősítésével. (A magyar kormány 2020-ra szóló költségvetésének számairól szóló, ‘Költségvetés 2020 – alig hiány nagy tartalékkal’ címmel megjelent ismertetőről itt olvashatnak.)
A bizottság ajánlásaiban aláhúzta, Magyarország állítsa a beruházásorientált gazdaságpolitika középpontjába a kutatást és az innovációt, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiagazdaságot és közlekedést, a hulladékgazdálkodási infrastruktúrát, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyságot, figyelembe véve a regionális különbségeket is.
Javítsa a versenyt a közbeszerzések terén. Erősítse meg a korrupcióellenes keretet, többek között az ügyészségi munka és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása révén, valamint erősítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét. Javítsa a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát a hatékony szociális párbeszéd, az egyéb érdekelt felek bevonása, valamint rendszeres és megfelelő hatásvizsgálatok révén. Folytassa az adórendszer egyszerűsítését, és erősítse meg az adórendszert az agresszív adótervezés kockázatával szemben. Javítsa a versenyt és a szabályozás kiszámíthatóságát a szolgáltatási ágazatban – húzta alá az uniós bizottság.
Az országspecifikus ajánlásokat következő lépésként a tagországok uniós ügyekért felelős miniszterei vitatják meg, mielőtt a tagállamok állam-, illetve kormányfői jóváhagynák azokat. Ezt követően a tagállamokon a sor, hogy nemzeti gazdasági és költségvetési szakpolitikáik keretében végrehajtsák az ajánlásokat – tette hozzá az MTI.
