Ez a Georgia nem az a Georgia. Nem az USA egyik szövetségi állama, hanem Grúzia mai hivatalos neve. A „Grúzia” és a „grúz” szavak természetesen szóban és írásban továbbra is használhatók főnévként és melléknévként, a világ ma még döntően így nevezi az országot, lakosait, termékeit. A volt szovjet tagköztársaság gazdasága, infrastruktúrája sokat fejlődött a függetlenség elnyerése óta eltelt évtizedekben, és mind több a külföldi működőtőke az országban. A nem felhőtlen politikai kapcsolatok Oroszországgal azonban nem segítik elő a még gyorsabb ütemű fejlődést.
Tbiliszi belvárosában szinte csak külföldi szót hallani, a nap minden szakában rengeteg a külföldi turista. A 3,7 millió lakosú országot – amely Oroszországgal, Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Örményországgal határos – 2019-ben 9,4, tavaly 7,4 millió külföldi látogatta meg. A szolgáltató szektor (amelynek igen nagy része kapcsolódik az idegenforgalomhoz) termeli meg a GDP mintegy 68 százalékát, és ez az ágazat foglalkoztatja a munkaerő 47 százalékát.
Stop az EU kapujában
A csaknem 70 ezer négyzetkilométer területű, Európa és Ázsia határán fekvő Georgiában szinte minden épületen ott lobog az EU-zászló, noha az ország nem tagja az Európai Uniónak. Georgia 2014 óta tagja az EU szabadkereskedelmi övezetének, Tbiliszi 2022-ben csatlakozási kérelmet nyújtott be Brüsszelben, 2023 decembere óta pedig tagjelölti státusszal rendelkezik.
A tavalyi parlamenti választások „tisztaságával” a külföldi megfigyelők jó része nem volt elégedett, s ennek a véleménynek Brüsszel is hangot adott. A kormányzó Georgiai Álom Párt ezek után úgy döntött, hogy a következő választásokig, 2028-ig felfüggeszti a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, és addig támogatásokat sem fogad el az ország az integrációtól. Helyiekkel folytatott beszélgetésekből e sorok írójának egyértelmű lett, hogy a lakosság nagy része nem ért egyet a csatlakozási tárgyalások szüneteltetésével, sőt, a NATO-tagságot is szeretné. A már említett EU-zászló erdő a lakossági tiltakozás és vágyak egyik formája. Érdemes megjegyezni, hogy az EU-s zászlók a középületeken és a repülőtéren is jelen vannak.
Barátságos gazdasági környezet
Grúziában az elmúlt években szinte mindent privatizáltak, a postától a meteorológiáig, és magánkézbe került az állami épületek 99 százaléka is. A Transparency International listáján Georgia a világ 35-dik legnyitottabb, legliberálisabb gazdasága, amely a Világbank üzleti-környezeti index-sorában az előkelő hetedik helyet foglalja el.
Az állam természetesen nem vonult ki a gazdaságból. Nagy összegű állami beruházások valósulnak meg az infrastruktúra-fejlesztés területén, az energiaiparban, valamint a szállítási és közlekedési ágazatban. Például 3 év alatt 11 ezer kilométer (!) közút épült, emellett megkezdődött a Baku-Tbiliszi kőolajvezeték építése is. Nem panaszkodhat a befektetésre, munkára vágyó külföldi tőke sem, amely szívesen megy Grúziába, s amelyet ott szívesen is fogadnak.
A mindennapok „morzsái”
A külföldi tőke elemzése előtt vessünk egy pillantást a mindennapok morzsáira. A lakó- és középületek jó állapotban és jól vannak karbantartva a városokban. A falvakban viszont elég nagy a rendetlenség, sok az ócska, lakatlan, lepukkadt ház, viskó, amelyek talán a szovjet idők relikviái. Sok a jó és megfizethető árú vendéglő, a grúz konyha ízletes, sokban hasonlít a magyarra. Nem könnyű betelni a sok fantáziával elkészített rengeteg zöldséggel és a finom gyümölcsökkel.
A helyi borászok szerint az országban már 3 ezer évvel ezelőtt készítettek bort, ma 500 féle borszőlőt szüretelnek és legkevesebb ennyiféle bor kapható az üzletekben és a vendégváró pincészetekben. Nem csak a borok, hanem a különféle teák és zöldségek is népszerűek a turisták körében, sokan ezeket viszik haza ajándékba. Egyébként szinte minden házban van – hatalmas választékkal – ajándék bolt, ahol a hűtőmágnestől a selyemkendőig minden megvásárolható.
Működő tőke, turizmus
Vissza a külföldi tőkéhez: ez nagyon szereti a grúz gazdaságot, amely ugyancsak szereti, szívesen fogadja a külföldi befektetőket. A statisztikák tanúsága szerint a legjelentősebb működőtőke exportőrök Georgia irányába az EU-országok (6,3 milliárd dollár), Azerbajdzsán (5 milliárd), Nagy-Britannia (4,6 milliárd), Törökország (1,4 milliárd), USA (1,1 milliárd), valamint Kína és Oroszország 0,8, illetve 0,7 milliárd dollárral. Georgiában meglehetősen alacsonyak a céges és a személyi adókulcsok.
Tavaly és idén visszaesés tapasztalható mind a turisták számának, mind pedig a működőtőke beáramlásának alakulásában. Szakértők véleménye szerint ezek első számú oka a tavalyi választásokat követő társadalmi nyugtalanság és politikai bizonytalanság. Itt érdemes megjegyezni, hogy a külföldön dolgozó grúzok éves hazautalásai elérik a 4 milliárd dollárt.
Kína sem akar lemaradni
A csodálatos Kaukázusban élénk út- és alagútépítési tevékenység folyik külföldi finanszírozással. A készülő hosszú alagutak be- és kijáratánál rengeteg a kínai feliratú munkagép, ott vannak a munkásszállók a kínai munkások részére is. Hírek szerint Kína finanszírozza és építi a Fekete-tengernél, Anakliában az ország első mélyvízi kikötőjét -2 milliárd dollár értékben.
Fontosabb gazdasági mutatók
A Világbank adatai szerint a lakosság 11,8 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, de ez az arány rohamosan csökken. A munkanélküliség is folyamatosan mérséklődik, tavaly 14 százalékos volt. Grúzia csak vízienergiával rendelkezik, kőolaj- és földgáz szükségletének csaknem teljes egészét Oroszországból és Azerbajdzsánból importálja.
Ami az inflációt illeti: 2023-ban 2,5, tavaly 1,1 százalékos volt, idén várhatóan 2,6, jövőre 3 százalék körül alakul majd a pénzromlás.
A Világbank statisztikái szerint 2010 és 2019 között a GDP évi átlagos növekedése 4,7 százalékot ért el. A gazdasági növekedés tavaly 9,4 százalékos volt, az idei esztendőre 6 százalékos növekedést prognosztizálnak, jövőre pedig 5 százalékost. 2024-ben a bruttó hazai termék 33,8 milliárd dollárral volt egyenlő. Ahogy már szó volt róla, ennek az összegnek a 68 százalékát a szolgáltatási, 24 százalékát az ipari, 8 százalékát pedig a mezőgazdasági ágazat állítja elő. Ez utóbbi szektor foglalkoztatja a dolgozók 40 százalékát, s ez azt is jelenti, hogy meglehetősen alacsony az agrárszektor hatékonysága.
Export-import, főbb piacok
Georgia nagy mennyiségű mangánnal és rézérccel rendelkezik, kohászata, acélipara és fafeldolgozása is fontos gazdasági tényező. A mezőgazdaságban a szőlő, a tea, a mogyoró, valamint az állattenyésztés a meghatározó. Exportjában a műszaki felszerelések, a vegyipari és az ásványi cikkek, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek játszanak fontos szerepet.
A behozatalban a kőolaj, a földgáz, az ipari termékek, a közlekedési eszközök és a gyógyszerek dominálnak. A búza- és a lisztimport 90 százaléka Oroszországból érkezik. Az ország külkereskedelmi mérlege többnyire deficites, az éves hiány általában eléri a GDP 20 százalékát.
Ami a főbb exportpiacokat illeti: a sort Kína vezeti, majd Azerbajdzsán, Oroszország és Örményország a sorrend. Az import döntően Törökországból, Oroszországból, Kínából az USA-ból és Németországból származik. Miután Georgia kőolaj- és földgázellátása nagy részben Oroszországból történik, emellett a grúz külkereskedelemben Moszkva részesedése számottevő, Grúzia nem csatlakozott az Oroszország ellenes szankciókhoz. Szakértők véleménye szerint erőteljesen fokozódik az orosz nyomás a grúz gazdaságra.
Oroszország Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta több mint 100 ezer orosz ember érkezett, menekült Georgiába. Egynegyedük saját vállalkozásba kezdett, a többség pedig alkalmazottként állt munkába.
Hatalmas lehetőségek a Kaukázusban
Már volt szó a grúziai Kaukázus természeti szépségeiről. Ez a táj hatalmas befektetési és fejlesztési lehetőségeket kínál mind a belföldi, mind a külföldi tőkének. Már ma is vannak a hegyekben modern szállodák, síliftes sípályák, kisebb bevásárló központok. A platókon újabb és újabb szállodák, üdülő komplexumok épülnek, láthatóan figyelemmel a környezet megóvására. A hegyekben is sok idegenforgalmi munkahelyet sikerült eddig is és a jövőben is létrehozni. Nagy üzleti lehetőséget kínálna egy transzkaukázusi multinacionális idegenforgalmi cég, de erre a belátható jövőben valószínűleg nem kerül sor politikai okok miatt.
Vegyen Sztálint!
Georgia történelmében és idegenforgalmában fontos szerepe van Gorinak. Ebben a városban született Sztálin. Külföldről és belföldről is sokan keresik fel a hatalmas parkban lévő Sztálin-múzeumot, ahol nyomon lehet követni azokat a békés és háborús évtizedeket, amikor a „gazda” volt az első számú vezető a Szovjetunióban. A vezérnek küldött ajándékok között nem nehéz felfedezni a Gellérthegyen volt szovjet felszabadítási emlékmű kicsinyített mását. Ugyancsak megtekinthető a parkban – a természeti erők rongálásától megvédő tető alatt – az a kis falusi ház, ahol Sztálin született és nevelkedett az alagsorban.
Látogatható az a konyhával, fürdőszobával, hálóhelyiséggel, tárgyalóval felszerelt vasúti kocsi is, amellyel Sztálin utazott a második világháború idején a szövetséges hatalmakkal külföldön folytatott tárgyalásokra. A több épületből álló emlékmúzeum ajándékboltjában meglehetősen sajátos a kínálat: borok Sztálin-címkével, a hadvezérével azonos térképtáskák, a pártfőtitkár portréjával „díszitett” textilszatyrok, faliórák és -tányérok, de ennyi elég is a 21-dik század helyi kínálatából. A sors fintora, hogy a park végével szemben egy kaszinó várja vendégeit…
Stabil a lari
Viszonylag stabil a helyi valuta, a lari. Egy dollár 2,7 larival, egy lari pedig mintegy 125 forinttal egyenlő. (Egy liter 95-ös benzin ára 2,70 lari körül mozog.) Georgia számos nemzetközi szervezetnek tagja, többek között az Európa Tanácsnak, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Szervezetének, a Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ), és a sort még hosszan lehet folytatni.
Miközben jelentős összeget tesz ki a beáramló külföldi működőtőke, a külföldi adósságok elérik a GDP 90 százalékát. A költségvetési hiány kezelhető szinten van, a bruttó hazai termék 3 százalékával egyenlő.
Az idei előrejelzések szerint a gazdaság mozgatórugója továbbra is a szolgáltató ágazat, ezen belül pedig elsősorban az idegenforgalom. A tengerpart és a Kaukázus nagy fejlesztési, fejlődési lehetőségeket – síelés, vízi parkok, hajózás stb. – kínál.
Látnivaló, hogy Grúzia nyersanyagokban – egy-két kivétellel – nem gazdag ország. Ugyanez vonatkozik az energia ágazatra is, ahol a kivételt a vízi energia jelenti. Ugyanakkor fontos tranzitútvonala a kőolajnak és a földgáznak. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar dinamikusan fejlődik, termékei fontos exportcikkei az országnak. Sok a tartalék az ipari és a mezőgazdasági termelés hatékonyságának a növelésében.
Egy keddi éj a reptéren
Grúzia második legnagyobb városának, Kutaiszinak a repülőterén egy kedd éjszaka a többségében magyar tulajdonban lévő fapados légitársaság hat gépe érkezett és indult. Más légitársaság gépe nem volt látható a reptéren. A menetrendi tájékoztató-tábla szerint Georgiát Európa számos nagy városával a magyar fapados járatai kötik össze. Az a felületes benyomás alakult ki, hogy Kutaiszi repülőterét a magyar fapados „tartja el”. Egyébként a Budapestre tartó járaton egy szabad hely sem volt.
A nyugalom jövőt teremt
Georgia nagy élményt jelent az odalátogatók számára. Nem Európa, nem Ázsia, ugyanakkor mégis Európa és mégis Ázsia. A gazdasági elemzések és előrejelzések arról tanúskodnak, hogy a politikai nyugtalanság, bizonytalanság egy kicsit lefékezika mutatók korábbi szárnyalását. A kedélyek remélhetően hamarosan megnyugodnak, s akkor a volt szovjet tagköztársaság zavartalanul folytathatja a demokrácia és a kapitalizmus építését.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
