Kevés ország van a világon, ahol a kormány, a központi bank, a szakszervezetek, valamint a gazdasági és az üzleti élet szereplői örömmel fogadják, hogy az infláció végre felkúszott 2 százalékra, s ez kedvező hatással lehet az egész gazdaságra. Ez történt a közelmúltban Japánban, ahol a deflációs évek után beköszöntő pénzromlástól várják a jövedelmek növekedését, s ezen keresztül a hazai vásárlóerő bővülését. A szigetország gazdasága nem versenyezhet a 320 kilométer/óra sebességgel haladó rakétavonat, az állami Shinkansen vasúthálózat gyorsaságával, de már a mérsékelt élénkülés is lendületet, növekedést hoz és jelent a „felkelő Nap országa” számára.
Ismeretes és sokak számára emlékezetes, hogy az elmúlt évszázad hetvenes és nyolcvanas éveiben a világot elárasztották az olcsó és jó minőségű „Made in Japan” termékek az elektronikától a textiliparig. Ezekben az évtizedekben az ugyancsak olcsó és magas minőséget képviselő autók exportja miatt is szárnyalt az ország gazdasága.
Pillanatfelvétel a jelenlegi gazdasági helyzetről
Ebben az időszakban Japán – dollárban számolva – az USA után a világ második legnagyobb gazdasága volt. Ezután három elvesztegetett évtized következett a szigetország gazdaság-történetében, s időközben Kína vette át a második helyet. A jen gyengülése miatt néhány éve Németország került Japán helyére a harmadik helyre. A japán gazdaság szakértők többségének véleménye szerint a szigetország 2026-ban a jelenlegi negyedikről az ötödik helyre csúszik le, a negyedik hely várományosa a sokkal kedvezőbb korfával rendelkező India.
Helytelen volna „temetni” a japán gazdaságot, ugyanis az egész világgazdaságban – sok tényező együttes hatásaként – jelentős átrendeződésnek lehetünk tanúi. Az ázsiai szigetország GDP-je 2023-ban 1,5, tavaly 0,8 százalékkal növekedett, az idei évben pedig a bruttó hazai termék várhatóan 0,5-0,7 százalékkal bővül majd. A GDP-adatok arra utalnak, hogy a világ jelenleg negyedik legnagyobb gazdasága továbbra is képes növekedni, annak ellenére, hogy számos kihívással kell szembenéznie. A globális gazdasági lassulás, a kereskedelmi feszültségek és a geopolitikai bizonytalanságok ellenére Japán gazdasága viszonylag stabil maradt. (További fontosabb gazdasági mutatókról a későbbiekben még lesz szó.)
A vártnál jobb tavalyi teljesítmény mögött több tényező áll: a belföldi fogyasztás élénkülése, a vállalati beruházások növekedése és az export ágazat teljesítménye egyaránt hozzájárulhatott a pozitív eredményekhez. A japán kormány és a központi bank várhatóan továbbra is támogató gazdaságpolitikát folytat a növekedés fenntartása érdekében. Az elkövetkező hónapokban kulcsfontosságú, hogy az ország hogyan kezeli a globális gazdasági bizonytalanságokat, miközben igyekszik fenntartani a belső fogyasztói keresletet, ösztönözni a vállalati beruházásokat, valamint az exportot.
Autóvásárlás: csak parkolóhellyel
Japánban igencsak fegyelmezettek az emberek, s az odafigyelés nem csak az üzleti életre, hanem a környezetvédelemre, az egymással való szolidaritásra is jellemző, s a példákat még hosszasan lehetne sorolni. Habár közben az utcák, a pályaudvarok, a parkok stb. ragyognak a tisztaságtól, egy eldobott papírt, palackot, csikket nem lehet látni, addig a közterületeken nincsenek hulladékgyűjtő edények. „Ne dobj el semmit, vidd haza a szemetedet és azt otthon szortírozzad papír, műanyag, üveg stb. gyűjtőidbe” – így szól az elvárás, amelyet száz százalékig betartanak. A külföldi látogató nem tehet mást, mint a szálláshelyére viszi magával a „megtermelt” napi hulladékot. Ugyancsak a környezet védelmét, a közterületek zsúfoltságának csökkentését szolgálja az autóvásárlás mikéntje. Az autókereskedő csak akkor ad el gépkocsit, ha a vevő igazolni tudja, hogy van saját vagy bérelt garázsa, illetve kerti beállója.
Infláció, béremelés, fogyasztás növekedés, fellendülés
Visszatérve a 123 milliós lakosságú Japán gazdaságára: a belső kereslet, a lakossági fogyasztás, valamint a céges beruházások még a COVID-19 járvány előtt visszaestek, illetve stagnáltak, s ez az irányzat a pandémia után is folytatódott 2023-ig. (2016-ban a Bank of Japan megkezdte a negatív kamatpolitika megszüntetését a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében, valamint a folyamatos deflációs nyomás felszámolását.) A gazdaságot tehát a defláció, a negatív kamat is gyengítette, változást végül is a Bank of Japan élénkítő akciói hoztak, hoznak.
Például a 2-3 százalékos infláció miatt a szakszervezetek béremelést követeltek, meg is történt a csaknem 6 százalékos bérnövekedés. Ezt a cégek is örömmel megadták, ugyanis a magasabb bérek nagyobb lakossági fogyasztást jelentenek, vagyis a keresletbővülés ösztönzi a gazdasági növekedést. A központi bank azt reméli, hogy a nagyarányú béremelés rábírja a fogyasztókat a költekezésre, serkenti a keresletet és emeli az árakat. Ezzel együtt meglehetősen lassú a japán gazdaság talpra állása.
K+F-re megy a GDP csaknem 4 százaléka
Érdemes megjegyezni, hogy a japán gazdaság hajtóerői a 21-dik század eddig eltelt éveiben a belső fogyasztás, az export növekedése, valamint az innováció. Japán a világ egyik vezető országa a tudomány, a technológia, a gépészet és az orvostudomány területén. Az országban mintegy 700 ezer tudományos kutató dolgozik. A világ államai közül Japán költi a harmadik legnagyobb összeget költségvetéséből tudományos és technológiai fejlesztésekre. 2022-ben a szigetország a GDP 3,7 százalékát fordította kutatási és fejlesztési tevékenységre. A 2024-ben publikált Fortune 500-as céglistán a japán vállalatok száma 40 volt. Előkelő helyen szerepelt a listán a világ első számú autóipari cége, a Toyota.
Ezek a tényezők is hozzájárulnak ahhoz, hogy miközben Japán a világ legnagyobb nyersanyag- és energiahordozó importőre, nyersvas-, acél- és alumínium- feldolgozásával a világ élvonalába tartozik. Világelső autó- és hajógyártásban. Feldolgozóiparának vezető ágazata a sokoldalú gépgyártás, világhírűek szuperexpressz vonatai is. Csúcstechnológiát alkalmaznak a japán cégek a mikroelektronika, a műszeripar, a biotechnológia és az elektronikai ipar területén is. A robotika kulcsfontosságú gazdasági tényező: Japánban van a világ 740 ezer robotjából 410 ezer, s a szigetország gyártja a legtöbb ipari robotot a világon.
Elöregedő társadalom, kevés újszülött
Az utcákon, a bevásárló központokban, a tömegközlekedési járműveken stb. sokan viselnek maszkot. Így volt ez a pandémia előtt is, ugyanis a lakosság fél a fertőzésektől, emellett már egy nátha esetén is vigyáz a többiekre. Ugyancsak a személyes higiéniát szolgálja, hogy az üzletekben a hitelkártya mellett elterjedt az érintés nélküli készpénzes fizetés. A pénztáros nem ér hozzá pénzhez, megteszi ezt helyette egy egyszerű fizető automata. Ez úgy működik, hogy a vevő a számla összegét, vagy annál nagyobb bankjegyet behelyez egy pénzfogadó nyílásba és a visszajáró (bankjegy és érme) a számlával együtt pillanatok múlva megjelenik egy másik nyílásban.
Már rövid távon is komoly gondot jelent a gazdaság számára is az elöregedő társadalom, miközben igen alacsony a születési ráta, vagyis gyors ütemben csökken a népesség. A munkanélküliség mindössze 2,3 százalékos, a lakosság 61 százaléka dolgozik. A munkaerő 73 százalékát (!) a szolgáltatási ágazat, 24 százalékát az ipar és 3 százalékát a mezőgazdaság foglalkoztatja. Itt érdemes megjegyezni, hogy a szolgáltató ágazat 72, az ipar 27, a mezőgazdaság pedig 1 százalékkal járul hozzá a GDP-hez.
Egyenruha és toaletkultúra
Vissza az utcára, a mindennapokhoz. Szinte mindenki hátizsákkal jár, valóságos egyenviselet kortól és nemtől függetlenül. Ha már egyenviseletről esett szó, a diákok fegyelmezetten hordják egyenruháikat, amelyek a valóságban nem „egyenek”. Minden általános és középiskolának más-más anyagból, mintából áll össze az egyenruhája. Abban egységes, hogy hófehér blúz és ing, sötétkék szoknya és nadrág. Más a szoknya és a nadrág hossza az alsó- és a felső tagozatban, a középiskolásoknál ebben nincsen különbség. Viszont minden diák (hasonlóan a felnőttekhez) sportcipőben jár, ami egy kicsit elüt az egyenruhától.
Nem tabu-téma Japánban a WC-használat. Sok a toalet az utcákon, az üzletekben a megállókban stb. Nagyon tiszták és ingyenesek. Ez utóbbit azzal magyarázzák, hogy az anyagcsere emberi szükséglet. Bárkivel bármikor bárhol előfordulhat, s a használatért nem szabad pénzt kérni, ez nem lehet üzlet tárgya. Az éttermek, az üzletek stb. nem zavarják el a csak WC-használatra betérőket, nem várnak el tőlük vásárlást, fogyasztást. Igencsak emberi, emberséges hozzáállás.
A japán toaletkultúra magas színvonalát jól jellemzi, hogy az ülőalkalmatosságok mellett valóságos kapcsolótábla van a falon. Ezen lehet szabályozni, beállítani az ülőke fűtését, az öblítővíz nyomását, az első és hátsó „alvázmosás” vízhőmérsékletét is.
Külkereskedelem, működőtőke export
A négy nagy és számos kisebb szigeten elterülő, 3 ezer kilométer hosszú ország számára a külkereskedelem az egyik legnagyobb növekedési és bevételi forrás. 2024-ben az export értéke 691, az importé pedig 721 milliárd dollár volt, vagyis a külkereskedelmi mérleg – japán mértékkel számítva – enyhén deficites volt. Mind az exportban, mind az importban a szigetország első számú partnere Kína, mintegy 22-22 százalékos részesedéssel. A kivitel legfontosabb célországai Kína után az USA 20,6, az ASEAN országok 13,9 és az EU 9,7 százalékkal. A behozatalból az USA 10,5, az EU 10,4, Ausztrália pedig 7,1 százalékkal részesedett tavaly.
Japán a világ első számú működő tőke exportőre. 2021-ben például 147 milliárd dollár japán működő tőke „landolt” a világ több országában, míg ugyanebben az évben külföldről 25 milliárd dollár érkezett ugyanebben a „műfajban”. S még egy érdekes statisztikai adat: 2023-ban Japán külföldi adóssága 4,54 billió dollár volt, ez az összeg a GDP 103 százalékával volt egyenlő. (Ez a hatalmas szám egyben arra is rávilágít, milyen nagy összeget tesz ki az ország bruttó nemzeti terméke.) Az ázsiai szigetország a világ első számú hitelnyújtója.
Az idősek tisztelete alapszabály Japánban
Japánban igen fejlett a tömegközlekedés, elsősorban a vonat- és a metró hálózat. A nagyvárosokban 3-4 szinten helyezkednek el (egymás alatt, illetve fölött) a metróállomások, amelyek mozgólépcsőkkel és -járdákkal érhetők el. Káosz nincs, hiszen – mint mindenhol Japánban – az angol feliratok is tájékoztatást nyújtanak.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a szigetországban nagy tisztelet övezi a cégeknél, az intézményeknél, s nem utolsó sorban a közlekedésben az idősebbeket. A metrón például már 50-60 éves utasok láttán is azonnal felpattannak a fiatalok ülőhelyükről és átadják azokat. Az üzleti életben pedig szinte kérlelik a nyugdíjba vonulókat, hogy részmunkaidőben jöjjenek vissza a vállalathoz, mert szükség van a tapasztalataikra, a kapcsolataikra és a rutinra.
Szöveg és fotó: Dr. Gonda György, CMC vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
