Szinte az egész világon felkapott Dubajtól alig egyórás repülőútra van az Arab-félsziget még alig ismert gyöngyszeme, az ománi szultánság. Omán a magas jövedelmű országok sorába tartozik, s egyúttal a Perzsa-öböl térségének legmodernebb társadalmú, s igen vonzó gazdasági és befektetési lehetőségeket kínáló állama. A Hormuzi-szoros egyik oldalát ellenőrző ország egyrészről abszolút monarchia, másrészről pedig jóléti állam.
Kevés ország mondhatja el magáról, hogy nincsen személyi jövedelemadó, nincsen társadalombiztosítási és nyugdíjárulék, az alap- és a középfokú oktatás, valamint az orvosi ellátás ingyenes. Szinte minden áfa-mentes, csak néhány termékre és szolgáltatásra vezettek be a közelmúltban 5 százalékos általános forgalmi adót. A tervek szerint 2028-tól az évi 110 millió dollárnál magasabb jövedelmekre 5 százalékos vagyonadót vetnek ki.
A jóléti állam „áldásai”
Egy nemzetközi szakmai felmérés szerint Ománban van a világ nyolcadik legjobb egészségügyi ellátási rendszere. A lakhatás rezsiköltségei eddig ingyenesek voltak, most néhány szolgáltatásért szinte jelképes hozzájárulást kell fizetni. Még hosszasan lehetne sorolni a jóléti állam „áldásait”, amelyeket elsősorban a kőolaj- és földgázexport bevételei finanszíroznak.
A városok, valamint a kisebb települések is igen tiszták, a lakóházak és a középületek vakítóan fehérek, az utcákon, a tengerparton, a sivatagban nincs szemét; úgy tűnik, Ománban komolyan veszik a zöld fenntarthatóságot. Nincsenek felhőkarcolók, a házak magasságát szigorú előírások szabályozzák. Az emberek ápoltak, udvariasok, vendégszeretők, szinte mindenki beszél angolul.
Kedvelt az állami szektor, sok a vendégmunkás
Az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Jemen által határolt ország területe mintegy háromszorosa hazánkénak, lakossága eléri az ötmilliót. Az elsősorban indiai és pakisztáni vendégmunkások a statisztikák tanúsága szerint 2,5 millióan vannak, hazautalásaik meghaladják az évi tízmilliárd dollárt. (A helyiek szerint ők az egyharmadát, felét keresik az ománi béreknek, de ezek az összegek így is jóval magasabbak, mint a vendégmunkások hazájában.)
Érdekesség, hogy az ománi állampolgárok kétharmada az állami szektorban (közigazgatás, állami vállalatok, rendőrség, hadsereg stb.) dolgozik. A privát szektorban foglalkoztatott omániak 80 százaléka a legnagyobb hazai cégek 10 százalékának az alkalmazottja.
Szultánok aranykora
A főváros, Maszkat egyik tengeri öblében ringatózik hadinaszádok őrzése mellett a szultán többemeletes jachtja. A másik luxushajóját az uralkodó éppen most megvételre kínálja. Omán igen gyors ütemű fejlődése és gyarapodása 1970-ben kezdődött, amikor Qaboos bin Said szultán szinte kinyitotta az országot, a gazdaságot és a társadalmat. Abban az évben az országban még egy méter autópálya sem volt, ma pedig behálózzák Ománt, s használatuk természetesen ingyenes.
Utóda, a 2020-ben hatalomra került Haitham bin Tariq folytatta és gyors ütemben folytatja az ország felvirágoztatását. (Érdemes megjegyezni, hogy a világon csak két szultánság van, Omán és Brunei.) A szultán egyben miniszterelnök, felügyeli a külügyeket és a hadügyet. Az országban nincsenek pártok, de a parlament enélkül is működik. Omán egyik alapítója az 1981-ben létrehozott, hat országot felölelő Önölmenti Országok Együttműködési Tanácsának.
Az üzletekben, plazákban minden világmárka jelen van, ugyanez mondható el a gépkocsikról és a szállodákról. A gazdagságnak számos jele van, de ezek nem hivalkodóak. Az ománi állampolgárok jól élnek, nincsen munkanélküliség, a havi átlagjövedelem mintegy 950, a minimálbér pedig 350 Riad. (Egy dollár 0,36 Riaddal, hivatalosan OMR-rel egyenlő.) Az infláció pedig 0,6 százalék volt tavaly.
Gazdasági körkép érdekes adatokkal
Vessünk egy hosszabb pillantást Omán gazdaságára és gazdagságára. Az ország a világ 22-dik legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, amelynek mennyisége 55 milliárd hordó. Az ismert földgázkészlet 850 milliárd köbméter, a világon a huszonnyolcadik legnagyobb. E számok tükrében érthető, hogy Omán gazdaságában kiemelkedő jelentősége van a kőolajnak és a földgáznak: az ország bevételeinek 75-80 százaléka származik e két energiaforrás exportjából, hozzájárulásuk a GDP-hez meghaladja az 50 százalékot. (Egy liter normál benzin a kutaknál – átszámítva – mintegy 280 forintba kerül.) Egyébként a Hormuzi-szoroson halad át tankhajókon a világ kőolajkereskedelmének egyötöde.
A két fontos nyersanyagra az elmúlt évtizedekben fejlett petrolkémiai és vegyipar épült. Itt érdemes megjegyezni, hogy jelentős az arab ország réz-, króm-, vasérc-, és kőszén bányászata is. 2024-ben az ománi gazdaságban a feldolgozóipar növekedése volt a leggyorsabb, elérte a 8,5 százalékot.
A foglalkoztatottak 48 százaléka a meglehetősen fejlett és sok-sok megrendeléssel rendelkező építőiparban, 15 százaléka a kereskedelemben és 12 százaléka a feldolgozóiparban dolgozik.
Omán fejlett szolgáltató ágazattal rendelkezik. Sok embert foglalkoztat és sok bevételt hoz a bankszektor, a távközlés, a kikötői és logisztikai szolgáltatások, a hajójavítás, valamint a szélsebesen fejlődő és növekvő idegenforgalom.
A geológiai adottságok miatt Omán területének csak egy százaléka áll mezőgazdasági művelés alatt. Elsősorban gyümölcsöt és zöldséget termelnek, Omán a világ kilencedik legnagyobb datolya exportőre, és jelentős a tömjén kivitel is. A mezőgazdasági termőterület felét viszont a datolyatermesztés foglalja el.
A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az ország 50 százalékban önellátó, a másik 50 százalékban pedig importőr. 2023-ban a teljes ománi export értéke 40, az importé pedig 90 milliárd dollár volt. Exportban a legfontosabb célországok az Emírségek, Szaúd-Arábia, Kína, India és az USA. A behozatal többsége ugyancsak az Emírségekből, Szaúd-Arábiából, Kínából, Indiából és Katarból származik.
A GDP növekedése 2022-ben 4,3, 2023-ban 1,2, tavaly 1,6 százalékos volt, az idei esztendőre 2 százalék körüli bővülést vár a központi bank előrejelzése. Abszolút értékben a bruttó hazai termék értéke 2024-ben 107 milliárd dollár volt. (Összehasonlításul: Kuvait éves GDP-je 160, Bahreiné pedig 48 milliárd dollár volt tavaly.) Az államadósság a GDP 35,5 százalékával egyenlő, ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem számít magasnak.
A bazártól a robot-zsokékig
Vissza a „hétköznapokba”. A fővárosban sok múzeum kínál érdekes és értékes látnivalókat, a nagy meglepetés azonban a kívül-belül világszínvonalú operaház, ahol gyakran lépnek fel világhírű művészek. A boltok nagy áruválasztékában fontos szerepet játszanak a hazai és a regionális márkák. Az élénk bazárban a hamisítvány-divatcikkek helyett inkább a hazai kézműves termékeket kínálják. Alku természetesen itt is kötelező.
Az üzletekben ugyan vannak kínai áruk, de Ománban az indiai könnyűipari termékek dominálnak. (Omán második legnagyobb városában, Nizwában hetente egyszer tartanak állatvásárt. A színes és hangos forgatagban nagy licitálás folyik a kecskékre és a szarvasmarhákra, úgy tűnik, mindenki jó üzletet csinál.)
A városokban nincsenek parkolójegy automaták, az egész országban csak mobiltelefonon keresztül lehet parkolni. A tevéknek a sivatagon kívül is fontos „szerepük” van. Rendszeresen rendeznek teve szépségversenyeket, ahol fogadásokat lehet kötni a zsűri döntésére. Ennél nagyobb üzletet jelentenek a teveverseny futamok, amelyek hasonlóak a lóversenyhez. Viszont jelentős különbség, hogy a tevék hátán robot-zsokék ülnek, amelyeknek távirányítással adnak parancsokat. Ez utóbbiakat az elektronikus robot-zsokék azonnal továbbítják mozgásra ösztönző parancsok formájában a tevéknek. A helyiek szerint hatalmas pénz van ezekben a versenyekben.
Visszaevezve a gazdaság „vizeire”: jelentős ágazat a halászat, nem kevésbé a hajójavítás. A következő 15 évben nagy kikötőfejlesztési és -modernizálási projektekre kerül sor a fővárosban, valamint Surban, Duqmban, Soharban és Salalahban. Ez utóbbi város a nemzetközi nyaralóturizmus kedvelt célpontja is.
Száguld az idegenforgalom
Omán a Közel-Kelet leggyorsabban növekvő turisztikai célpontja. Jelenleg az idegenforgalmi ágazat hozzájárulása a GDP-hez 2,5 százalék, a tervek szerint ez az arány 2040-re eléri majd a 6-7 százalékot. Az országban igen sok a természeti látnivaló, kellemesek a tengerpartok, gyönyörűek a hegyek, élményt nyújt a sivatag, változatosak és ízletesek az ételek, s nem utolsó sorban jól fejlett az általános infrastruktúra. Sok, szinte minden igényt kielégítő szálloda épül a tengerpartokon. Meg nem erősített helyi szóbeszéd szerint az amerikai elnök ingatlanfejlesztő cége is érdekelt néhány ománi szálloda felépítésében.
Vision 2040, a jövő képe
2040 azért is fontos Omán életében, mert az érvényben lévő gazdasági, fejlesztési terv a Vision 2040 elnevezést viseli. Ennek főbb céljai egyrészről az olajfüggőség csökkentése a gazdaság diverzifikálásával, másrészről az erőteljes iparosítás. Néhány további célkitűzés: a nemzetközi versenyképesség javítása, a privatizálás felgyorsítása, általános innováció, ipari övezetek létrehozása, munkaerőpiaci reform, a gazdasági növekedés évi 5 százalék körüli stabilizálása, az egy főre jutó GDP 90 százalékos bővülése az időszak végére. A Vision 2040 vaskos dokumentum, amely minden ágazatra kiterjed. Némi túlzással állítható, hogy ma Ománban minden a Vision 2040 jegyében történik. Megkülönböztetett figyelemben részesül az oktatás (a humán tőke fejlesztése), amely szakemberek véleménye szerint minden szinten magas színvonalú. A fiatal generáció már most sok-sok kedvezményt, segítséget kap az államtól.
Minden jel arra mutat, hogy mind az állami, mind pedig a magán szektorban igencsak komolyan veszik a Vision 2040 céljainak időközi és végső határidőre való teljesítését. A központi bank szerint a makrogazdasági kilátások stabilak, s a célkitűzések teljesítését az egészséges pénzügyi rendszer is támogatja. Látnivaló tehát, hogy a diverzifikált gazdaság létrehozásával párhuzamosan folyik az olajfüggőség mérséklése a nemzetgazdaságban.
A külföldi működőtőke egyre aktívabb
Ebben a törekvésben fontos szerepe van a külföldi működőtőkének. 2023-as adatok szerint Ománba a korábbi időszakban összesen 47,5 milliárd dollár érkezett, ez az összeg nincs távol az éves GDP felétől. A statisztikák szerint a legtöbb működőtőke Nagy-Britanniából, az Egyesült Arab Emírségekből és Kuvaitból származott, származik. Az olaj- és gázipar részesedése 54, a pénzügyi közvetítéseké pedig 15 százalék. A várakozások szerint nagy összegű külföldi beruházások landolnak majd az idegenforgalom terültén is.
Talány a dubaji repülőtéren
A látogatóval nem csak Ománban, hanem az odavezető úton is történhet sok érdekesség. A dubaji repülőtéren feltűnt, hogy az egyik hivatalos pénzváltó a következő felirattal igyekszik ügyfeleket szerezni: „maradék pénzét annyiért váltjuk vissza, amennyiért vásárolta”. Rejtély – de bizonyára megfejthető – vajon mi ebben az üzlet?
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
