A francia üzleti kultúra nagyon megváltozott, nemzetközibb lett az elmúlt években. Ez nagyban megkönnyíti azoknak a munkáját, akiknek angol az üzleti nyelvük. Természetesen ennek ellenére a szimpátia szempontjából némi előnyt élveznek azok, akik franciául szólalnak meg – állítja László Attila, aki egykor a Malév párizsi képviseletvezetőjeként dolgozott Párizsban, ma pedig Metzben él családjával és onnan jár a közeli Luxemburgba, ahol egy négycsillagos szálloda értékesítési vezetője.
– 1991-ben kerültem Franciaországba és úgy látom, hogy nagyjából az elmúlt évtizedben alaposan megváltozott az az általam rendkívül megkedvelt francia üzleti élet és üzleti kultúra, amit egykor megismertem. Abban az időben még az a prekoncepció élt az emberek fejében, hogy a germán és az angolszász üzleti kultúra keményebb, ezért hatékonyabb, mint a mediterránabb francia. Ez már akkor sem volt igaz. Jóllehet Franciaország üzleti értelemben sem említhető egyféle: Párizs és régiója egészen más stílust képvisel, mint az ország többi része, miközben eltérés van az északi és a déli városok közötti stílusában is, hiszen más a hagyomány, a kultúra és a társadalom összetétele is, ami természetesen az üzlet világára is hatást gyakorol – fejti ki László Attila.
Szerinte az elmúlt időszak legnagyobb változása az, hogy ahol a multinacionális cégek tevékenykednek, ott lényegesen erőteljesebb lett az angolszász üzleti kultúra által meghatározott jelleg. Ennek hatása pedig egészen a mindennapokig érezhető.
“Abban, hogy korábban különösen a németek és az angolok mediterrán kultúrából eredő lazaságot tulajdonítottak a franciáknak elsősorban abból eredt, hogy többségük nem beszélt idegen nyelvet, ami nagyban megnehezítette a kommunikációt, ugyanakkor a külsőségeket – például a gasztronómiai szokásokat tekintve – egyértelmű volt, hogy a franciák szeretik az életet. Mára viszont különösen Párizsban és a környékén alapjaiban megváltozott a helyzet. A fiatal üzleti generáció tökéletesen beszél angolul, miközben a régi idők romantikája abból a szempontból is a múlté, hogy ma már elképzelhetetlen, hogy valaki 9-kor kinyit, délben két órára bezár ebédszünetet tart, és utána 6-ig, hétig nyitva tart. Ez ma már nem így működik. Mint mindenütt, itt is korán kezdenek reggel, este pedig későn fejezik be a napot. Arról nem beszélve, hogy ma már az üzleti ebédek sem kétórásak, borral gazdagítva…”
László Attila úgy látja, az még ma is tény, hogy a párizsiakban, mind a magánéletben, mind az üzleti életben érződik egyfajta tradicionális büszkeség, de ezt nem szabad sértésnek venni, mert nem az adott személynek szól, hanem egy jelentős nemzethez kötődő életszemlélet általános megnyilvánulása. A vidéki városokban és vidéken azonban mindez abszolút nem létezik. Ott sokkal barátibb, részletekbe menőbb, sokkal intenzívebb, kedvesebb a légkör. Ami nem jelenti azt, hogy ők rosszabb üzleti partnerek lennének, mint a Párizsban vagy a régiójában létező cégek, hanem azt, hogy egy másfajta kultúrához kötődve, másfajta eszközökkel lesznek ugyanolyan sikeresek.
“Amint említettem, a jelentős változások közé tartozik az is, hogy ha például egy magyar üzletember egy jó termékkel, vagy szolgáltatással érkezik Franciaországba, a tárgyalások során egyáltalán nem jelent hátrányt, ha angolul szólal meg. Azt viszont természetesen örömmel veszik, ha valaki franciául beszél, de azt gondolom, ha valaki tökéletesen beszél angolul és szerényebb a francia tudása, csak az illedelmesség kedvéért ne franciául folytassa a tárgyalást, mert ezzel akár hátrányba is hozhatja magát. Ilyenkor megfelelő gesztus az, ha a bemutatkozásnál szólal meg franciául, és ha ilyenre sor kerül, a társasági eseményeken érdemes a francia nyelvet használni, amivel gesztust tehetünk a házigazdáknak.”
Francia feleségével és lányaival Franciaország észak-keleti részén élő, már tőzsgyökeres franciának számító üzletember szerint annak ellenére, hogy a franciák, mint minden nép, szívesen panaszkodik, a francia gazdaság a járvány ellenére is jól működik, és ami a francia piac felé igyekvő magyar cégeknek is előnyös, mára a digitális ügyintézés is jelentős szerepet kapott a hivatalos ügyek intézésében, ami a cégalapítást is jelentősen megkönnyítheti.
“Igaz ma már Franciaországban is előtérbe került a technokrata szemlélet és az üzleti ebédek is lerövidültek, az üzleti sikerek mellett Párizs és Franciaország azért is megér egy utat, mert a hangulat magával ragadó, a látnivalók fantasztikusak és természetesen a gasztromia is káprázatos. Igaz itt is érezhető a változás: különösen a párizsi régióban ma már a világ szinte minden nemzetének konyhája is megjelent, amire a franciák is abszolút nyitottak. Egyébként pedig a tradicionális francia konyha, ami régiónként változik, a maga különleges fogásaival és boraival biztosan senkinek sem okoz csalódást.
