Magánszemélyként vállalkozói jövedelemadózás, átalányadózás, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egyszerűsített foglalkoztatás, önálló tevékenység és munkaviszony létesítése, cégként pedig kisvállalati, valamint társasági adózás. Távirati stílusban jelen pillanatban ezek a lehetséges alternatívák, amelyek a KATA szabályozás szigorodása miatt elérhetőek a tételes adózásból kiesők számára. De pontosan milyen szabályai vannak az egyes adónemeknek? Jelen áttekintésben a céges formában működő adózók előtt nyitva álló opciókat vizsgálja a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég.
„Összefoglalónknak kiemelt aktualitást ad, hogy az augusztus 9-én kihirdetett, 297/2022. Kormányrendelet alapján a 2022. augusztus 31-én a KATA adózást alkalmazó közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, egyéni cégnek, ügyvédi irodának nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetnie a szeptember 1-jei nappal elkészítendő nyitómérlegüket, amivel jelentősen csökken az adónemből kiszoruló szervezetek adminisztrációs költsége” – mondja Vizer József, a Grant Thornton Hungary adózási üzletágának vezetője.
Igaz, hogy nem a KATA alany betéti társaságok és közkereseti társaságok (továbbiakban: gazdasági társaság) számára, hanem a kisadózóként bejelentett tagjai számára jelent alternatív adózási módot a Kormányrendelet egy másik előírása, amely lehetővé teszi, hogy amennyiben 2022. szeptember 30-ig bejelentik a gazdasági társaság egyszerűsített végelszámolását, abban az esetben – az eddigi szabályoktól eltérően – a bejelentés napjával az eddig kisadózóként bejelentett tag egyéni vállalkozást indítson, és például azon keresztül folytassa az eddigi tevékenységet. Fontos, hogy a szeptember 30-i határidő jogvesztő és amennyiben az egyszerűsített végelszámolás a gazdasági társaság megszűnése nélkül ér véget, vagy ha felszámolási eljárásként folytatódik, akkor a magánszemélyt törlik az egyéni vállalkozói nyilvántartásból.
Kisvállalati adó (KIVA)
A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, melynek alanya lehet – egyebek mellett – az egyéni cég, a közkereseti társaság (kkt.), a betéti társaság (bt.) és az ügyvédi iroda is. Vagyis a korábbi KATA szabályozás alá eső, nem egyéni vállalkozó adózók is, azzal, hogy a KIVA esetén nem előírás, hogy a kkt.-nek és a bt.-nek kizárólag magánszemély tagjai legyenek.
A KIVA választásának feltétele (az előbb említett formai kényszer mellett), hogy a cégnél az átlagos statisztikai állományi létszám nem haladhatja meg az 50 főt, a bevétel pedig a 3 milliárd forintot, mindkettő esetben a kapcsolt vállalkozásokkal együtt és az adónem választását megelőző adóévet tekintve, valamint a cégnek naptári éves adózónak kell lennie.
A KIVA alanyiság megszűnik, ha a cégnél dolgozók létszáma (kapcsolt vállalkozásokkal együtt) meghaladja a 100 főt, vagy az árbevétel meghaladja a 6 milliárd forintot. Fontos, hogy ellentétben a bemeneti feltételekkel, az esetleges kikerülés során a kapcsolt vállalkozások árbevételét nem kell figyelembe venni.
A kisvállalati adó alapja a cégben jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel.
A KIVA mértéke 10%, amely kiváltja az egyébként fizetendő szociális hozzájárulási adót (13%) és a társasági adót is (9%).
A KIVA választása elsősorban azon adózóknak éri meg, ahol a költségek jelentős részét a munkavállalók bére teszi ki, valamint azon vállalkozásoknál, ahol a hangsúly a növekedésen van: a visszaforgatott nyereség után ugyanis nem kell kisvállalati adót fizetni.
A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és magát a fizetendő kisvállalati adót adóévenként köteles megállapítani és az adóévet követő év május 31-ig bevallani. Emellett az adózó az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig köteles eleget tenni.
Társasági adó (TAO)
A társasági adó alanya a belföldi és a külföldi illetőségű adózó is lehet. Ugyan túlnyomórészt belföldi illetőségű gazdasági társaságok (bt., kft. kkt. és rt.) az adó alanyai, de többek között ügyvédi irodák és egyéni cégek is választhatják ezt az adónemet.
A TAO alapját – főszabály szerint – az érintett adózó (adott adóévi beszámolójában kimutatott) adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni, ideértve az adóalap korrekciós tételekkel történő esetleges módosítását is.
Ilyen korrekciós tétel lehet – sok egyéb mellett – az elhatárolt veszteség, a céltartalék, a számviteli és a társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés, a fejlesztési tartalék, vagy a jogerős határozatban megállapított bírság.
A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9%-a. Az így meghatározott összeg az ún. számított társasági adó, amely – a vonatkozó feltételek fennállása esetén – adókedvezmény címén még csökkenthető (pl. a fejlesztési adókedvezménnyel legfeljebb 80%-ban, vagy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményével legfeljebb 70%-ban).
Az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig benyújtandó társasági adóbevallással egyidejűleg társasági adóelőleget is be kell vallani. Az adóelőleg havonta (ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot) vagy negyedéves gyakorisággal teljesítendő (ha a fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint). Az előleget mindkét esetben az adott időszak (hónap, ill. negyedév) utolsó napját követő 20. napig kell megfizetni.
A társasági adózás választása azoknak az adózóknak lehet előnyös, akik nem tudják kihasználni a KIVA esetében kihangsúlyozott előnyöket, vagy valamely társasági adókedvezményre jogosító tevékenységet végeznek, esetleg alacsony nyereséggel, vagy veszteségesen működnek. Az adónem bonyolultsága, az alkalmazandó, illetve alkalmazható adóalap módosító tételek és adókedvezmények miatt mindenképpen szükséges – cégen belüli vagy kívüli – szakember(ek) bevonása, ami, főleg a KATA adminisztrációjával összehasonlítva, jelentős költségnövekedést eredményezhet.
