“Nem kívánjuk a cégeinket, vállalkozásainkat a jövőben sem többletadóval terhelni, azt gondoljuk, hogy a felzárkózásnak, a versenyképességnek ez egy fontos eszköze, az adócsökkentés kormánya vagyunk, nem az adóemelésé, ezért nem tudjuk ezt a francia felvetést elfogadni”- szögezte le Varga Mihály pénzügyminiszter.
Magyarország ellenzi a közös társasági adóalap, az új típusú áfa-forrás bevezetését az Európai Unióban, és ragaszkodik versenyképes adózási rendszeréhez
– mondta az MTI-nek az EU pénzügyminisztereinek informális tanácskozásáról szólva.
Megjegyezte, az euróövezeten belül sem mindenki támogatja új típusú adók bevezetését, például Hollandia és Luxemburg is azt hangsúlyozta, hogy az adózási rendszer szuverén módon a nemzetállamok hatáskörébe tartozik, és a versenyképesség növelésének fontos eszköze.
Varga Mihály beszámolt arról, hogy élénk vita van az unióban a 2021-2027-es pénzügyi ciklus költségvetéséről. Vannak olyan felvetések, amelyek szerint külső forrásokon keresztül kell megerősíteni az EU költségvetését, de ezeket Magyarország nem osztja.
Bírálta a vámbeszedési kulcs csökkentéséről szóló javaslatot is. Rámutatott: a vámbevételek fontos részét képezik a magyar költségvetésnek és biztosabb bevételi forrást jelentenek, mint az ennek kiváltására javasolt adók bevezetése. Ezek között az Európai Bizottság által javasolt új típusú áfa-forrást említette, hozzátéve: a bizottság még nem oszlatta el azokat a tagállami félelmeket, hogy az új típusú áfa kivetése többletadót jelentene.
“Azt mondjuk, hogy nemzeti jövedelem alapú befizetésre kell építeni a jövő hétéves költségvetést. Ez Magyarország számára is többletbefizetést jelentene, de hajlandók vagyunk ezt vállalni, annak érdekében, hogy azok a fontos célokat, amelyek a migráció kezelésében, a közös európai véderő kialakításában költségként fölmerülnek, finanszírozni tudjuk” – magyarázta a miniszter.
Az EU költségvetéséről szólva elmondta: Magyarország nem tud elfogadni olyan átalakításokat, amelyek csökkentenék a kohéziós forrásokat, azokat munkanélküliségi, vagy más mutatók alapján átcsoportosítva a fejlettebb országokhoz.
Informális Ecofin-tanácskozásuk előtt az EU pénzügyminiszterei az eurózóna kibővített ülésén vettek részt Bukarestben. Az eurózóna elkülönített költségvetésének kialakítását célzó francia-német javaslatról szólva Varga Mihály elmondta: nagy kérdés, hogy ez az uniós költségvetésen kívül, vagy belül valósulna-e meg.
Rámutatott: Magyarország ellenezi, hogy a 19 országot tömörítő euró-zóna költségvetése – kohéziós, vagy agrártámogatásokra fordítandó – forrásokat vonjon el azoktól az országoktól, amelyek még nem vezették be a közös fizetőeszközt.
Nem lehet jó egy olyan megoldás, amikor különbséget tesznek a döntéshozatali eljárásnál az eurózónás és azon kívül álló országok között - tette hozzá.
Ha külön költségvetése lesz az euróövezetnek, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az az EU-s költségvetés része legyen, és az erről szóló döntés teljes EU-27-es konszenzussal, az euróövezeten kívüli tagállamok érdekeinek teljes mértékű figyelembe vételével szülessen meg – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
