A Mol poliol üzemének alapkőletételével elindult Magyarország legnagyobb hazai hátterű beruházása; a Mol csoport olyan magyar brandet képvisel, amely Európában és a világon is ismertté teszi a hazai ipart, és húzóhatást gyakorol a magyar gazdaság egészére – jelentette ki a pénzügyminiszter Tiszaújvárosban.
Varga Mihály kiemelte: a cégcsoport 1,2 milliárd eurós fejlesztéséhez a kormány 131 millió eurós támogatással járul hozzá.
A magyar gazdaság olyan fejlődési szakaszban van, amikor már támaszkodhat a saját erejére, ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a termelés versenyképességének és hatékonyságának emelésére – mondta Varga Mihály.
Hangsúlyozta, a vállalkozásoknak először itthon kell felépíteniük magukat ahhoz, hogy versenyképesek legyenek az exportpiacokon, és más országokban is befektetővé válhassanak.
Hozzátette: ezt a célt szolgálja már évek óta a kormány gazdaságpolitikája, amely a magyar emberek és vállalkozások érdekeit helyezi előtérbe az adócsökkentésekkel, a beruházások ösztönzésével, a célzott támogatásokkal és azzal a stabilitással, amelyet a kiegyensúlyozott kormányzás biztosít.
A miniszter a beruházásban közreműködő német thyssenkrupp vállalatot érintően kiemelte: Magyarország és Németország gazdaságfejlesztési törekvései ugyanabba az irányba mutatnak, a digitalizáció térnyerésének támogatását, a termelés hatékonyságának és versenyképességének emelését tűzte ki célul.
Mint mondta, Magyarország ebben a folyamatban jó partnere Németországnak, mivel hazánk Közép-Kelet-Európa országaihoz hasonlóan gyors ütemben fejlődött az elmúlt években.
Varga Mihály a Mol-csoportról szólva elmondta: jelenleg a harmadik legértékesebb vállalat Közép-Kelet-Európában, sok területen a legmodernebb technológiát alkalmazza, magas szintű kutatás-fejlesztési tevékenységet végez, emellett több mint 30 országban van jelen.
A cégcsoport mostani beruházásának köszönhetően amellett hogy új munkahelyek jönnek létre az észak-magyarországi régióban, korszerű és környezetbarát módon állíthatnak elő egyebek mellett a csomagoló-, az autó- és az építőiparban is használt petrolkémiai termékeket.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a rendezvényen elmondta: évente 200 ezer tonna poliolt állít majd elő a 2021-ben elkészülő gyár, amely 200 embert foglalkoztat majd.
A poliol műanyag alapanyag, elsősorban a járműipar, az építőipar és a bútorgyártás használja fel.
Hernádi Zsolt szólt arról is, hogy a beruházással a Mol-csoport a régiós vegyipar egyik legfontosabb szereplőjévé lép elő, a társaság lesz az egyetlen vállalat Közép-Kelet-Európában, amely a nyersolaj kitermeléstől a poliol előállításáig a teljes értékláncot felöleli. Elkészülte után az üzem jelentősen javítja Tiszaújváros vegyipari pozícióját.
Sami Pelkonen, a thyssenkrupp IndustrialSolutions vegyipari és folyamattechnológiai üzletágának vezérigazgatója arról szólt, hogy ez a nap jelentős lépés a magyar vegyipar transzformációjában éppúgy, mint a thyssenkrupp és a Mol kapcsolatában. Hozzátette: büszkék arra, hogy részt vesznek a magyar olajipari cég ambiciózus stratégiájának megvalósításában.
A tiszaújvárosi projekt a Mol-csoport eddigi legnagyobb organikus beruházása. A vállalat számításai szerint az üzem évente közel 150 millió euróval járul majd hozzá a Mol-csoport pénzügyi eredményéhez (EBITDA-hoz). Az üzemben a ma elérhető egyik leghatékonyabb és környezetkímélő módszerrel állítanak majd elő poliolt, a thyssenkrupp és az Evonik által használt HPPO (hidrogén-peroxidból propilén-oxid) eljárással.
A kivitelezés már megkezdődött, az építkezés mintegy 2500 dolgozónak ad majd munkát.
