Az euró nem oldja meg a gazdasági problémákat, csak eszközt jelent bizonyos célok eléréséhez, ezért céldátum sincs a magyarországi bevezetésére – mondta éves meghallgatásán a pénzügyminiszter az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában.
Varga Mihály elmondta: időben és kellő hatásfokú intézkedéseket hozott a kormány a járvány okozta válság kezelésére. A gazdasági visszaeséssel párhuzamosan – ami a tárca számításai szerint 6-6,4 százalék között alakulhat 2020-ban – nagyobb államháztartási hiánnyal kell számolni. A vírusválság miatt mintegy 1400 milliárd forint adóbevételtől esik el a költségvetés idén – tette hozzá.
Hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben egyre több ember sokkal jobban fél a munkahelye elvesztésétől, mint a vírustól, ilyenkor nem a hiánycél az elsődleges szempont.
Szavai szerint most a magyar kormánynak is a munkahelyek megtartása érdekében kell folyamatosan újabb lépéseket tennie. Példaként említette az újépítésű lakások kedvezményes, öt százalékos áfájának bevezetését. Ez azt a célt szolgálta, hogy a vállalkozások és a háztartások is kedvezőbb helyzetbe kerüljenek – mondta.
Csárdi Antal (LMP) kérdésére, hogy az áfacsökkentésnek mekkora a költségvetési vonzata, közölte: az 110-120 milliárd forint áfabevétel-kiesést okoz, ugyanakkor az meg fog térülni az épülő lakások nagyobb számán, vagy az otthonhoz jutók elégedettségén keresztül. Jelezte azt is: folyamatosan figyelik a változást a támogatás hatására, ami építőipari kapacitásokat tart meg.
Z. Kárpát Dániel, a bizottság jobbikos elnöke szerint az újból bevezetett kedvezményes lakásáfa “a piac bizonytalanságban tartásának állatorvosi lova”. Varga Mihály közölte: a gazdaság változása indokolta ezt a “hullámzást” a szabályozásban, a kormány rugalmasan alkalmazkodik a helyzethez.
A bizottság elnöke kérdezte azt is, hogy mi az euró bevezetésének céldátuma, mert a gyenge forint/euró árfolyam a teljes nemzeti vagyon leértékelődését is maga után vonja. A pénzügyminiszter közlése szerint a magyar kormánynak nincs árfolyamcélja, változatlanul “alkalmazkodik a piachoz”, és az euró bevezetésére céldátum sincs.
“Az elmúlt években pont azok jártak picit jobban, akiknek nem volt céldátuma” – mondta.
Példaként említette a cseh és a szlovák relációt, ahol Csehország saját valutát használ, Szlovákia belépett az euróövezetbe. A szlovák gazdaság ettől nem került a cseh gazdaság elé, sőt a cseh gazdaság fejlődött gyorsabban.
Varga Mihály kijelentette: magyar tévedésről van szó, amikor sokan azt gondolják, hogy az euró megoldja a gazdasági problémákat. Az euró nem oldja meg a problémákat, az eszközt jelent bizonyos célok eléréséhez – válaszolta a miniszter.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese szerint a magyar mentőcsomag aprócska, és nem sikeres a válságkezelés. A tárcavezető erre azt válaszolta, hogy elégedettség nincs, válságkezelés van, amikor előre nem látható folyamatokat kell kezelni, azok a kormányon kívüli okok miatt következtek be. “A legfontosabb feladatunk, hogy a lehető legjobb válaszokat adjuk erre a helyzetre” – fogalmazott.
Rámutatott arra is, hogy a Moody’s hitelminősítő – amely a kormánynál objektívebben ítéli meg a magyar gazdaságot – szeptember végén adott stabilról pozitív kilátást a magyar gazdaságnak, mert látták a kormány által elindított programokat és eszközöket.
