A KSH legfrissebb adatai szerint januárban 10,6 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a bruttó átlagkereset 343 500, a nettó 228 400 forint volt. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a 2016-ban kötött hatéves megállapodás hatása az idei béradatokon is érződik.
A munkahelyek számának bővülésével párhuzamosan a keresetek is nőttek Magyarországon, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság növekedési, erősödési fázisban van – mondta Varga Mihály.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a bérnövekedés a versenyszférában magasabb volt, mint a közszférában.
A 3,6 százalékos rendkívül alacsony munkanélküliségi ráta arra készteti a munkaadókat, hogy béremeléssel tartsák meg a jobban képzett munkaerőt – jegyezte meg a miniszter. Hozzátette, némely vállalatnál láthatóan beruházásokkal, technológiai fejlesztésekkel is enyhítik a munkaerőhiányt.
Varga Mihály szerint a 2016-ban kötött hatéves megállapodás hatása az idei béradatokon is érződik, a keresetek növekedését még az idei minimálbér emelés is segítette.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy hosszabb távon a versenyszféra és a közszféra bérei nem szakadhatnak el egymástól, ezért is emelték idén többek között a rendvédelmi és honvédelmi alkalmazottak, az egészségügyi szakdolgozók és az önkormányzati hivatali alkalmazottak fizetését.
Visegrádi összehasonlításban a 2010 és 2019 között Magyarországon nőtt a legjobban a bruttó átlagkereset. 2010-ig jelentős lemaradás halmozódott fel, így a kiemelkedő magyarországi bérnövekedés ellenére továbbra is Csehországban a legnagyobb az euróban számolt átlagkereset – mutatott rá Varga Mihály az M1 aktuális csatornán.
