Kezdőlap Gazdaság Versenyhátrány: a magyar kkv-k lemaradtak a digitalizálásban
No menu items!

Versenyhátrány: a magyar kkv-k lemaradtak a digitalizálásban

A hazai kkv-k a digitális technológiák alkalmazásában jócskán lemaradt. Uniós összevetésben a 26., azaz utolsó előtti helyet foglalja el az európai uniós tagországok sorában a digitalizáltság integráltságában.  

A magyar kis- és közepes vállalkozások közül jószerével csak a nagy termelési láncokba kapcsolódni képes cégek foglalkoznak digitalizáltságuk erősítésével. A digitális technológia vállalati integráltságának hiánya a hazai kkv-k versenyképességének egyik fontos korlátja – áll a Századvég Gazdaságkutató által készített kutatásból.

A kutató hivatkozik az EU országok digitális felkészültségének összehasonlítására alkalmas Digital Economy and Society Index (DESI) múlt évi jelentésére, amely szerint Magyarország éppen a digitális technológiák hazai kkv-k általi integráltsága terén mutatja a legnagyobb lemaradást uniós összevetésben: a 26., azaz utolsó előtti helyet foglalja el az európai uniós tagországok sorában.

Cégméret és hatékonyság

A “Digitális technológiák integráltsága” dimenzió egyes összetevőinek elemzéséből jól látszik, hogy a magyar kkv-k még nem ismerték fel a digitalizációban rejlő lehetőségeket, ami mind a vállalkozások, mind pedig a nemzetgazdaság szintjén hatékonysági, versenyképességi hátrányt jelent.

Az  ebben a témában készült egyik legfrissebb, a McKinsey nevű kutató- és elemzőcég által készített felmérését is felidézi a Századvég, amely szerint Magyarországon a munkatevékenységek 49 százaléka lenne automatizálható, ami megegyezik a világátlaggal, de meghaladja az Európai Unió átlagát, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy Magyarországon jelentősen magasabb a jól automatizálható gazdasági szektorok – autóipar, feldolgozóipar -, illetve tevékenységek részaránya.

Néhány ágazat kivétel

A Századvég véleménye szerint a kkv-k digitális felkészültségének hiányát jelző mutatók elfedik azt a tényt, hogy az innovatív digitalizációs megoldások egyes ágazatokban már ma is megállíthatatlanul terjednek, más szektorokban kisebb mértékben ugyan, de szintén megjelentek.

A Századvég  kutatása megerősítette, hogy az energetikai szektorban, járműiparban és a pénzügyi szektorban működő hazai – és főként a nemzetközi – nagyvállalatok a globális trendekkel összhangban jelentős erőforrásokat fordítanak alap- és kiegészítő tevékenységeik digitális átalakítására.

A mindennapi munkavégzésben jelentős szerepet játszanak az informatikai ismeretek, valamint digitális kompetenciák, magas a digitális jellegű tevékenységek súlya és a digitális fejlesztések/beruházások aránya. Az érintett vállalkozások által előállított hozzáadott értéknek is számottevő eleme digitális tartalmú – összegezte kutatásának eredményét a Századvég.

Ugyanakkor ez a kutatás is rávilágított arra, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások közül jobbára csak a nagy termelési értékláncokba bekapcsolódni képes cégek követnek hasonló stratégiát, az ebből a körből kimaradók továbbra is alulteljesítenek a digitális technológiák adaptálásában.

 

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Újra megnyíltak a turisták előtt a csehországi várak és kastélyok

Április első hétvégéjén újra megnyíltak a látogatók előtt a cseh Nemzeti Műemlékvédelmi Hivatal (NPÚ) kezelésében lévő várak és kastélyok.

Donald Trump “gazdasági forradalomnak” nevezte a héten bejelentett új amerikai vámrendszert

Donald Trump elnök "gazdasági forradalomnak" nevezte a héten bejelentett új amerikai vámrendszert szombaton.

Ülésezett az Állategészségügyi Operatív Törzs

Ülésezett az Állategészségügyi Operatív Törzs a ragadós ragadós száj- és körömfájás miatt, Magyarországon nincs újabb kitörés, a védekezés eredményes

A lakóépületeket is rendbe teszi az ÉKM a rádiótömb bontásánál

Hőszigeteléssel látná el és megerősítené a bontás után szabadon maradó szomszédos épületek, társasházak és intézmények tűzfalait az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának építését megelőző bontási munkálatok során.
Hirdetés

Hírek

Devizapiac – Vegyesen változott kedd estére a forint árfolyama

Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 402,86 forintról 402,12 forintra gyengült 18 órakor, napközben 401,77 forint és 403,69 forint között mozgott.

Nem ússzuk meg: áprilistól ez is kell a beutazáshoz az Egyesült Királyságba

Április 2-tól minden magyar állampolgárnak is szüksége lesz az...

Vidéki otthonfelújító nyugdíjasok irány az Államkincstár

A kormány kibővítette a kedvezményezetti kört, így a nyugdíjasok...

Így módosulhat most az ESG-törvény

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetést indít az Európai Bizottság...

Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggel a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Március végétől Debrecenből Lipcsébe és Máltára hoz járatot a BMW

A Universal Airlines március 30-tól heti két retúrjáratot indít...

Németország kiszabadult a költségvetési kalodából. Örülhetünk?

Friedrich Merz A német parlament történelmi döntést hozott: elfogadták azt...

Gyengült hétfő reggelre a forint

Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.
Hirdetés

Gazdaság

Indul a Lakhatási Tőkeprogram, emelt keretösszeggel, 300 milliárd forinttal

A Lakhatási Tőkeprogram a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal magasabb keretösszeggel, 300 milliárd forinttal indul el.

Európai terjeszkedéséhez olasz bankot nézett ki az ING

  Fotó: popso.it Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot. Az ING Group...

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.