Hirdetés
Kezdőlap Agrár Veszélyes permetszerek - Kijátszott európai tilalom
No menu items!

Veszélyes permetszerek – Kijátszott európai tilalom

Világszerte egyre több növényvédőszert alkalmaznak. Sokat tilt az EU. Amerikában és Kínában szinte mindegyik megengedett. Nem tilos azoknak az agrártermékeknek az európai importja sem, amelyek termesztéséhez nálunk  tiltott, veszélyesként nyilvánított szereket használtak. Az importált takarmányok a legveszélyesebbek.

Növekvő amerikai és kínai felhasználás

1990 óta világviszonylatban megduplázódott a mezőgazdaságban felhasznált permetszerek mennyisége. Napjainkra évi 4,1 millió tonnát használ fel az agrárium. Ez csak a hatóanyag súlya, a permetező szerek kereskedelmi mennyisége ennek sokszorosa.

Az EU-ban 30 éve stagnál a felhasznált mennyiség. Más kontinenseken viszont nő a kemikáliák ‘népszerűsége’, mert egyre hatékonyabbak és használatuk is egyszerűsödik. Az EU-ban 2019-ben 368 ezer tonnányi permetszer hatóanyagot spricceltek szét. Az amerikai és az ázsiai térségben felhasznált kemikáliák mennyisége ennek többszöröse: Argentínában 173, Brazíliában 377, az USA-ban 408 ezer tonna. Mindenkin túltesz Kína: 1,7 millió tonna permetszer hatóanyagot szórták a terményekre, tehát a világ felhasználásának közel harmadát egyetlen év alatt! A négy felsorolt ország adja a világfelhasználás 70 százalékát.

Minden mindennel összefügg

A géntechnológiával módosított szervezetek elősegítik a növényvédő szerek használatát, és nem meglepő: a legnagyobb GMO-vetőmag-eladók maguk a peszticid-vállalatok. (panna.org)

A nagymennyiségű permetszer felhasználás a globálisan növekvő húsfogyasztással függ össze. Az állatoknak takarmány kell, így növekszik a proteindús szója és kukorica iránti igényt. Ezek legfontosabb termelője és exportőrre Argentína, Brazília és az USA, ahol a permetszerekből különösen sokat használnak fel. A három ország Kína után a legnagyobb ‘növényvédő’.

A hatalmas igény miatt monokultúrában termesztik a takarmányokat. Ezért különösen ki vannak téve a kártevőknek, amelyek ellen kemikáliákkal a legkönnyebb védekezni. Brazíliában például a permetszerek 52 százalékát a szójaföldeken használják fel. Dél-Amerikai legnagyobb országában ’90 óta meghatszorozódott a szójatermelés, a felhasznált permetszer mennyisége még nagyobb mértékben, kilencszeresére nőtt.

Szakértők a monokultúra mellett a génmódosított takarmánynövényeket okolják a kemikáliák a drasztikusan növekvő felhasználásáért. A legelterjedtebb génmódosított szójafajta ellenálló a gyomirtószerrel, a glifozáttal szemben. Ezért a szójacserjéket már a növekedési időszakban a vitatott permetező szerrel fújják le. Így a legegyszerűbb megakadályozni, hogy a szójaföldeken más növények is kibújjanak a földből. Azonban minél több glifozátot vetnek be, annál ellenállóbbak lesznek a vegyszerrel szemben a gazok, ezért egyre többre lesz szükség a hatékonysághoz. Ördögi kör áll elő.

Veszélyben az egészségünk?!

A haszonélvezők a kemikáliák nagy exportőrei Kép/Forrás/panna.org

A fokozódó permetszer felhasználás haszonélvezői a kémiai globális konszernek. Az öt legnagyobb – a svájci székhelyű Syngenta, a német Bayer és BSAF, az amerikai Corteva és FMS –  tartja kezében a világpiac 70 százalékát! A legnagyobb, a Syngenta önmaga ellenőrzi a világpiac negyedét. Az öt cég tőzsdei értéke 60 milliárd dollár.

Rengeteg terméket kínálnak. A leghatékonyabbak, a legegyszerűbben felhasználhatók, és ezért Amerikában a legnépszerűbbek egyben a legveszélyesebbek is. A témára specializálódott civil szervezet, a Pesticide Action Network (PAN) becslése szerint 35 százalékuk az emberi egészségre különösen veszélyes. Az PAN nemzeti hatóságok és nemzetközi szervezetek, így az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vizsgálataira alapozza a megállapítását. A szója és kukoricaföldeken felhasznált kemikáliák fele az emberi egészségre különösen veszélyesek közé tartozik. A legnagyobb szójatermesztő országban, Brazíliában ezek teszik ki a szójaföldeken bevetett kemikáliák kétharmadát!

Otthon tilos, exportra jó lesz

A legnépszerűbb veszélyes vegyszerek közé tartozik a glifozát. A kemikália legnagyobb elállítójává a német Bayer vált, miután felvásárolta az addig piacvezető amerikai Monsanto konszernt. A Bayer az utóbbi években számos kisebb kémiai vállalatnak értékesítette a licenszét. Csak Brazíliában 50 cég kínál 246 glifozát alapú készítményt. Ez azért nagy probléma, mert a glifozátot számos tanulmány erősen rákkeltőnek tartja. Az EU-ban hosszú vita után mégsem tiltották meg a használatát.

Jellemző, hogy a konszernek székhelyén felhasználási tilalom alatt álló szereket odahaza gyártják, majd exportálják.

Népszerű és veszélyes készítmény a Paraquat is. Az 1955-ben kifejlesztetett növényvédő már 50 országban szerepel tiltólistán. 2020 óta Brazíliában és Kínában sem szabad használni, pedig 2019-ben még mindkét országban nagy mennyiségben szórták a földekre. Hiába a tilalmak és a súlyos egészségkárosító hatásról szóló hatósági és civil állásfoglalások, a kémiai konszernek továbbra is árulják azoknak az országoknak a Paraquatot, ahol még nem tilos a bevetése.

A svájci, német és amerikai konszernek előszeretettel értékesítik külföldön azokat a termékeiket is, amelyek odahaza tiltólistán szerepelnek. Az ezekkel permetezett agrártermékek – a génmódosított takarmányok – exportja is sokszor megengedett. És “természetesen” közvetve a levágott állatnak adott takarmányon keresztül az Európában kisütött vasárnapi ebédben is jelen lehet a súlyosan egészségkárosító, tiltott szerek valamelyike.

Jellemző, hogy a konszernek székhelyén felhasználási tilalom alatt álló szereket odahaza gyártják, majd exportálják. Ez a morálisan megkérdőjelezhető kereskedelem Amerikában tovább nőhet a Mercosur-egyezménnyel. A Dél–amerikai Közös Piac, a Mercosur által elfogadott új kereskedelmi szerződés az év elejétől jelentősen csökkentette a vegyi termékek, így a permetszereket terhelő vámokat is.

Európában ellenkező folyamat látszik. Az EU megtiltaná az olyan vegyszerek exportját és gyártását is, amelyek felhasználása tilos a kontinensen. Svájcban az év elején már hatályba lépett egy ilyen tartalmú jogszabály, Franciaországban pedig 2022 elejére várják a megalkotását.

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Uniós biztos: előfordulhat áramkimaradás az EU-ban télen

Előfordulhat áramkimaradás az Európai Unióban télen az energiaválság és Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében - mondta az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős tagja egy német lapinterjúban.

A Toyota Kazahsztánba vinné oroszországi gyártását

Kazah járműgyártó cégek autó-összeszerelő üzem megnyitásáról tárgyalnak a Toyotával - jelentette be Kairbek Uskenbajev kazah ipari és infrastruktúrafejlesztési miniszter.

Sztrájk kezdődött az FKF-nél, leállhat a hulladékszállítás

A BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. keretein belül önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízióban kedd reggel előzetes bejelentés nélküli munkabeszüntetés kezdődött - közölte az FKF sajtószervezete.

Az EU elfogadta a megfelelő minimálbérekről szóló uniós jogszabályt

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a megfelelő minimálbérekről szóló jogszabályt az európai munkavállalók tisztességes munka- és életkörülmények biztosítására. Az irányelv nem ír elő konkrét minimálbérszintet, amelyet a tagállamoknak el kell érniük - közölte az uniós tanács.

Hírek

Sztrájk kezdődött az FKF-nél, leállhat a hulladékszállítás

A BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. keretein belül önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízióban kedd reggel előzetes bejelentés nélküli munkabeszüntetés kezdődött - közölte az FKF sajtószervezete.

Döntött a parlament: jön az Integritás Hatóság a korrupció elleni küzdelem jegyében

Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében.

Putyin a világvége fegyverét is bevetheti Ukrajnában

Vlagyimir Putyin nukleáris katonai vonatot rendelt Ukrajnába. Szakértők szerint az orosz elnök arra készül, hogy egy nukleáris kísérlettel demonstrálja, kész tömegpusztító fegyvereket használni Ukrajna határainál.

Az MNB szerdán kezdi a likviditás szűkítését

A változó kamatozású likviditáslekötő betéti eszköz első tenderét szerdán, míg a rendszeresen meghirdetendő diszkontkötvény első aukcióját csütörtökön tartja a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be a jegybank a honlapján.

Negyedével nőtt a katonák fizetése

A kormány döntése alapján 2022 szeptemberétől mintegy egynegyedével nőtt a katonák illetménye, amelyet október első napjaiban kapott kézhez a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és tényleges szolgálatát teljesítő tartalékos állománya - mondta a honvédelmi miniszter. Hozzátette: az illetményemelés állománykategóriánként eltérő, átlagosan 26 százalékos.

Halasztva fizet az MVM a Gazpromnak a téli időszakra

A téli időszakra halasztott fizetésben állapodott meg a Gazprommal az MVM csoport, amely tárolókapacitása átalakításáról és energetikai fejlesztésekről is döntött: egyebek mellett növelnék a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) zsanai tárolójának kapacitását, a hajdúszoboszlói tárolóban 800 millió köbméter párnagázt termelnek le és vizsgálják a szén-dioxid tárolásának lehetőségeit - közölte az energetikai vállalatcsoport.

Újabb mélypontra gyengült a forint, emelkedik az olajár és csökken a gázár

Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, az euróhoz képest történelmi mélypontra került, miközben jelentősen emelkedett a kőolaj jegyzése, míg az európai gázár csökkent.

Rossz hír a piaci áron tankolóknak: szerdán nagyot drágulnak az üzemanyagok

Szerdától jelentősen emelkedik a benzin és a gázolaj beszerzési ára is. A 95-ös benzinért bruttó 25 forinttal kérnek majd többet, a gázolaj ára pedig bruttó 18 forinttal emelkedik. 

Gazdaság

Az MNB szerdán kezdi a likviditás szűkítését

A változó kamatozású likviditáslekötő betéti eszköz első tenderét szerdán, míg a rendszeresen meghirdetendő diszkontkötvény első aukcióját csütörtökön tartja a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be a jegybank a honlapján.

Kriptovalutával segítenének Oroszországnak

Oroszbarát csoportok kriptovalutában gyűjtenek pénzt, hogy az amerikai szankciókat kikerülve támogassák Oroszország háborúját Ukrajnában - derült ki egy friss kutatásból.

425 forint is lehet egy euró? Ismét a dollár a vezető menedékvaluta

Miközben ismét a dollár lett a vezető menedékvaluta, új negatív csúcsra jutott forint. Mellette a fonttól kezdve az északi országok valutáin át a régiós fizetőeszközökig nagyon erős árfolyamkilengések jellemezték és jellemzik a devizapiacot – fejttette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Összezárult az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

Amint az a keddi kamatdöntés után várható volt, az alapkamattal megegyező 13,0 százalékos kamatlábbal hirdette meg egyhetes betétjét csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom