Hirdetés
Kezdőlap Agrár Veszélyes permetszerek - Kijátszott európai tilalom
No menu items!

Veszélyes permetszerek – Kijátszott európai tilalom

Világszerte egyre több növényvédőszert alkalmaznak. Sokat tilt az EU. Amerikában és Kínában szinte mindegyik megengedett. Nem tilos azoknak az agrártermékeknek az európai importja sem, amelyek termesztéséhez nálunk  tiltott, veszélyesként nyilvánított szereket használtak. Az importált takarmányok a legveszélyesebbek.

Növekvő amerikai és kínai felhasználás

1990 óta világviszonylatban megduplázódott a mezőgazdaságban felhasznált permetszerek mennyisége. Napjainkra évi 4,1 millió tonnát használ fel az agrárium. Ez csak a hatóanyag súlya, a permetező szerek kereskedelmi mennyisége ennek sokszorosa.

Az EU-ban 30 éve stagnál a felhasznált mennyiség. Más kontinenseken viszont nő a kemikáliák ‘népszerűsége’, mert egyre hatékonyabbak és használatuk is egyszerűsödik. Az EU-ban 2019-ben 368 ezer tonnányi permetszer hatóanyagot spricceltek szét. Az amerikai és az ázsiai térségben felhasznált kemikáliák mennyisége ennek többszöröse: Argentínában 173, Brazíliában 377, az USA-ban 408 ezer tonna. Mindenkin túltesz Kína: 1,7 millió tonna permetszer hatóanyagot szórták a terményekre, tehát a világ felhasználásának közel harmadát egyetlen év alatt! A négy felsorolt ország adja a világfelhasználás 70 százalékát.

Minden mindennel összefügg

A géntechnológiával módosított szervezetek elősegítik a növényvédő szerek használatát, és nem meglepő: a legnagyobb GMO-vetőmag-eladók maguk a peszticid-vállalatok. (panna.org)

A nagymennyiségű permetszer felhasználás a globálisan növekvő húsfogyasztással függ össze. Az állatoknak takarmány kell, így növekszik a proteindús szója és kukorica iránti igényt. Ezek legfontosabb termelője és exportőrre Argentína, Brazília és az USA, ahol a permetszerekből különösen sokat használnak fel. A három ország Kína után a legnagyobb ‘növényvédő’.

A hatalmas igény miatt monokultúrában termesztik a takarmányokat. Ezért különösen ki vannak téve a kártevőknek, amelyek ellen kemikáliákkal a legkönnyebb védekezni. Brazíliában például a permetszerek 52 százalékát a szójaföldeken használják fel. Dél-Amerikai legnagyobb országában ’90 óta meghatszorozódott a szójatermelés, a felhasznált permetszer mennyisége még nagyobb mértékben, kilencszeresére nőtt.

Szakértők a monokultúra mellett a génmódosított takarmánynövényeket okolják a kemikáliák a drasztikusan növekvő felhasználásáért. A legelterjedtebb génmódosított szójafajta ellenálló a gyomirtószerrel, a glifozáttal szemben. Ezért a szójacserjéket már a növekedési időszakban a vitatott permetező szerrel fújják le. Így a legegyszerűbb megakadályozni, hogy a szójaföldeken más növények is kibújjanak a földből. Azonban minél több glifozátot vetnek be, annál ellenállóbbak lesznek a vegyszerrel szemben a gazok, ezért egyre többre lesz szükség a hatékonysághoz. Ördögi kör áll elő.

Veszélyben az egészségünk?!

A haszonélvezők a kemikáliák nagy exportőrei Kép/Forrás/panna.org

A fokozódó permetszer felhasználás haszonélvezői a kémiai globális konszernek. Az öt legnagyobb – a svájci székhelyű Syngenta, a német Bayer és BSAF, az amerikai Corteva és FMS –  tartja kezében a világpiac 70 százalékát! A legnagyobb, a Syngenta önmaga ellenőrzi a világpiac negyedét. Az öt cég tőzsdei értéke 60 milliárd dollár.

Rengeteg terméket kínálnak. A leghatékonyabbak, a legegyszerűbben felhasználhatók, és ezért Amerikában a legnépszerűbbek egyben a legveszélyesebbek is. A témára specializálódott civil szervezet, a Pesticide Action Network (PAN) becslése szerint 35 százalékuk az emberi egészségre különösen veszélyes. Az PAN nemzeti hatóságok és nemzetközi szervezetek, így az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vizsgálataira alapozza a megállapítását. A szója és kukoricaföldeken felhasznált kemikáliák fele az emberi egészségre különösen veszélyesek közé tartozik. A legnagyobb szójatermesztő országban, Brazíliában ezek teszik ki a szójaföldeken bevetett kemikáliák kétharmadát!

Otthon tilos, exportra jó lesz

A legnépszerűbb veszélyes vegyszerek közé tartozik a glifozát. A kemikália legnagyobb elállítójává a német Bayer vált, miután felvásárolta az addig piacvezető amerikai Monsanto konszernt. A Bayer az utóbbi években számos kisebb kémiai vállalatnak értékesítette a licenszét. Csak Brazíliában 50 cég kínál 246 glifozát alapú készítményt. Ez azért nagy probléma, mert a glifozátot számos tanulmány erősen rákkeltőnek tartja. Az EU-ban hosszú vita után mégsem tiltották meg a használatát.

Jellemző, hogy a konszernek székhelyén felhasználási tilalom alatt álló szereket odahaza gyártják, majd exportálják.

Népszerű és veszélyes készítmény a Paraquat is. Az 1955-ben kifejlesztetett növényvédő már 50 országban szerepel tiltólistán. 2020 óta Brazíliában és Kínában sem szabad használni, pedig 2019-ben még mindkét országban nagy mennyiségben szórták a földekre. Hiába a tilalmak és a súlyos egészségkárosító hatásról szóló hatósági és civil állásfoglalások, a kémiai konszernek továbbra is árulják azoknak az országoknak a Paraquatot, ahol még nem tilos a bevetése.

A svájci, német és amerikai konszernek előszeretettel értékesítik külföldön azokat a termékeiket is, amelyek odahaza tiltólistán szerepelnek. Az ezekkel permetezett agrártermékek – a génmódosított takarmányok – exportja is sokszor megengedett. És “természetesen” közvetve a levágott állatnak adott takarmányon keresztül az Európában kisütött vasárnapi ebédben is jelen lehet a súlyosan egészségkárosító, tiltott szerek valamelyike.

Jellemző, hogy a konszernek székhelyén felhasználási tilalom alatt álló szereket odahaza gyártják, majd exportálják. Ez a morálisan megkérdőjelezhető kereskedelem Amerikában tovább nőhet a Mercosur-egyezménnyel. A Dél–amerikai Közös Piac, a Mercosur által elfogadott új kereskedelmi szerződés az év elejétől jelentősen csökkentette a vegyi termékek, így a permetszereket terhelő vámokat is.

Európában ellenkező folyamat látszik. Az EU megtiltaná az olyan vegyszerek exportját és gyártását is, amelyek felhasználása tilos a kontinensen. Svájcban az év elején már hatályba lépett egy ilyen tartalmú jogszabály, Franciaországban pedig 2022 elejére várják a megalkotását.

 

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Ingyen dolgozott, most elképzelhetetlenül nagy fizetést kaphat a Tesla vezér

A Tesla arra kéri a befektetőket, hogy hagyják jóvá Elon Musk 56 milliárd dolláros (!) bércsomagját.

Jó hír a légi utazóknak: nagyot nő a Ryanair flottája a nyáron

A Ryanair tovább bővíti flottáját azzal, hogy 40 új Boeing repülőgép leszállítására számít július közepéig

Oroszország a fejlett országoknál jobban növekedhet 2024-ben

A Reuters múlt havi közvélemény-kutatása szerint az orosz központi bank várhatóan 16%-on tartja irányadó kamatát a következő, április 26-i kamatmeghatározó ülésén. A Reuters által megkérdezett elemzők 2024 végére 12,5%-on várják a kamatlábakat

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.
Hirdetés

Hírek

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.