A kommunista ország sikert sikerre halmoz. Évek óta eredményesen csábítja a multikat. Többségük Kínából helyezi át a termelést. Vietnamnak legalább ekkora sikert jelent a COVID-járvány kordában tartása is.
Ki lesz az első?
Kínának, az amerikaiaknak, vagy Európának sikerül hamarabb újraindítania a gazdaságát? A leggyorsabb tartós versenyelőnyre tehet szert. Kína, ahol elsőként kényszerítették mesterséges kómába a gazdaságot és karanténba az embereket, elsőként tudott lazítani. A gazdaság talpra állításában megelőzni látszik Európát és különösen az USA-t. Amerikában a leállás ellenére sem sikerült megakadályozni a COVID elszabadulását. Még mindig tombol a vírus. A három óriás harca azonban még nem dőlt el. Egy második hullám mindent megváltoztathat. A világgazdaság egy jóval kisebb szereplője viszont biztosan nyertesen került ki a korona-válságból: Vietnám.
Győzelem a járvány frontján
A dél-kelet-ázsiai országban mindössze 349 fertőzött volt. Halott egy sem szerepel a statisztikákban. 96 millió lakosával Vietnám a legnépesebb ország a világon, amelynek sikerült ez a csodába illő bravúr. Mindezt Kína közelsége, az áruk és személyek két ország közötti élénk áramlása és a kommunista ország rossz állapotú egészségügyi rendszere ellenére. Sokan kételkednek is a számok hitelességében, de vitathatatlan, hogy Vietnám kontroll alatt tartotta a járványt.
Az egészségügyi szakemberek egyetértenek, hogy a siker a vezetés gyors és helyes lépéseinek köszönhető. A kormány tisztában volt vele, hogy a megbetegedések tömegessé válásával nem birkózna meg az egészségügyi rendszer.
A siker kulcsa az első fertőzöttek gyors izolálása volt. Ez az egész országot behálózó pártszervezet és a járvány elleni harc hazafias, kommunista küzdelemkénti sikeres beállítása nélkül nem lett volna lehetséges. A vietnámiak azonnal bejelentést tettek a helyi pártfunkcionáriusoknál a korona-gyanús honfitársaikról. A jól kiépített pártszervezet, amely a mindennapokban garantálja a kritikus vélemények és ellen-szerveződések csírájukban történő elfojtását, jó szolgálatot tett a vírus ellen is.
Rövid leállás és gyors újraindulás
Mindennek köszönhetően a gazdaságot és az életet jóval rövidebb ideig kellett korlátozni, mint a legtöbb országban. Immár a második hónap telt el új fertőzött regisztrálása nélkül. Az ipari termelés pedig visszatért a korona előtti szintre.
Leginkább a turizmusban érződnek komolyan a COVID hatásai. A szektor a GDP 9 százalékát adja. Nagy érvágás, hogy hónapok óta nem érkeznek külföldiek az országba. A kormány július elejével oldotta fel a beutazási tilalmat. Az idegenforgalom gyors helyreállásával számol. Ez is szerepet játszhat abban, hogy recesszió helyett az idén is a GDP 5 százalékos bővülését prognosztizál a kommunista vezetés. Világviszonylatban is egyedülálló lenne. 2020-ban még Kínában is elképzelhetetlen egy hasonló növekedés. Az IMF ennél visszafogottabb, bár szintén növekedést jósol: 2020-ra 2,7, 2021-re 7 százalékot.
Az ázsiai átrendeződés nyertese
A COVID sikeres leküzdésénél és a gazdaság gyors újraindításánál az ország hosszú távú sikerében meghatározóbb, hogy egy évek óta tartó trendből profitál. A multinacionális cégek diverzifikálni igyekeznek ázsiai termelésüket. A kínai gyártásnak továbbra sincs alternatívája. Viszont sokan igyekeznek a termelés legalább részben a kontinens más országaiba helyezni. Csökkenteni akarják a kitettségüket a kínai gazdasági folyamatoktól és a pekingi vezetés politikai kiszámíthatatlanságától. A legnépszerűbb alternatíva a déli szomszéd, Vietnám.
Nagy lökést adott a folyamatnak az amerikai-kínai kereskedelmi háború. Sok multi Kínában gyártja az amerikai piacra szánt termékeit. Ezeket most csak büntetővám megfizetésével lehet az USA-ba szállítani. A Vietnámból érkező árut nem terheli hasonló sarc. Az Apple esete kiválóan érzékelteti a helyzetet. Az iPhone, MacBook & co. szinte kizárólag Kínában készül. A kaliforniai cég eddig is küzdött a részben államilag szervezett ipari kémkedéssel, a korrupcióval és a politikai zsarolással. Most ehhez hozzájönnek a büntetővámok. Ráadásul Washington meg akarja tiltani szenzitív termékek, tartozékok behozatalát, ha Kínában készültek. A cég a termelése részbeni áthelyezését tervezi. A két potenciális célország India és Vietnám.
Hátrányok és előnyök
Vannak azonban hátrányok Kínával szemben: A vietnámi munkások kevésbé megbízhatóak és terhelhetőek; korlátozottan áll rendelkezésre a szakképzett munkaerő.
Vietnám nyersanyagokban szegény, ezért hiányoznak az alapanyagok a termeléshez; a félkész alkatrészek gyártására specializálódott beszállító hálózat sem hasonlítható a kínaihoz. Mindezeket nagyrészt importálni kell. Elsősorban Kínából.
A hanoi vezetés a kereskedelmi feltételek javításával próbálja az ország gyengéit kiegyensúlyozni. Míg Kína a fél világgal kereskedelmi háborúban áll és protekcionista intézkedésekkel védi gazdaságát, addig Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás aláírására készül az EU-val. Ezzel párhuzamosan minden olyan alapanyag és félkész termék behozatalát vámmentessé tette, amelyeket a multik vietnámi termelésük során használnak fel.
Az ország megbízhatóságát a külföldi befektetők szemében növeli a COVID sikeres kezelése. Vietnám esete bizonyítja, hogy a sikert nem az dönti el, hogy egy ország demokrácia vagy diktatúra. Fontos a gyors, következetes, szakszerű reagálás. Ebben a vietnamiak a világviszonylatban is a legjobban vizsgázók közé tartoznak.
