A jelentős áldozatokat követelő pandémia idején, amikor a hagyományos vakcinák és az új technológiával készülő oltóanyagok is jelen vannak, sokféle hír terjeng a világban. Nehéz tisztán látni. Azt azonban tudni lehet: a járványt csak kellő átoltottsággal lehet megfékezni – fejtette ki AzÜzletnek egy munkaköre miatt névtelenséget kérő több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező virológus professzora vakcinák körül folyó hírbáborúról.
A szakember szerint a különféle vakcinák közötti eligazodás során először is el kell különíteni, hogy mit mondanak azok, akik a témával tudományos alapossággal foglalkoznak, vagyis a virológusok, immunológusok, és mit azok, akik mindössze az internetről szerzik az információkat, amik persze lehetnek jók, de lehetnek félreérthetőek és félrevezetők is. A legfontosabb kérdés az, hogy mi a megoldás egy olyan világjárványban, amelyben a százmillióhoz közelít a megfertőzöttek és a kétmilliót is meghaladja a koronavírus áldozatainak száma. Ezt a drámai helyzetet meg kell oldani, amire jelen tudásunk szerint csakis a Covid-19 ellen hatásos vakcinák alkalmasak.
Több, mint 40 fajta oltóanyag fejlesztés alatt áll, amiből 11 kínai. Az, hogy ennyiféle fejlesztés zajlik a világban a szakember szerint azért is érthető, mert az amerikai egészségügyi hatóságok adatai szerint az elmúlt száz évben kifejlesztett különféle vakcinák 30 százalékából lett valóban hatásos ellenszer.
Az egyik kulcskérdés tehát az, hogy az adott vakcina milyen hatékonyságú, a másik pedig az alkalmazhatóságára vonatkozik. További két kritérium: az ára, amiben nagy szórás mutatkozik, és a felhasználhatóság, az, hogy a vakcinát mennyire kell hűteni, mennyire, melyen rövid idő alatt megy tönkre. Azt látható, hogy a legújabb, mRNS technológián alapuló Moderna és a Pfizer/BioNTech vakcina mínusz 20 illetve mínusz 70 fokos hűtést igényel, illetve a felbontás után csak néhány napig lehet a 4 fokos hűtőben tartani, a kínai vakcina normál hűtőszekrényben hetekig is eláll.
A különböző országok gazdasági helyzetének, hagyományos kapcsolatainak is szerepe van abban, hogy az országokban miként viszonyulnak a különféle vakcinákhoz. Többek között ebből ered, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok más szempontok szerint értékelnek, mint például az ázsiai országok többsége. Nem véletlen, hogy a kínai oltóanyagból főleg ázsiai, arab, valamint latin- amerikai országok rendeltek. Közöttük Brazília, Indonézia, Törökország, Szingapúr, Thaiföld, Fülöp-szigetek és Malajzia, amelyek együtt 380 millió dózist kötöttek le.
Annak kapcsán, hogy az egyik neves immunológus úgy jellemezte a kínai és a Moderna, illetve a Pfizer/BioNTech közötti eltérést, hogy előbbi olyan, mint a duplafedelű, légcsavaros repülőgép, míg utóbbi kettő a Lopakodó, AzÜzlet.hu-nak nyilatkozó szakember másként közelíti meg a témát.
Inkább az autóiparból vett hasonlatot alkalmazná, amelyben a kínai vakcina, a strapabíró, Ázsiában mindenhol jelen lévő régi Toyoták. Az AstraZeneca és az orosz Szputnik-V a Ford Mondeo vagy a Volkswagen Passat, amelyek jól összeszerelt, kipróbált, megbízható kocsik, míg a Moderna és a Pfizer/BioNTech leginkább a Teslahoz hasonlít. Utóbbi hasonlat azt jelképezi, hogy az mRNS – Messenger RNS – típusú vakcina olyan előzmény nélküli készítmény, amelynek ugyan nagyon jók a megbízhatósági mutatói, de nincs olyan viszonyítási pont, ami a kontroll kiindulási alapja lehetne.
De miközben a fejlődő országok azt mondják, nekik a régi megbízható kínai vakcina jó, csak jöjjön már, a korábban kijelentett 78 százalék körüli hatékonyság kapcsán felmerültek kérdőjelek, a brazil adatok – igaz nem a Sinopharm, hanem a Sinovac esetében – lényegesen kisebb, 51 százaléknyi hatékonyságról szóltak, amelyekre a törökök rátettek 40 százalékot (az ottani adatok 91-ről szóltak) a hírek szerint.
Az Egészségügyi Világszervezet a VHO 50 százalékban húzta meg azt a határt, ahol a koronavírus vakcinát még használni lehet. Más kérdés – teszi hozzá a virológus, aki már huszonhárom éve beoltatja magát az influenza ellen -, hogy a hagyományos influenza elleni oltóanyag hatékonysága is 50-55 százalék között van, és az influenza oltásban lévő vírusok is elölt vírusok, nem rekombináns, meg nem vírusvektor, pláne nem messenger RNS vakcina. Ezen túlmenően a veszettség ellen is a hagyományos technológián alapuló vakcinákat alkalmazzák, ahol 90 százalék feletti a hatékonyság. Mindez azt mutatja, hogy a kínaiak által használt módszer nem elavult technológia.
A virológus professzor szerint a kétségek abból is eredhetnek, hogy a Sinopharm egy elölt, teljes vírust tartalmazó preparátum, ahol az alumínium hidroxid a konzerváló anyag. Vagyis a vakcina teljes vírus antigén sort tartalmaz – a vírus összes fehérjéje benne van a vakcinában – ebből eredően pedig elképzelhető, hogy a különböző földrajzi helyeken ezekre némiképp másképpen reagálnak az emberek. Meglátása szerint ugyanakkor annak az eldöntésére, hogy egy ország, kínai, vagy egy másik vakcinát vegyen, ma még nem elegendő a kínai vakcináról hivatalosan nyilvánosságra hozott adatsor.
A vakcinák közötti tisztánlátást az is nehezíti, hogy ebbe a vakcina kérdéskörbe a politika és a szenzációsnak látszó hírek terjedése is beleszól.
Az addig csak a Pfizer-BioNTech oltást használó Norvégiából például azt lehetett hallani, hogy több haláleset is történt az idős beoltottak között. Igaz, a norvég egészségügyi hatóságok később közölték, nem találtak közvetlen összefüggést az idős beoltottak körében történt halálesetek és a vakcina között. Mégis: ha az ember ilyet hall, hajlamos azt mondani, hogy ez a vakcina megöli az embereket.
A tisztánlátáshoz azonban ebben az esetben is a részletekben kell elmerülni.
Az egyik legtekintélyesebb amerikai gyógyszer szakértő, Derek Lowe…, azt mondja, “ha 10 millió embert veszünk alapul, és a karjuk felett úgy hadonászunk, hogy hozzá sem érünk, a rákövetkező két hónapban várhatóan 14 ezer haláleset fog történni közöttük. Mégpedig a hagyományos halálok, szívinfarktus, stroke, rák és más egyéb halálokok miatt”.
Mindezt összegezve a szakember a legmodernebb technológia alapján készült vakcinákra szavazna. Ugyanakkor, ha nincs más, vagy nincs elegendő mennyiség belőle, a járvány pedig még mindig itt van, akkor a kínai vakcinát is választaná, hiszen annak jelentős előnye, hogy bárhová könnyű szállítani, bárhol könnyű tárolni és ezért biztonsággal, gyorsan be lehet vele oltani az embereket.
Érsek M. Zoltán
