Minden eddigiél nagyobb, ötmilliárd forintos keretösszeggel jelenik meg idén a zártkerti program – jelentette be az agrárminiszter.
Nagy István közölte: a pályázatokat augusztus 2-től a Herman Ottó Intézet Nkft. honlapján lehet kitölteni. A benyújtási időszak augusztus 9-től a keretösszeg kimerüléséig, vagy augusztus 15-ig tart.
A pályázó önkormányzatok, önkormányzati konzorciumok 25 millió forintot nyerhetnek vissza nem térítendő támogatásként, egyösszegű előfinanszírozással, utólagos elszámolási kötelezettség mellett – tette hozzá.
Pályázati feltétel a zártkertként nyilvántartott ingatlanokon a növényfajták sokféleségének fenntartása, a mezőgazdasági hasznosítást támogató infrastruktúra fejlesztése, a hagyományos épületek, szakrális műemlékek felújítása.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a pályázat nem új zártkertek létesítését, hanem a korábban művelés alatt állók helyreállítását támogatja. Országszerte jelentős területetek váltak gondozatlanná a nehéz megközelíthetőség, az áram és a víz hiánya vagy a vadkárok miatt, ezért Nagy István arra számít, hogy a pályázati keret jelentős része infrastrukturális beruházásokhoz járul hozzá. A támogatási korlát – mondta – ilyen igényekhez igazodik, lakóövezet előkészítését, lakóingatlanok építését nem teszi lehetővé.
Épített örökségükkel, természeti kincseikkel a gyümölcsösök és szőlőhegyek olyan értékei a magyar vidéknek, amelyek közösséget teremthetnek, és jövőt adhatnak a helyieknek, bővítve az öngondoskodás lehetőségeit – indokolta a zártkerti program létrehozását a miniszter.
Bízik abban is, hogy a támogatások hozzájárulnak hagyományos gazdálkodás fellendüléséhez és a régi tájfajták elterjedéséhez, amelyből kézműves termékek készülhetnek. A zártkerti művelésnek tehát van helye a tömegtermékek korában, és a vidéken élők között is sokan lehetnek, akik ebbe bekapcsolódhatnak – fogalmazott a tárcavezető.
A kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos elsősorban a tájfenntartás miatt tartja fontosnak a zártkertek megőrzését. V. Németh Zsolt szerint a magyar vidék változatossága elképzelhetetlen a szőlők és gyümölcsösök sokfélesége nélkül, amely megfogalmazása szerint megmarad “korszakokon átívelő menedékvilágnak“, egyedi kultúrával rendelkező életformának akkor is, amikor már nem elsősorban a megélhetést szolgálta.
Szükség van a pályázatra azért is, hogy a régi magyar gyümölcsfajták ne csak a génbankokban éljenek tovább, és megmaradjanak a hagyományos építésű pincesorok, boronaházak, régi kápolnák, útmenti feszületek is – tette hozzá.
A miniszteri biztos szerint a zártkerti program azt bizonyítja, hogy a kormány felelősséget érez a másodlagos mezőgazdaságért, a nagyüzemi agráriumon kívüli kívüli termelőkért is. Országszerte csaknem 200 ezer hektárra becsülhető a zártkertek mérete, de fejlesztések híján jelentős részük gondozatlan, elhanyagolt, ezért a támogatás utak rendbetételére, vízvételi helyek és vízvezetékek létesítésére, villanyhálózat kiépítésére, vadkerítések telepítésére is kiterjed. Az önkormányzatok ezen felül maguk is vásárolhatnak a keretösszegből zártkerteket – tette hozzá V. Németh Zsolt.
A zártkerti revitalizációs program a tanyafejlesztési pályázat részeként jelent meg 2015-ben. 2017-ben vált önállóvá, és mostanáig összesen 4,3 milliárd forinttal támogatott 432 pályázatot.
