A német zöld fordulat egyik meghatározó projektje, hogy a 620 kilométeres NordLink-en már 2021 óta áramlik az áram Norvégia és Észak-Németország között, míg a most induló kiegészítő projekt keretében a SuedLink-el 2028-tól tovább folyhat Dél-Németországig. Más vezetékek is tervben vannak, de a civil tiltakozások és bírósági eljárások akadályozzák az építkezéseket.
A legészakibb német tartomány, Schleswig-Holstein dél-nyugati részén Európa egyik legjelentősebb áram-csomópontja épül. Itt, Németország legmélyebb, 3,5 méterrel a tengerszint alatti szárazföldi pontján avatták fel 2021-ben a NordLink központi transzformátor állomását, ami egyelőre a 620 kilométeres norvég-német áram sztráda végpontja.
Zöld áram Norvégiából Németországba és vissza
Az új generációs magasfeszültségű vezeték, amely 1,4 gigawatt, tehát 3,6 millió háztartás számára elegendő áramot tud továbbítani, lenyűgöző tájakon keresztül épült: norvég hegyi tavak, fjordok, észak-fríz Watt-tenger. A NordLink összeköttetést teremt a norvég vízerőművek és az észak-német szélparkok között, amiből mindkét ország profitál: a norvég vízerőművek víztározói a német szélenergia tárolói lesznek túltermelés esetén. Német áramszükséglet esetén pedig a tározók mozgatásával nyert energia folyhat Norvégiából Németországba.
A két irányú áramautópálya megoldást kínál a megújuló energia legnagyobb problémájára: korlátlanul lenne belőle, de nem a szükséglethez igazodó helyen, időben és mennyiségben áll elő. Áramot tárolni pedig nem lehet. Illetve közvetve mégis, a víztározók közötti mozgatásával.
A NordLink a Statnett és a Tennet, egy norvég és egy német energiakonszern fejlesztése, tehát magánberuházás, ami magyarázhatja, hogy a tervezben szereplő 5 év alatt és a költségvetésben szereplő 2 milliárd euróért valóban elkészült. A finanszírozást részben a német állami gazdaságfejlesztési bank, a KfW (Kreditanstalt für Wiederaufbau) biztosította.
Folytatása következik
Néhány méterre a NordLink-től újabb transzformátortelep épül, ami a SuedLink-et fogja kiszolgálni. SuedLink-en 2028-tól két földalatti kábel fog áramot szállítani Észak-Németországból délre. Az egyik Bajoroszágba 550, a másik Baden-Württembergbe 700 kilométeren keresztül. Mindkettő 4 gigawatt kapacitású lesz és a tervek szerint összesen 10 milliárd euróba fognak kerülni. Ezzel a német Zöld-fordulat eddigi legnagyobb beruházása indult el, amivel a zöld áram Norvégiából közvetlenül Dél-Németországba tud majd eljutni, ami Közép-Európa legnagyobb energiaigényű régiója.
Északon van, de délen kellene
Németországban komoly szükség van a megújuló forrásból származó áramra. Egyrészt, mert tavaly áprilisban leállt az utolsó atomerőmű. Másrészt, mert a hatályos jogszabály szerint 2045-től, tehát az EU által előírtnál öt évvel hamarabb nem szállhat az országból a légkörbe több CO2, mint amennyit sikerül megkötni, például növények segítségével. Így a gázt és a szenet a nap, valamint a víz energiának, a biomasszának és a szélenergiának kell felváltania.
A német éghajlati és földrajzi viszonyokra tekintettel a szél a messze leghatékonyabb megújuló energiaforrás. A probléma, hogy legjobban Észak-Németországban, mindenekelőtt az északi-tengeri offshore-szélparkokban lehet nyerni. Az energiaigény azonban a két déli tartományban, Baden-Württembergben és Bajorországban igazán nagy. Tehát nagyfeszültségű „áramautópályákra”’ van szükség. Ezek viszont lassan épülnek, mert hosszadalmas és bürokratikus a kivitelezést megelőző engedélyezési eljárás, valamint tájvédő civil szervezetek és a lakosság tiltakozása, bírósági eljárásai akadályozzák a tervek megvalósítását.
Zöldek a zöld áram ellen
Két további vezeték is évek óta tervben van. A SuedostLink az egykori kelet-német tartományt, Szász-Anhaltot fogja összekötni Bajorországgal. Ez ellen különösen heves volt a lakosság és a civil szervezetek tiltakozása. Demonstrációkkal és bírósági eljárásokkal késleltették a kivitelezést. „Megértem a tiltakozókat” – nyilatkozta a bajor miniszterelnök, habár nem foglalt egyértelműen állást a SuedostLink ellen. Hiába tehát a jóval drágább és időigényesebb föld alatti vezetékek, a lakosság a transzformátor állomások ellen opponált. Az építés mindennek ellenére elkezdődhetett, de kétéves csúszással, 2027-es átadással számolnak a kivitelezők.
Az Ultranet a Bréma közeli Emdenből indulna és Baden-Württembergbe szállítana áramat. Csak tavaly nyáron kapta meg a terv a szakhatósági jóváhagyást. A tapasztalat szerint innentől tíz év szokott eltelni, amíg a kivitelező beszerzi a szükséges engedélyeket, lefolynak az esetleges bírósági és közbeszerzési eljárások, majd mindezek után elindulhat az építkezés.
Dr. Petrus Szabolcs LL.M.